Adóblog
Olvassa a legfrissebb híreket !

Keresés

Cikkek

Egyes munkahelyek működéséhez elengedhetetlen, hogy elektronikus megfigyelőrendszereket alkalmazzon.

A munkahelyen történő elektronikus megfigyelőrendszerekről több jogszabály is ír. A legrészletesebb a Hatóság a személy és vagyonvédelmi, valamint magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény (Sztv.) szól erről, de nem teljesen fedi le az elektronikus megfigyelőrendszerek alkalmazásának valamennyi körülményét és feltételét. A magyar jogrendszerben nincs még kiforrott, összefoglalt jogszabály erre vonatkozóan, ezért a magyar jog leginkább a nemzetközi gyakorlatot veszi alapul.

A munkavállalónak kötelessége a munkaideje alatt a munkáltató rendelkezésére állni és munkáját az ő utasításai szerint ellátni. Emellett még kötelezettsége, hogy a munkáját megfelelő szakértelemmel és gondossággal végezze. Ebből adódóan tehát a munkáltató fel van arra jogosítva, hogy a munkavállalót ellenőrizze. 

A törvény ezzel kapcsolatban nem fogalmaz egyértelműen, hanem csak keretszabályokat ad. A NAIH ajánlása, hogy ezeket a keretszabályokat az elszámoltathatóság és az arányosság elvével összhangban kell kitölteni. Ezért a munkáltatónak olyan hatékony intézkedéseket kell kitalálni, amivel az adatvédelmi kötelezettségének is eleget tesz. 

Az arányosság elvével kapcsolatosan a 6. Adatvédelmi Irányelv az iránymutató. Ez alapján a személyes adatok csak abban az esetben kezelhetőek, ha adatkezelés az adatkezelő, vagy az adatokat megkapó harmadik fél, vagy felek jogszerű érdekének érvényesítéséhez szükséges, kivéve, ha ezeknél az érdekeknél magasabb rendűek az érintettnek az alapvető jogok és szabadságok tekintetében védelmet élvező jogai, különös tekintettel a magánélet tiszteletben tartásához való jogukra. 

Nem elegendő a jogalap, szükség van a garanciális követelményeknek való megfelelésre is. 

A kamera elhelyezése nem sértheti az emberi méltóságot. Ez alatt az értendő, hogy nem lehet megfigyelni az öltözőket, a zuhanyzókat, az illemhelyeket, de ugyanígy tiltja az ajánlás az orvosi szoba és az ahhoz tartozó váró kamerával történő ellenőrzését, a munkavállalók munkaközi szünetének eltöltése céljából kijelölt helyiség megfigyelését is. Ez alól kivétel a munkaszüneti és ünnepnapok, amikor senki sem tartózkodik ezekben a helyiségekben. 

A kamera látószöge is nagyon fontos, a célhozkötöttség elvének kell megfelelnie. Más tulajdonában álló területre nem fókuszálhat. 

A felvételek megőrzésének ideje alap esetben 3 nap. Ha ettől több ideig tart a tarolás, azt már indokolni. Rendezvények esetén 30 nap, bankfiókok esetén 60 nap a kamerafelvételének a megőrzése. A felvételek tárolásánál figyelni kell arra, hogy más ne férhessen hozzá, tehát meg kell teremteni azt a működést, ami alapján csak a döntési jogkörrel rendelkező személyek férhetnek hozzá. 

A munkavállalók ellenőrzésére, a munkáltatónak nem kötelezettsége hozzájárulást kérni a dolgozóktól, azonban ez nem azt jelenti, hogy a tájékoztatás követelményének sem kell megfelelnie. A tájékoztatásnak minden téren pontosnak és részletesnek kell lennie. Ha ezt nem teszi meg súlyos bírság róható a terhére. A tájékoztatást írásban kell megtenni, amelyet a munkavállalónak alá kell írni.

Ha van ilyen megfigyelőrendszer a munkáltató köteles figyelemfelhívó jelzést elhelyezni. Ha nem csak a munkavállalók, hanem más személyek is beléphetnek, külön kiírást kell elhelyezni. 

Az elektronikus megfigyelőrendszerekkel kapcsolatos adatkezelést be kell, jelenti a NAIH adatvédelmi nyilvántartásába. Ha ezt a munkáltató elmulasztja, bírság szabható ki ellene. 

Összefoglalva tehát elmondható, hogy csak megfelelő körültekintéssel helyezhető el megfigyelőrendszer. A megfigyelőrendszer működtetésének célja nem lehet az, hogy a munkavállalókat figyelje meg. Hiszen ez egyértelműen jogellenes a NAIH álláspontja szerint.

Forrás: Ügyvédvilág

A költségvetési bevételek több mint 92%-át – az idén mintegy 10.500 milliárd forintot, a tavalyinál 1.000 milliárd forinttal többet – a Nemzeti Adó-és Vámhivatalnak kell biztosítania, amit az adózói bázis szélesítésével kíván elérni – mondta Varga Árpád, a Nav elnökhelyettese 2012. február 16-i sajtótájékoztatóján, az idei irányelveket ismertetve.

Az adózó bázis szélesítését új eszközök alkalmazásával tervezi elérni az adóhatóság. Az idén kiemelt cél, hogy az adó és vám szakág együtt ellenőrizzen. 

Az adózási területen mintegy 4000 revizor dolgozik. A kockázatelemzés és ellenőrzésre való kiválasztás számítógépes rendszerrel történik; ki kell választaniuk, hogy melyek azok a rétegek és kötelezettségszegések, amelyek a legnagyobb költségvetési kárt okozhatják és az ellenőrzés során rájuk kell összpontosítaniuk.

A számítógépes kiválasztáshoz nyújt majd segítséget a becslési adatbázis, melybe minden adat bekerül, amely tevékenysége során a NAV tudomására jut. Új intézmény még az adóregisztrációs eljárás is, amelynek célja, hogy már a cég alakulásakor ki tudják szűrni azon magánszemélyeket, akik jelentős adótartozást hagytak hátra más vállalkozásoknál. Az újonnan alakult cégeknél kérdőív segítségével mérik fel, igényelnek-e különleges figyelmet, például mert bizonytalan a pénzügyi helyzetük.Az induló cégek esetében a „fantom” cégek kiszűrése a cél, az adóhatóság figyelmére lehet számítani például, ha a bejelentett székhelyet székhelyszolgáltató biztosítja. Kockázati tényező még, ha a cég különösen alacsony jegyzett tőke esetén jelentős forgalmat, illetve nagy összegű fizetendő és közel azonos összegű levonható áfát vall be.

A működő vállalkozások esetében az adóbevételek biztosítása, a működés nyomon követése az ellenőrzés célja. Egyedi kockázatelemzésre ad okot, ha a kapcsolatrendszer, számlázási láncolat alapján szervezett csalásban való részvétel gyanúja merül fel vagy gyakori a székhely-, tulajdonosváltás.

A megállapítások döntő része az áfából származik. Áfa-vizsgálatokra a nagyobb forgalmú, jelentős kockázatot hordozó adózók, a körbeszámlázásos ügyletek, csalárd értékesítési láncolatok, számlagyárak részesei, az adóminimalizálók, a személygépkocsi és egyéb jármű bérbeadással érintettek számíthatnak.

A társasági adózásban az adóhatóság továbbra is kiemelt figyelmet fordít a transzferárakra, különösen a külföldi tulajdonú vállalkozások esetében. A TB ellenőrzések keretében az idén is lesznek akciók a feketefoglalkoztatás kiszűrésére. Az szja vizsgálatoknál az adó-visszaigénylések jogszerűségét vizsgálja a NAV.

A végtörlesztésre fordított összeg eredetét nem vizsgálhatja az adóhatóság, úgy kell tekinteni, megvolt rá a fedezet, vagyis egyfajta adóamnesztiáról van szó.

A szolgáltató szektorban az idén is kiemelt figyelmet kap a nagykereskedelem (különösen a mezőgazdasági termékek ügynöki, a gabona, a takarmány-, az élőállat, a hús és húskészítmények nagykereskedelme), a közúti áruszállítás, raktározás, tárolás, munkaerőpiaci szolgáltatás és a biztonsági, nyomozói tevékenység.

Az ipari ágazatban a hús, baromfihús készítmények gyártói és az építőipar számíthat fokozott figyelemre. 

A következő évek adóellenőrzéseit előkészítő adatgyűjtések kiemelt célterülete a kiskereskedelem (dísznövény, vetőmag, műtrágya, hobbiállat-eledel), csomagküldő, internetes kereskedelem; tovább a jogi, számviteli, adószakértői tevékenység, a magánrendelőkben végzett járóbeteg-, fogorvosi valamint egyéb humán egészségügyi ellátás lesz.

 

Forrás: MTI (2012): „A NAV ellenőrzési irányelvei 2012-re”, Önadózó (Adózók lapja), 3. évfolyam, 1. oldal