Adóblog
Olvassa a legfrissebb híreket !

Keresés

Cikkek

Az Országgyűlés 2012. június 04-én elfogadta a 2003. évi XCII törvényre vonatkozó módosításokat.

1. Készpénzfizetési korlátozás adózók közötti ügyletekben

Az Art. 14§ módosításával kiegészül az adózók köre, bekerül a készpénzfizetés korlátozása. Ennek hatására jobban átláthatóbbá válik a vállalatok világa.

Az Art. 38§-ban kimondják, hogy ugyanazon szerződés, egy hónapban teljesített összeg, legfeljebb 5 millió Ft készpénz lehet. Az elaprózódott összeg, több szerződésben való megállapításának gátja a rendeltetés szerinti joggyakorlás elve. Ha egyértelműen látszik, hogy a több szerződés e kötelezettség alól ki akarnak „bújni”, akkor azt a „több” szerződést, egy szerződésnek kell tekinteni. Emellett, ha ezt a kötelezettséget valamiféleképen még sértik, akkor mulasztási bírságot kell fizetni, ennek mértéke a jogszerűtlenül készpénzben teljesített kifizetés 20%-a.

Az új szabályok 2013. jan. 01-jén lépnek hatályba.

2. Adóregisztrációs eljárás

Az Art. 24/c. §-a kerül módosításra az adóregisztrációs eljárásban. Az adóregisztrációs eljárás során kizárólag olyan adótartozás fennállása tekintettel kerül elutasításra az adószám megállapítására irányuló kérelem, amely adótartozást megállapító határozat bírósági felülvizsgálatának megindítására irányuló határidő lejárt, vagy a bírósági felülvizsgálata lezárult.

A csődeljárásról, felszámolási eljárásról és ezekkel összefüggő egyes törvény módosításának a 2011. évi CXCVIII. törvény 2012. március 01-jétől bevezette a kényszertörlési eljárást: az adóregisztrációs eljárás során az adószám megállapítását kizáró tényezőként figyelembe veszi az adóhatóság a felszámolás esete mellett a kényszertörlési eljárással történő, a kérelem benyújtásának napját megelőző 5 éven belüli megszűnés esetét is.

3. Adóhatósági adatszolgáltatás

Ezen a területen is lesznek változások. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség tudomására kell juttatni, hogy a Kis- és Középvállalati (KKV) besorolás alapján, mely kedvezményt kapnak. Ehhez szükség a van a tulajdonosi struktúra figyelembevételre, de ez rendkívül körülményes.

Az állami adóhatósághoz benyújtandó társasági adóbevallás a KKV besorolást jelölő kódot tartalmazza, illetve a egyszerűsített vállalkozói adóbevallást benyújtottak között a statisztikai létszámadat alapján állapítható meg a besorolás.

4. Adóhatósági igazolás

Ezen igazolás pontosításra került. Főszabály szerint: a jövedelemigazoláson szerepelni kell az összevontan és elkülönülten adózó jövedelemnek. Az adónyilatkozaton a jövedelemigazolás nem, hanem az összesített jövedelem van feltüntetve.

5. Ellenőrzés

Próbavásárlás, adatgyűjtésre irányuló ellenőrzés esetén a jegyzőkönyvet át kell adni a helyszínen. Emellett, ha az adóhatóság nem talál hibát, akkor az ott lévő alkalmazottnak, vagy értékesítésben közreműködő személy számára is átadható. Fel nem fedett próbavásárlás alkalmával nem ismertetik a helyzetet.

Az ellenőrzés során lehetővé válik , hogy az értékesítést, végzést, felhívást személyesen adhatja át és nem kell postai úton:

-Art 2012. jan. 01-jétől hatályos 92§(4) új eljárás esetén az ellenőrzési határidő kezdő napja az értesítés postára adásának napja. A kiegészítés lehetővé teszi a személyes átadást.

- Az Art a jövőben kapcsolódó vizsgálat és a külföldi adóhatóság alá eső ellenőrzés is személyes értesítést tesz lehetővé

- Iratpótlásra és egyéb iratok átadására vonatkozó felhívás is történhet személyesen.

6. Kézbesítési szabályok

2013. jan. 01-jétől nagyot változnak ezen szabályok. Postai úton való sikertelen kézbesítés esetén: a törvény csak a „nem kereste”, „átvételt megtagadta”, „levélszekrény hiánya miatt kézbesíthetetlen”, „címzett ismeretlen helyre költözött” eseteket ismeri.

A 79/2004. (I.19.) Kormányrendelet 5, 7-8 bekezdése mellett ismer még néhány szabályt. Ez az eredménytelenségre hivatkozva alkalmazza a visszaküldésre vonatkozó szabályokat. A kézbesítés eredménytelenségébe beletartozik a posta által használt „címzett ismeretlen helyre költözött”, „címzett ismeretlen”, „címzett elköltözött” és „cím elégtelen” kifejezések is. 

A jogilag rendes kézbesítés kísérlet, ha mégsem sikerül, akkor is sikeresnek kell tekinteni. A kézbesítés vélelmét az adóhatóság többszöri megkísérlés estén teszi lehetővé. Ez az általános. De van speciális esete, ami az, hogy a második kísérlet esetén az 5. munkanapon kell kézbesítettnek tekinteni, ha „nem kereste” kerül vissza.

A kézbesítés vélelme alapján nem kell az adózót értesíteni, bár kivételes esete: ha erről az állami adóhatóságnak elektronikus úton értesítést kell adni. Ezt megteszi az adóhatóság internetes honlapján történő közzététele és az ügyfélkapun keresztül. Hiszen eddig, ha nem közölték, akkor az adózó jogait, kötelezettségeit nem tudja vagy ezek csorbulhatnak. 

A vélelem beállta után 15 munkanapot követően honlapon közzéteszi: a címzett, adózó adóazonosító jelét, adózó adószámát; állami adóhatósági irat ügyiratszámát; honlapon történő közzététel időpontját; telefonszámát, amelyen az adózó tájékozódhat.

Kivételt képez: a „címzett megtagadta” jelzésű. Indoka, hogy az adózó értesült róla és saját felelőssége alapján döntött úgy, hogy nem veszi át. A honlapon való közzétételt követő 15 munkanapon belül az adózó a vélelem megszüntetése iránti kérelmet indíthat, de akkor is megteheti, ha a határidő nyitva áll vagy 15 napnál kevesebb van hátra. 

Az állami adóhatóság emellett még egyidejűleg elektronikusan is értesíti az előzőekben felsoroltat: az ügyfélkapuval rendelkező adózót; jogi személy vagy jogi személlyel nem rendelkező adózót, ügyfélkapuval rendelkező személyt; ügyben eljáró, ügyfélkapuval rendelkező meghatalmazottját. A határidő a honlap közzétételének időpontjáról számítandó.

7. Feltételes adó megállapítás

Opcionálissá teszi az adóhatóság megkeresését, ennek határideje 15 napra módosult.

8. Végrehajtási szabályok 

Módosulnak az ingatlan-végrehajtásra vonatkozó rendelkezések. A kezességvállalás esetén az ingatlan-végrehajtás nem lehet vagy ha elkezdődött akkor nem folytatható. Abban az esetben folytatható, ha az állam által történő megvásárlásnak kezdeményezéséhez való hozzájárulást elutasította vagy a Nemzeti Eszközkezelő Zrt. a lakóingatlanra vonatkozó vételi ajánlatot visszautasította.

9. Áfa- összesítő jelentés

2013-ban bevezetik az általános forgalmi adó tekintetében tételes adóbevallásnak nevezik. A beszerzés, szolgáltatás igénybevétele esetén, ahol az általános forgalmi adó összege meghaladja a 2.000.000 Ft-ot , ott számlánként nyilatkozni kell : az értékesítő, szolgáltatást nyújtó adószámáról, csoportos adóalanyiság esetén pedig a csoportos azonosító első nyolc számjegyéről, számla sorszámáról, az általános forgalmi adó alapjáról és áthárított általános forgalmi adó összegéről, a számlában feltüntettet időpontról, vagy ha nem, akkor a számla kibocsátásnak keltéről. Ugyanez az a helyzet, ha értékesítés, szolgáltatás nyújtása esetén egy másik, belföldön áthárított általános forgalmi adó alanyra áthárított általános forgalmi adó összege a 2.000.000 Ft-ot eléri vagy meghaladja. Ugyanazon szolgáltatás, értékesítés több számlán való megjelenése, ha összesen eléri a 2.000.000 Ft-ot vagy meghaladja ezt az összeget, akkor köteles nyilatkozni az adószámról, csoportosság esetén pedig az adószám első 8 szánjegyéről, illetve a számlában feltüntetett áfa összegéről.

Módosítás esetén az összeg eléri vagy meghaladja a 2.000.000 Ft-ot akkor nyilatkozni kell az adóalanynak a számla adatairól, a módosítás számszaki hatásáról az általános forgalmi adóalap és áthárított általános forgalmi adó tekintetében, valamint a számlát módosító okirat sorszámáról. Érvénytelenítés esetén ha az áfa összege elérte vagy meghaladta a 2.000.000 Ft-ot abban a bevallásban , amelyben az érvénytelenítés hatását figyelembe veszi, köteles a számlát érintően az adatoktól, valamint a számlát érvénytelenítő okirat sorszámáról nyilatkozni.

Az egyszerűsített vállalkozói adó alanya az adóévről benyújtott egyszerűsített vállalkozói adóbevallásban nyilatkozik, amelyben a számlát kiállította.

A nyilatkozatra a bevallásra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. Az általános forgalmi adó összesítő jelentés benyújtására kötelezett adózó a bevallási és adatszolgáltatási kötelezettségét, fizetési könnyítési és adómérséklési tárgyú kérelmének előterjesztését elektronikus úton teljesíti.

Kiegészítő szabály: a belföldi áfa-összesítő jelentés adó alanyai az általuk befogadott számlák tekintetében más adóalany által teljesített összesítő nyilatkozat adataihoz az elektronikusan ügyfélkapu rendszerben hozzáférhetnek, ezáltal ellenőrizhetik, hogy partnereik összesítő jelentés tételi kötelezettségüknek vonatkozásukban eleget tettek-e.

10. Egyéb módosítások

A Btk. 2012. január 1-jei módosítás bevezette s költségvetési csalás bűncselekményét, melynek eredménye a vagyoni hátrány. A hatékonyabb megtérülése érdekében kiterjesztésre kerültek a költségvetési csalás bűncselekmény elkövetőire és az azzal okozott vagyoni hátrányra.

Az Art. módosítása egyértelművé teszi, hogy az illetéket kiszabó határozat jogerőre emelkedését csak a jogerőre emelkedést megelőzően első alkalommal benyújtott illetékkedvezmény, illetve illetékmentességre vonatkozó kérelem akadályozza meg, ezáltal a módosítás kizárja a jogintézménnyel való visszaélés lehetőségét, az illetéket kiszabó határozat jogerőre emelkedésének szándékos elhúzását.

A szakképzési hozzájárulásra vonatkozó szabályok is módosulnak 2013-tól. Az új szabály szerint február 12-ig kell benyújtani, és ugyanezen időpontig kell a befizetett előleg és az éves nettó kötelezettség különbözetét rendezni. Az előzőkben említett változások a módosító törvény kihirdetését követő napon lépnek hatályba.

A végelszámolás 5 szakaszra osztható:

  1. Döntés a végelszámolásról
  2. Fordulónapi teendők
  3. Kezdőnapi teendők
  4. A végelszámolás lefolytatása
  5. A végelszámolás befejezése 

Döntés a végelszámolásról: a társaság legfőbb szerve elhatározza a végelszámolást. (Kezdőnap: január 1.)

Fordulónapi teendők: a döntést megelőző nappal le kell zárni a könyveket (fordulónap: december 31.) 

Ezt követően 45 napon belül (február 13.) el kell készíteni:

  • záró leltárt
  • záró beszámolót
  • eredményfelosztás után zárómérleg
  • iratok átadása a végelszámolónak

30 napon belül (január 29.) el kell készíteni:

  • záró bevallásokat (TAO, helyi adó stb.) V1 kóddal
  • záró számviteli beszámolót, közzététel, letétbe helyezés 

Kezdőnapi teendők: 

  • Kezdőnaptól kezdve a vezető tisztségviselő a cég képviseletére nem jogosult, kizárólag a végelszámoló. Ez gondot jelenthet az elektronikus bevallások, beszámolók megküldésénél, a végelszámolóval ezt tisztázni kell. 
  • A végelszámoló változásbejegyzési kérelemben közli a cégbírósággal a végelszámolás tényét, a cégközlönyben a cégbíróság közzéteszi a végelszámolás tényét.
  • Hitelezőknek szóló felhívást tesz közzé, melyre 40 napon belül a hitelezőknek válaszolniuk kell. A bejegyzett és elismert igényeket a lehető legrövidebb időn belül teljesíteni kell. 
  • 15 napon belül (január 15.) tájékoztatja az illetékes hatóságokat a végelszámolásról.
  • Elkészíti a végelszámolási nyitómérleget (záró leltárból és beszámolóból)
  • Elvégzi a szükséges korrekciókat, amennyiben szükséges, és 75 napon belül elkészíti a korrigált végelszámolási nyitómérleget, amelyet a legfőbb szerv elé kell tárni. 
  • Amennyiben a cég a rendelkezésre álló vagyonból nem tud eleget tenni a fizetési kötelezettségeiknek és a tulajdonosok nem fizetnek 30 napon belül, az eljárás FELSZÁMOLÁSI eljárásként kell folytatni. 

A végelszámolás lefolytatása: 

A végelszámolást 3 üzleti éven belül be kell fejezni. 365 naponként beszámolót kell készíteni, s a fordulónapot követő 150 napon belül letétbe kell helyezni. Kivéve utolsó időszak, amit 60 napon belül kell letétbe helyezni. 

A cég vagyona felett őrködni kell, amennyiben szükséges az eszközöket értékesíteni kell, a befolyt vagyon felett őrködni. 

Ez időszak alatt a bevallásokat folyamatosan be kell nyújtani, a megfelelő esedékességkor V2 kóddal. 

A végelszámolás befejezése:

A végelszámolás addig nem fejezhető be, amíg a könyvekbe olyan követelés vagy kötelezettség szerepel, amelyről a vagyonfelosztási javaslatban nem rendelkeztek. 

El kell készíteni a záró bevallásokat (V3 kóddal), az utolsó beszámolót, illetve a vagyonfelosztási javaslatot (amelyben a végelszámoló javaslatot tesz a munkadíjára is) a beszámolóban mindent PIACI értéken kell szerepeltetni. Ezt a beszámolót és javaslatot a legfőbb szerv elé kell terjeszteni, ami határozatban rendelkezik annak elfogadásáról vagy elutasításáról. Itt kell dönteni a vagyon kiadásának idejéről, és módjáról (amennyiben marad kiadható vagyon, a tartozások kiegyenlítése után). 

A végelszámolónak ezt követően kérelmet kell benyújtani a cég törlésére a cégbírósághoz. A záró főkönyvi kivonatnak értékadatot tartalmaznia nem szabad (a megmaradt vagyon kiadásának is meg kell ekkorra történni).

2009. évtől a Számviteli Törvény értelmében a beszámolót elektronikusan kell benyújtani. Ezzel a változással párhuzamosan a szankciók is szigorodott.

A mulasztási bírság megállapítása és határidő kitűzése mellett igyekszik az adózót a kötelezettség teljesítésére rábírni.

A beszámoló beküldésének elmulasztását követően 15 napon belül 30 napos határidő tűzésével mulasztási bírság kiszabása mellett felhívja az adózót a kötelezettség teljesítésére. A mulasztási bírság mértéke 500 ezer forintig terjedhet.

Az állami adóhatóság első felszólításában szereplő első felszólításában szereplő határidőn belül nem teljesíti, az állami adóhatóság 1 millió forintig terjedő mulasztási bírságot állapít meg az adózó terhére. E határidő letelte után még 60 napos határidő tűzésével a mulasztási bírság kiszabása mellett ismételten felhívja az adózót a kötelezettség teljesítésére.

Ha ennek ellenére sem tesz eleget az adózó, akkor az állami adóhatóság az adózó adószámát felfüggesztés nélkül hivatalból törli.

A 2011. december 31-ig elkövetett jogsértések vonatkozásában a „régi „ szabályok (adószám felfüggesztés) alkalmazandók.

Az egyébként beküldött beszámolóval kapcsolatosan mulasztási bírság kiszabására csak akkor kerülhet sor, ha az a beszámoló szempontjából lényegesnek minősülő információkat nem tartalmaz vagy tévesen mutat be.

 

Forrás: Önadózó

Az adóbevallási kötelezettséget az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. Törvényben (Art.) és a többi adójogszabályban meghatározott határidőig kell teljesíteni. Amennyiben az adózó ezen határnapig nem teljesít, bevallási késedelembe esik, melyet az adóhatóság szankcionál. Bizonyos esetekben ugyanakkor a jogszabály lehetőséget ad arra, hogy az adózó a késedelmét kimentse.

Az Art. 31. § (4) bekezdése alapján az adóbevallás benyújtásában akadályozott adózó az akadályoztatás megszűnését követő 15 napon belül tesz adóbevallást. A késedelem igazolására vonatkozó kérelmet a bevallással egyidejűleg kell benyújtani. Az Art.-ban a mulasztás kimentésének a lehetősége valamennyi adózóra kiterjed.

Igazolási kérelemnek csak akkor van helye, ha az adózó az adóbevallást az akadályoztatás megszűnését követő 15 napon belül benyújtja, és kérelmét előterjeszti. Ha az igazolási kérelem eredményre vezet, akkor a bevallást olyannak kell tekinteni, mintha azt az előírt határidőn belül benyújtotta volna az adózó. 

Az igazolási kérelem elutasításáról az elsőfokú adóhatóságnak az adózót végzéssel kell értesítenie. A kérelem elutasítása esetén a késedelmesen benyújtott bevallás miatt az Art. 172 § (1) bekezdés b) pontja alapján mulasztási bírság szabható ki, amiről határozattal rendelkezik az adóhatóság. 

A magánszemély adózó a bejelentéshez kapcsolódó adóbevallást a bevallási késedelmet kimentő igazolási kérelemmel együtt nyújtja be. 2012. évtől további újdonság, hogy az igazolási kérelem nem utasítható el akkor sem, ha a magánszemély külföldről származó jövedelemmel is rendelkezik, és a határidő mulasztását azzal menti ki, hogy az adókötelezettségének megállapításához nemzetközi egyezmény, viszonosság vagy külföldi adójog vizsgálata szükséges.

 

Forrás: Dr. Kovács Ferenc (2012): „A bevallási késedelem igazolása”, Önadózó (Adózók lapja), 3. évfolyam, 45. oldal

Egyes munkahelyek működéséhez elengedhetetlen, hogy elektronikus megfigyelőrendszereket alkalmazzon.

A munkahelyen történő elektronikus megfigyelőrendszerekről több jogszabály is ír. A legrészletesebb a Hatóság a személy és vagyonvédelmi, valamint magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény (Sztv.) szól erről, de nem teljesen fedi le az elektronikus megfigyelőrendszerek alkalmazásának valamennyi körülményét és feltételét. A magyar jogrendszerben nincs még kiforrott, összefoglalt jogszabály erre vonatkozóan, ezért a magyar jog leginkább a nemzetközi gyakorlatot veszi alapul.

A munkavállalónak kötelessége a munkaideje alatt a munkáltató rendelkezésére állni és munkáját az ő utasításai szerint ellátni. Emellett még kötelezettsége, hogy a munkáját megfelelő szakértelemmel és gondossággal végezze. Ebből adódóan tehát a munkáltató fel van arra jogosítva, hogy a munkavállalót ellenőrizze. 

A törvény ezzel kapcsolatban nem fogalmaz egyértelműen, hanem csak keretszabályokat ad. A NAIH ajánlása, hogy ezeket a keretszabályokat az elszámoltathatóság és az arányosság elvével összhangban kell kitölteni. Ezért a munkáltatónak olyan hatékony intézkedéseket kell kitalálni, amivel az adatvédelmi kötelezettségének is eleget tesz. 

Az arányosság elvével kapcsolatosan a 6. Adatvédelmi Irányelv az iránymutató. Ez alapján a személyes adatok csak abban az esetben kezelhetőek, ha adatkezelés az adatkezelő, vagy az adatokat megkapó harmadik fél, vagy felek jogszerű érdekének érvényesítéséhez szükséges, kivéve, ha ezeknél az érdekeknél magasabb rendűek az érintettnek az alapvető jogok és szabadságok tekintetében védelmet élvező jogai, különös tekintettel a magánélet tiszteletben tartásához való jogukra. 

Nem elegendő a jogalap, szükség van a garanciális követelményeknek való megfelelésre is. 

A kamera elhelyezése nem sértheti az emberi méltóságot. Ez alatt az értendő, hogy nem lehet megfigyelni az öltözőket, a zuhanyzókat, az illemhelyeket, de ugyanígy tiltja az ajánlás az orvosi szoba és az ahhoz tartozó váró kamerával történő ellenőrzését, a munkavállalók munkaközi szünetének eltöltése céljából kijelölt helyiség megfigyelését is. Ez alól kivétel a munkaszüneti és ünnepnapok, amikor senki sem tartózkodik ezekben a helyiségekben. 

A kamera látószöge is nagyon fontos, a célhozkötöttség elvének kell megfelelnie. Más tulajdonában álló területre nem fókuszálhat. 

A felvételek megőrzésének ideje alap esetben 3 nap. Ha ettől több ideig tart a tarolás, azt már indokolni. Rendezvények esetén 30 nap, bankfiókok esetén 60 nap a kamerafelvételének a megőrzése. A felvételek tárolásánál figyelni kell arra, hogy más ne férhessen hozzá, tehát meg kell teremteni azt a működést, ami alapján csak a döntési jogkörrel rendelkező személyek férhetnek hozzá. 

A munkavállalók ellenőrzésére, a munkáltatónak nem kötelezettsége hozzájárulást kérni a dolgozóktól, azonban ez nem azt jelenti, hogy a tájékoztatás követelményének sem kell megfelelnie. A tájékoztatásnak minden téren pontosnak és részletesnek kell lennie. Ha ezt nem teszi meg súlyos bírság róható a terhére. A tájékoztatást írásban kell megtenni, amelyet a munkavállalónak alá kell írni.

Ha van ilyen megfigyelőrendszer a munkáltató köteles figyelemfelhívó jelzést elhelyezni. Ha nem csak a munkavállalók, hanem más személyek is beléphetnek, külön kiírást kell elhelyezni. 

Az elektronikus megfigyelőrendszerekkel kapcsolatos adatkezelést be kell, jelenti a NAIH adatvédelmi nyilvántartásába. Ha ezt a munkáltató elmulasztja, bírság szabható ki ellene. 

Összefoglalva tehát elmondható, hogy csak megfelelő körültekintéssel helyezhető el megfigyelőrendszer. A megfigyelőrendszer működtetésének célja nem lehet az, hogy a munkavállalókat figyelje meg. Hiszen ez egyértelműen jogellenes a NAIH álláspontja szerint.

Forrás: Ügyvédvilág

A költségvetési bevételek több mint 92%-át – az idén mintegy 10.500 milliárd forintot, a tavalyinál 1.000 milliárd forinttal többet – a Nemzeti Adó-és Vámhivatalnak kell biztosítania, amit az adózói bázis szélesítésével kíván elérni – mondta Varga Árpád, a Nav elnökhelyettese 2012. február 16-i sajtótájékoztatóján, az idei irányelveket ismertetve.

Az adózó bázis szélesítését új eszközök alkalmazásával tervezi elérni az adóhatóság. Az idén kiemelt cél, hogy az adó és vám szakág együtt ellenőrizzen. 

Az adózási területen mintegy 4000 revizor dolgozik. A kockázatelemzés és ellenőrzésre való kiválasztás számítógépes rendszerrel történik; ki kell választaniuk, hogy melyek azok a rétegek és kötelezettségszegések, amelyek a legnagyobb költségvetési kárt okozhatják és az ellenőrzés során rájuk kell összpontosítaniuk.

A számítógépes kiválasztáshoz nyújt majd segítséget a becslési adatbázis, melybe minden adat bekerül, amely tevékenysége során a NAV tudomására jut. Új intézmény még az adóregisztrációs eljárás is, amelynek célja, hogy már a cég alakulásakor ki tudják szűrni azon magánszemélyeket, akik jelentős adótartozást hagytak hátra más vállalkozásoknál. Az újonnan alakult cégeknél kérdőív segítségével mérik fel, igényelnek-e különleges figyelmet, például mert bizonytalan a pénzügyi helyzetük.Az induló cégek esetében a „fantom” cégek kiszűrése a cél, az adóhatóság figyelmére lehet számítani például, ha a bejelentett székhelyet székhelyszolgáltató biztosítja. Kockázati tényező még, ha a cég különösen alacsony jegyzett tőke esetén jelentős forgalmat, illetve nagy összegű fizetendő és közel azonos összegű levonható áfát vall be.

A működő vállalkozások esetében az adóbevételek biztosítása, a működés nyomon követése az ellenőrzés célja. Egyedi kockázatelemzésre ad okot, ha a kapcsolatrendszer, számlázási láncolat alapján szervezett csalásban való részvétel gyanúja merül fel vagy gyakori a székhely-, tulajdonosváltás.

A megállapítások döntő része az áfából származik. Áfa-vizsgálatokra a nagyobb forgalmú, jelentős kockázatot hordozó adózók, a körbeszámlázásos ügyletek, csalárd értékesítési láncolatok, számlagyárak részesei, az adóminimalizálók, a személygépkocsi és egyéb jármű bérbeadással érintettek számíthatnak.

A társasági adózásban az adóhatóság továbbra is kiemelt figyelmet fordít a transzferárakra, különösen a külföldi tulajdonú vállalkozások esetében. A TB ellenőrzések keretében az idén is lesznek akciók a feketefoglalkoztatás kiszűrésére. Az szja vizsgálatoknál az adó-visszaigénylések jogszerűségét vizsgálja a NAV.

A végtörlesztésre fordított összeg eredetét nem vizsgálhatja az adóhatóság, úgy kell tekinteni, megvolt rá a fedezet, vagyis egyfajta adóamnesztiáról van szó.

A szolgáltató szektorban az idén is kiemelt figyelmet kap a nagykereskedelem (különösen a mezőgazdasági termékek ügynöki, a gabona, a takarmány-, az élőállat, a hús és húskészítmények nagykereskedelme), a közúti áruszállítás, raktározás, tárolás, munkaerőpiaci szolgáltatás és a biztonsági, nyomozói tevékenység.

Az ipari ágazatban a hús, baromfihús készítmények gyártói és az építőipar számíthat fokozott figyelemre. 

A következő évek adóellenőrzéseit előkészítő adatgyűjtések kiemelt célterülete a kiskereskedelem (dísznövény, vetőmag, műtrágya, hobbiállat-eledel), csomagküldő, internetes kereskedelem; tovább a jogi, számviteli, adószakértői tevékenység, a magánrendelőkben végzett járóbeteg-, fogorvosi valamint egyéb humán egészségügyi ellátás lesz.

 

Forrás: MTI (2012): „A NAV ellenőrzési irányelvei 2012-re”, Önadózó (Adózók lapja), 3. évfolyam, 1. oldal