Adóblog
Olvassa a legfrissebb híreket !

Keresés

Cikkek

Tényállás:

A felperesi gazdasági társaság fakereskedelemmel foglalkozik, tulajdonosa és ügyvezetője A.B. Az X. Kft tulajdonosa és ügyvezetője C.D. A.B. K.Z.-nek fát ajánlott fel eladásra. Megállapodtak, hogy K.Z. telefonon szól, hogy mikor, mekkora, mennyiségű fát tud szállítani és hol lesz az átadás- átvétel helye. A felperes 2010-ben folyamatosan vásárolt fát K.Z.-től az X.Kft nevében járt el. A felperes ellenőrizte , hogy az X.Kft egy létező cég, de annak nem nézett utána, hogy ki a tulajdonosa, illetve az ügyvezetője. Az egyes adásvételek úgy bonyolódtak, hogy előzetesen telefonon egyeztettek. A kifizetés készpénzben történt és előfordult, hogy több fuvart egyben fizettek ki. K.Z. összesen 12 db számlát adott át A.B. részére. A.B. készített egy adásvételi szerződést az X. Kft és felperes között. A szerződést A.B. átadta K.Z.-nek, aki azt átvette, majd későbbi alkalommal visszaadta kitöltve. Az X.Kft. pecsétje az aláírásnál nem szerepel, az aláírás ténylegesen egy szignó. A.B. egy meghatalmazást kért K.Z.-től abban a körben, hogy jogszerűen képviseli az X. Kft-t. Ilyen meghatalmazást a felperes felé K.Z. nem adott át, nem sokkal később a gazdasági kapcsolat megszakadt. Az X.Kft. 2010. június 28-án vásárolt egy számlatömböt. Több számla került kiállításra 2010. áprilisi és májusi keltezéssel a felperes felé.

Az X. Kft-nek bejelentett alkalmazottja nem volt, tevékenységet nem végzett, faáruval nem rendelkezett, jogviszonyban a felperessel nem állt. A felperes felé fát eladó személy nem beazonosítható.

Adóhatósági döntés:

Bevallások utólagos vizsgálatára vonatkozó őrzést végzett az adóhatóság 2009. augusztus 14.- 2010. június 30. időszakra vonatkozóan. Erről jegyzőkönyv készült, erre a felperes észrevételt nem tett. A jegyzőkönyv szerint az X.Kft. név alatt kibocsátott számlák nem minősülnek hiteles bizonylatnak, a számlán szereplő gazdasági események a számlán szereplő felek között nem jöttek létre. Az elsőfokú bírság szerint a felperesnek adóbírságot valamint késedelmi pótlék is fizetnie kell. Ezen határozat ellen a felperes fellebbezést nyújtott be. C.D. elmondta, hogy 2010-ben az X. Kft. Nem végzett tevékenységet, nem volt alkalmazottja, áruval nem rendelkezett, a felperes felé a számlákat nem állította ki. K.Z.-nek megbízást nem adott a cég képviselete nevében. K.Z. előadta, hogy semmilyen kapcsolata nem volt az X. Kft-vel, csakúgy mint a felperessel sem. A bíróság megállapította, hogy az adólevonás jogszerű gyakorlásának személyi és tárgyi feltételei megvannak. Vizsgálni kell, hogy számla tartalmi hitelességét tekintve a szereplő felek között a gazdasági esemény végbement-e, az ellenérték megfizetésre, az adó áthárításra került-e.

 

Kereset és ellenkérelem

A felperes a törvényes határidőn belül kérte a bírósági felülvizsgálatot. A felperes a keresetlevélben előadta, hogy a számlák a szállításokat követően kerültek kiállításra. Amennyiben az X.Kft. nem végzett tevékenységet, akkor C.D. azt miért hozta létre? Ha az ügyvezető a számlatömbjét odaadta valakinek, akkor tudnia kell, hogy ha elvesztik vagy ellopják, ebben az esetben jelenteni köteles. Előfordult, hogy több adásvétel egy számlában került kiállításra, ilyenkor a vételár egy összegben került kifizetésre. A felperesi cég jóhiszemű volt. Csak több szállítás után tudták meg, hogy nem K.Z. a cég ügyvezetője, de ő azt állította, hogy megvan bízva. Az X. Kft. Ügyvezetője egy hajléktalan személy, egy másik embernél van a cég számlatömbje, ő szervezi az ügyletet és elteszi a pénzt. A gazdasági események megvalósultak, valós teljesítések történtek, a megvásárolt fát a cég tovább adta a H. Zrt.-nek. Az X. Kft. Tevékenységével kapcsolatban büntetőeljárás indult.

A bíróság döntése és annak indokai

Az adólevonás abban az időpontban keletkezik, amikor levonható adó megfizetési  kötelezettsége keletkezik. Az adózó jogosult az általa fizetendő adó összegéből levonni a következő összegeket:

  • más adóalany által teljesített vagy teljesítendő termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás után az ebben a tagállamban fizetendő, vagy megfizetett HÉA-t.
  • a termék beszerzéséhez, a szolgáltatás igénybevételéhez kapcsolódóan egy másik adóalany rá áthárított.

Értékelésük meg kell, hogy feleljen a törvényben előírt értékelési elveknek és az azokhoz kapcsolódó értékelési eljárásoknak (valódiság elve). Csak szabályszerűen kiállított bizonylat alapján szabad adatokat bejegyezni. A könyvvitelben rögzítendő és más jogszabályban előírt adatokat a valóságnak megfelelően, hiánytalanul tartalmazza, megfelel a bizonylat általános alaki és tartalmi követelményeinek, és amelyet előírásszerűen javítottak. Az adóhatóság objektív körülmények alapján bizonyítaná azt, hogy az érintett adóalany tudta, vagy tudnia kellett volna, hogy a levonási jogának megalapozására felhozott ügylettel az említett számlakibocsátó vagy a szolgáltatói láncban korábban közreműködő gazdasági szereplő által elkövetett adócsalásban vesz részt.

Az Európai Bíróság azt fejtette ki, hogy nem ellentétes a fent említett állapot az uniós joggal, ha azt követelik a gazdasági szereplőktől, hogy tegyen meg minden tőle ésszerűen elvárható intézkedést annak érdekében, hogy az általa teljesítendő ügylet ne vezessen adókijátszáshoz. A levonási jog alapjául szolgáló gazdasági ügyletek ugyan megvalósultak, de nem a számlákban szereplő felek között. A felperes vásárolt fát, de nem a számlákban eladóként szereplő X.Kft-től. Ezt a tényt alátámasztja A.B, C.D és K.Z. nyilatkozata. C.D. korábban előadta, hogy a számlákat nem állította ki, a felperesi céget nem ismeri, a számlákon szereplő faáruval az X.Kft. nem rendelkezett. K.Z.-t ismeri, de nem adott semmilyen megbízást arra, hogy az X. Kft. Nevében eljárjon. C.D elmondását támasztja alá az a tény is, hogy az X.Kft. 2010. évre vonatkozóan érvényes áfabevallást nem nyújtott be. K.Z. elmondta, hogy C.D.-t régóta ismeri, de az X.Kft-vel nem volt kapcsolata, a felperesi céggel nem állt kapcsolatban, A.B.-t nem ismeri. A perbeli számlákat nem ő állította ki. A bíróság álláspontja szerint a felperes nem tett meg minden tőle ésszerűen elvárható intézkedést annak érdekében, hogy az általa teljesítendő jogügylet ne vezessen adókijátszáshoz.

Az ítélet után kialakult a következő magyar bírói gyakorlat: az olyan gazdasági szereplő, aki anélkül végzi gazdasági tevékenységét, hogy a tőle elvárható minimális körültekintést sem gyakorolja jogszerűen, nem bízhat adólevonási jogának törvényességében. Az adólevonási jogát a felperes jogszerűtlenül gyakorolta. Az adóbírság összege jogszerűen lett megállapítva az adóhiány 75 %-ában. A bíróság a keresetet elutasította.

 

Forrás: Önadózó

 

Az alanyi adómentes adóalany az értékesítésénél adót nem számít fel, a beszerzésénél adólevonási jog nem illeti meg, és az alanyi adómentesség időszakéban keletkezett részére felszámított adót nem igényelheti vissza.

Annak célszerű adómentesnek lenni, aki szerény bevételt realizál egy adott évben. „Tilos” az alanyi adómentesség időszakában jelentős készletet felhalmozni, nagy összegű tárgyi eszközt beszerezni.

Az adóalanynak akkor érdemes az alanyi adómentesség választása, ha végfelhasználónak, adólevonásra nem jogosult adóalanynak történik az értékesítés, és a tevékenység folytatásához nagy értékű berendezések vagy szolgáltatások vásárlása nem szükséges. Célszerű áttérnie a KATA adózási szabályaira.

Az alanyi adómentesség válaszhatóságának törvényi feltételei:

  • Akkor választhatja, ha azon évben,amely megelőzi az évet az aktuális évet a nettó árbevétele nem haladta meg a 6 millió forintot, ez alatt értendő az előző évre kiszámlázott vagy kiszámlázni elmulasztott értékesítés ellenértéke
  • Év közben alakuló esetén a tárgyévben várhatóan eléri-e a bevétele az 6 millió forint időarányos részét.
  • Időarányosan kell vizsgálni a bevétel összegét. Ennek megmagyarázása nincs konkrétan benne a jogszabályban.
  • Az EVA-ból kilépő adózók akkor is választhatják az alanyi adómenteséget a kilépést követő évre, ha az EVA-s időszakban keletkezett bevételük meghaladta a 6 millió forintot. Két feltétele van , az  egyik a megelőző év bevétele, a másik a tárgyév várható bevétele. Ha EVA-s időszakban 15 millió Ft. bevételt realizált, jól meg kell indokolni a várható jelentős bevételcsökkenést.
  • A választást a megelőző év december 31-ig kell bejelenteni.

Ha a kérelmet elutasítják azt határozat formájában teszik meg, és ilyenkor van lehetőség jogorvoslati lehetőségre. Ha kérelmet elfogadja, akkor az adószámot megváltoztatja, hátulról visszafelé a harmadik számjegyet 1-esre változtatja meg.

Ha az adóalany ilyen kérelmet nem tehetett volna, és ezt saját maga állapítja meg, akkor az adóhatósággal közölnie kell tévedését, az előző év utolsó adó elszámolási időszakára beadott bevallással egyidejűleg. Ha ezt követően jön rá a tévedésre, olyan módon kell eljárnia, mintha nem választotta volna az adómentességet. Vagyis visszamenőleg kell benyújtania, ez esetben a levonási jogával is élhet. Ha elmulasztja a tévedésnek korrekciót végrehajtani, akkor a hatóság utólagos adó megállapítás keretében teszi meg, de ekkor már szankciók kíséretében.

A 6 millió forintos értékhatárba nem kell beszámítani:

  • tárgyi eszköz értékesítést
  • immateriális jószág értékesítést
  • új közlekedési eszköz értékesítését a közösség más tagállamába
  • építési telek értékesítését
  • befejezetlen építés alatt álló ingatlan értékesítését
  • befejezett beépített ingatlan értékesítését, ha a használatbavételi engedély jogerőre emelkedését követően az értékesítésig két év nem telt el
  • közérdekre tekintettel adómentes értékesítést
  • biztosítási, banki. értéktőzsdei, befektetési tevékenységeket
  • mezőgazdasági tevékenység bevételét, ha annak adózására az Áfa tv. különös szabályait alkalmazzák

Az értékesítés és szolgáltatás után nem kell adót fizetnie.

Adót kell fizetnie, és számlát adóval növelt összegben kell kiállítania az alanyi adómentes adóalanynak a következő értékesítések után:

Tárgyieszköz –értékesítése: ha a tárgyi eszközét értékesíti, akkor adót kell fizetnie.

Ha az adóalany tárgyi eszközt vásárol, nem alanyi adómentes időszakban, viszont alanyi adómentes időszakában is használja, be kell vallania fizetendő adóként, amennyiben a kalkulált összeg meghaladja a 10. 000 Ft-ot. A szerző álláspontja szerint ez nem olvasható ki a jogszabályból egyértelműen.

Ha alanyi adómentes időszakában, akkor a vásárláskor felszámított adóra utólag az értékesítéskor adólevonási jogot érvényesíthet a levonási joggal kapcsolatos általános szabályok szerint.

Ha a tárgyi eszközt alanyi adómentes időszakban vásárolta, és nem vonhatta le az adót, akkor az adóköteles értékesítésnél pótlólag adót vonhat le, de a levont adó összege nem haladhatja meg az értékesítéskor fizetendő adó összegét.

Immateriális jószág értékesítése: Ha alanyi adómentes időszakban vásárolta, nem keletkezik fizetendő adója.

Építési telek értékesítése:

Nem alanyi adómentes időszakban vásárolta az eszközt, akkor pótlólag levonható adója természetszerűleg nem keletkezik. Ha az eszközt alanyi adómentes időszakban vásárolta, és nem vonhatta le az adót, akkor az adóköteles értékesítésnél pótlólag adót vonhat le, de a levont adó összege nem haladhatja meg a fizetendő adó összegét.

Befejezetlen építés alatt álló ingatlan értékesítése:  Ha nem alanyi adómentes időszakban vásárolta, akkor ha pótlólag levonható adója természetszerűleg nem keletkezik. Ha alanyi  adómentes időszakban vásárolta, és nem vonhatta le az adót, akkor az adóköteles értékesítésnél pótlólag adót vonhat le, de a levont adó összege nem haladhatja meg a fizetendő adó összegét.

Befejezett beépített ingatlan értékesítése( két évnél nem régebbi): Nem alanyi adómentes időszakban vásárolta az eszközt, akkor pótlólag levonható adója természetszerűleg nem keletkezik. Ha az eszközt alanyi adómentes időszakban vásárolta , és nem vonhatta le az adót, akkor az adóköteles értékesítésnél pótlólag adót vonhat le.

Ingyenes termékátadás: Ha az eszközt alanyi mentes időszakban vásárolta a vállalkozó, és ingyenesen adja át, akkor nem keletkezik fizetendő adója, mert az ügylet nem minősül termékértékesítésnek levonható adó hiányában.

Saját vállalkozásban végzett beruházás: Az alanyi adómentes a beruházás folyó költségeinek az áfáját a felmerüléskor nem vonhatja le. Viszont a rendeltetésszerű használatba vételkor a költségek adótartalmát levonhatja, de a teljes bekerülési érték után adófizetési kötelezettsége keletkezik.

Megszűnéskor birtokolt termék után adófizetési kötelezettség keletkezik, ha beszerzéskor az adó levonható volt.

Új közlekedési  eszköz értékesítése a közösség másik tagállamába: Az értékesítés adómentes, de levonható adó keletkezik utána, amelynek összege nem haladhatja meg a külföldre számlázott eladási ár 21,26 %-át.

Termék átszállítása a közösség más tagállamába: ha átszállít, de nem értékesít, vagy nem hozza vissza, akkor az átszállítás termékértékesítésnek minősül, adóköteles, de pótlólag levonható adó nincs.

Ha a terméket értékesíti másik tagállamban , akkor alanyi adómentes minőségben jár el az alanyi adómentes státuszú vállalkozó.

A vállalkozási céltól eltérő ingyenes tevékenység nyújtása:  A szerszámot még az alanyi adómentes időszak előtt vásárolta, és levonta az adót, akkor az ingyenes javítás adóköteles tevékenységnek minősül.

Közösségi termékbeszerzés után: Az alanyi adómentes e beszerzései után megfizetett adót ne vonhatja le.

Termékimport után: Az alanyi adómentes adófizetésre kötelezett. Az alanyi adómentes adóalany a termékimport után megfizetett adót nem vonhatja le.

A közösség más tagállamából történő új közlekedési eszköz beszerzése:  A alanyi adómentes adófizetésre kötelezett, természetesen adólevonási jog nem illeti meg.

Adó kell fizetnie az alanyi adómentes adóalanynak olyan termék vásárlása után, amit  a belföldön nem letelepedett külföldi eladónak belföldön kell fel/ összeszerelnie, de adólevonási jog nem illeti meg vásárlás után.

Adót kell fizetnie az alanyi adómentes adóalanynak az úgynevezett importszolgáltatás vásárlása után, de nem illeti meg az adólevonási jog.

Nem kell adót fizetnie az alanyi adómentes vállalkozónak, ha olyan szolgáltatást nyújt, aminek a teljesítési helye külföld, nem járhat el alanyi adómentes minőségben.

Adófizetésre kötelezett az alanyi adómentes, ha számlát bocsát ki, amelyen adóösszeget szerepeltet: az alanyi adómentes adófizetésre kötelezett, úgy a bevallási kötelezettségének havonta tesz eleget, hogy amennyiben viszont nem keletkezik fizetendő adója, úgy adóbevallási kötelezettsége nincs.

 

Forrás: Önadózó

 

Az Országgyűlés 2012. június 04-én elfogadta a 2003. évi XCII törvényre vonatkozó módosításokat.

1. Készpénzfizetési korlátozás adózók közötti ügyletekben

Az Art. 14§ módosításával kiegészül az adózók köre, bekerül a készpénzfizetés korlátozása. Ennek hatására jobban átláthatóbbá válik a vállalatok világa.

Az Art. 38§-ban kimondják, hogy ugyanazon szerződés, egy hónapban teljesített összeg, legfeljebb 5 millió Ft készpénz lehet. Az elaprózódott összeg, több szerződésben való megállapításának gátja a rendeltetés szerinti joggyakorlás elve. Ha egyértelműen látszik, hogy a több szerződés e kötelezettség alól ki akarnak „bújni”, akkor azt a „több” szerződést, egy szerződésnek kell tekinteni. Emellett, ha ezt a kötelezettséget valamiféleképen még sértik, akkor mulasztási bírságot kell fizetni, ennek mértéke a jogszerűtlenül készpénzben teljesített kifizetés 20%-a.

Az új szabályok 2013. jan. 01-jén lépnek hatályba.

2. Adóregisztrációs eljárás

Az Art. 24/c. §-a kerül módosításra az adóregisztrációs eljárásban. Az adóregisztrációs eljárás során kizárólag olyan adótartozás fennállása tekintettel kerül elutasításra az adószám megállapítására irányuló kérelem, amely adótartozást megállapító határozat bírósági felülvizsgálatának megindítására irányuló határidő lejárt, vagy a bírósági felülvizsgálata lezárult.

A csődeljárásról, felszámolási eljárásról és ezekkel összefüggő egyes törvény módosításának a 2011. évi CXCVIII. törvény 2012. március 01-jétől bevezette a kényszertörlési eljárást: az adóregisztrációs eljárás során az adószám megállapítását kizáró tényezőként figyelembe veszi az adóhatóság a felszámolás esete mellett a kényszertörlési eljárással történő, a kérelem benyújtásának napját megelőző 5 éven belüli megszűnés esetét is.

3. Adóhatósági adatszolgáltatás

Ezen a területen is lesznek változások. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség tudomására kell juttatni, hogy a Kis- és Középvállalati (KKV) besorolás alapján, mely kedvezményt kapnak. Ehhez szükség a van a tulajdonosi struktúra figyelembevételre, de ez rendkívül körülményes.

Az állami adóhatósághoz benyújtandó társasági adóbevallás a KKV besorolást jelölő kódot tartalmazza, illetve a egyszerűsített vállalkozói adóbevallást benyújtottak között a statisztikai létszámadat alapján állapítható meg a besorolás.

4. Adóhatósági igazolás

Ezen igazolás pontosításra került. Főszabály szerint: a jövedelemigazoláson szerepelni kell az összevontan és elkülönülten adózó jövedelemnek. Az adónyilatkozaton a jövedelemigazolás nem, hanem az összesített jövedelem van feltüntetve.

5. Ellenőrzés

Próbavásárlás, adatgyűjtésre irányuló ellenőrzés esetén a jegyzőkönyvet át kell adni a helyszínen. Emellett, ha az adóhatóság nem talál hibát, akkor az ott lévő alkalmazottnak, vagy értékesítésben közreműködő személy számára is átadható. Fel nem fedett próbavásárlás alkalmával nem ismertetik a helyzetet.

Az ellenőrzés során lehetővé válik , hogy az értékesítést, végzést, felhívást személyesen adhatja át és nem kell postai úton:

-Art 2012. jan. 01-jétől hatályos 92§(4) új eljárás esetén az ellenőrzési határidő kezdő napja az értesítés postára adásának napja. A kiegészítés lehetővé teszi a személyes átadást.

- Az Art a jövőben kapcsolódó vizsgálat és a külföldi adóhatóság alá eső ellenőrzés is személyes értesítést tesz lehetővé

- Iratpótlásra és egyéb iratok átadására vonatkozó felhívás is történhet személyesen.

6. Kézbesítési szabályok

2013. jan. 01-jétől nagyot változnak ezen szabályok. Postai úton való sikertelen kézbesítés esetén: a törvény csak a „nem kereste”, „átvételt megtagadta”, „levélszekrény hiánya miatt kézbesíthetetlen”, „címzett ismeretlen helyre költözött” eseteket ismeri.

A 79/2004. (I.19.) Kormányrendelet 5, 7-8 bekezdése mellett ismer még néhány szabályt. Ez az eredménytelenségre hivatkozva alkalmazza a visszaküldésre vonatkozó szabályokat. A kézbesítés eredménytelenségébe beletartozik a posta által használt „címzett ismeretlen helyre költözött”, „címzett ismeretlen”, „címzett elköltözött” és „cím elégtelen” kifejezések is. 

A jogilag rendes kézbesítés kísérlet, ha mégsem sikerül, akkor is sikeresnek kell tekinteni. A kézbesítés vélelmét az adóhatóság többszöri megkísérlés estén teszi lehetővé. Ez az általános. De van speciális esete, ami az, hogy a második kísérlet esetén az 5. munkanapon kell kézbesítettnek tekinteni, ha „nem kereste” kerül vissza.

A kézbesítés vélelme alapján nem kell az adózót értesíteni, bár kivételes esete: ha erről az állami adóhatóságnak elektronikus úton értesítést kell adni. Ezt megteszi az adóhatóság internetes honlapján történő közzététele és az ügyfélkapun keresztül. Hiszen eddig, ha nem közölték, akkor az adózó jogait, kötelezettségeit nem tudja vagy ezek csorbulhatnak. 

A vélelem beállta után 15 munkanapot követően honlapon közzéteszi: a címzett, adózó adóazonosító jelét, adózó adószámát; állami adóhatósági irat ügyiratszámát; honlapon történő közzététel időpontját; telefonszámát, amelyen az adózó tájékozódhat.

Kivételt képez: a „címzett megtagadta” jelzésű. Indoka, hogy az adózó értesült róla és saját felelőssége alapján döntött úgy, hogy nem veszi át. A honlapon való közzétételt követő 15 munkanapon belül az adózó a vélelem megszüntetése iránti kérelmet indíthat, de akkor is megteheti, ha a határidő nyitva áll vagy 15 napnál kevesebb van hátra. 

Az állami adóhatóság emellett még egyidejűleg elektronikusan is értesíti az előzőekben felsoroltat: az ügyfélkapuval rendelkező adózót; jogi személy vagy jogi személlyel nem rendelkező adózót, ügyfélkapuval rendelkező személyt; ügyben eljáró, ügyfélkapuval rendelkező meghatalmazottját. A határidő a honlap közzétételének időpontjáról számítandó.

7. Feltételes adó megállapítás

Opcionálissá teszi az adóhatóság megkeresését, ennek határideje 15 napra módosult.

8. Végrehajtási szabályok 

Módosulnak az ingatlan-végrehajtásra vonatkozó rendelkezések. A kezességvállalás esetén az ingatlan-végrehajtás nem lehet vagy ha elkezdődött akkor nem folytatható. Abban az esetben folytatható, ha az állam által történő megvásárlásnak kezdeményezéséhez való hozzájárulást elutasította vagy a Nemzeti Eszközkezelő Zrt. a lakóingatlanra vonatkozó vételi ajánlatot visszautasította.

9. Áfa- összesítő jelentés

2013-ban bevezetik az általános forgalmi adó tekintetében tételes adóbevallásnak nevezik. A beszerzés, szolgáltatás igénybevétele esetén, ahol az általános forgalmi adó összege meghaladja a 2.000.000 Ft-ot , ott számlánként nyilatkozni kell : az értékesítő, szolgáltatást nyújtó adószámáról, csoportos adóalanyiság esetén pedig a csoportos azonosító első nyolc számjegyéről, számla sorszámáról, az általános forgalmi adó alapjáról és áthárított általános forgalmi adó összegéről, a számlában feltüntettet időpontról, vagy ha nem, akkor a számla kibocsátásnak keltéről. Ugyanez az a helyzet, ha értékesítés, szolgáltatás nyújtása esetén egy másik, belföldön áthárított általános forgalmi adó alanyra áthárított általános forgalmi adó összege a 2.000.000 Ft-ot eléri vagy meghaladja. Ugyanazon szolgáltatás, értékesítés több számlán való megjelenése, ha összesen eléri a 2.000.000 Ft-ot vagy meghaladja ezt az összeget, akkor köteles nyilatkozni az adószámról, csoportosság esetén pedig az adószám első 8 szánjegyéről, illetve a számlában feltüntetett áfa összegéről.

Módosítás esetén az összeg eléri vagy meghaladja a 2.000.000 Ft-ot akkor nyilatkozni kell az adóalanynak a számla adatairól, a módosítás számszaki hatásáról az általános forgalmi adóalap és áthárított általános forgalmi adó tekintetében, valamint a számlát módosító okirat sorszámáról. Érvénytelenítés esetén ha az áfa összege elérte vagy meghaladta a 2.000.000 Ft-ot abban a bevallásban , amelyben az érvénytelenítés hatását figyelembe veszi, köteles a számlát érintően az adatoktól, valamint a számlát érvénytelenítő okirat sorszámáról nyilatkozni.

Az egyszerűsített vállalkozói adó alanya az adóévről benyújtott egyszerűsített vállalkozói adóbevallásban nyilatkozik, amelyben a számlát kiállította.

A nyilatkozatra a bevallásra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. Az általános forgalmi adó összesítő jelentés benyújtására kötelezett adózó a bevallási és adatszolgáltatási kötelezettségét, fizetési könnyítési és adómérséklési tárgyú kérelmének előterjesztését elektronikus úton teljesíti.

Kiegészítő szabály: a belföldi áfa-összesítő jelentés adó alanyai az általuk befogadott számlák tekintetében más adóalany által teljesített összesítő nyilatkozat adataihoz az elektronikusan ügyfélkapu rendszerben hozzáférhetnek, ezáltal ellenőrizhetik, hogy partnereik összesítő jelentés tételi kötelezettségüknek vonatkozásukban eleget tettek-e.

10. Egyéb módosítások

A Btk. 2012. január 1-jei módosítás bevezette s költségvetési csalás bűncselekményét, melynek eredménye a vagyoni hátrány. A hatékonyabb megtérülése érdekében kiterjesztésre kerültek a költségvetési csalás bűncselekmény elkövetőire és az azzal okozott vagyoni hátrányra.

Az Art. módosítása egyértelművé teszi, hogy az illetéket kiszabó határozat jogerőre emelkedését csak a jogerőre emelkedést megelőzően első alkalommal benyújtott illetékkedvezmény, illetve illetékmentességre vonatkozó kérelem akadályozza meg, ezáltal a módosítás kizárja a jogintézménnyel való visszaélés lehetőségét, az illetéket kiszabó határozat jogerőre emelkedésének szándékos elhúzását.

A szakképzési hozzájárulásra vonatkozó szabályok is módosulnak 2013-tól. Az új szabály szerint február 12-ig kell benyújtani, és ugyanezen időpontig kell a befizetett előleg és az éves nettó kötelezettség különbözetét rendezni. Az előzőkben említett változások a módosító törvény kihirdetését követő napon lépnek hatályba.

A végelszámolás 5 szakaszra osztható:

  1. Döntés a végelszámolásról
  2. Fordulónapi teendők
  3. Kezdőnapi teendők
  4. A végelszámolás lefolytatása
  5. A végelszámolás befejezése 

Döntés a végelszámolásról: a társaság legfőbb szerve elhatározza a végelszámolást. (Kezdőnap: január 1.)

Fordulónapi teendők: a döntést megelőző nappal le kell zárni a könyveket (fordulónap: december 31.) 

Ezt követően 45 napon belül (február 13.) el kell készíteni:

  • záró leltárt
  • záró beszámolót
  • eredményfelosztás után zárómérleg
  • iratok átadása a végelszámolónak

30 napon belül (január 29.) el kell készíteni:

  • záró bevallásokat (TAO, helyi adó stb.) V1 kóddal
  • záró számviteli beszámolót, közzététel, letétbe helyezés 

Kezdőnapi teendők: 

  • Kezdőnaptól kezdve a vezető tisztségviselő a cég képviseletére nem jogosult, kizárólag a végelszámoló. Ez gondot jelenthet az elektronikus bevallások, beszámolók megküldésénél, a végelszámolóval ezt tisztázni kell. 
  • A végelszámoló változásbejegyzési kérelemben közli a cégbírósággal a végelszámolás tényét, a cégközlönyben a cégbíróság közzéteszi a végelszámolás tényét.
  • Hitelezőknek szóló felhívást tesz közzé, melyre 40 napon belül a hitelezőknek válaszolniuk kell. A bejegyzett és elismert igényeket a lehető legrövidebb időn belül teljesíteni kell. 
  • 15 napon belül (január 15.) tájékoztatja az illetékes hatóságokat a végelszámolásról.
  • Elkészíti a végelszámolási nyitómérleget (záró leltárból és beszámolóból)
  • Elvégzi a szükséges korrekciókat, amennyiben szükséges, és 75 napon belül elkészíti a korrigált végelszámolási nyitómérleget, amelyet a legfőbb szerv elé kell tárni. 
  • Amennyiben a cég a rendelkezésre álló vagyonból nem tud eleget tenni a fizetési kötelezettségeiknek és a tulajdonosok nem fizetnek 30 napon belül, az eljárás FELSZÁMOLÁSI eljárásként kell folytatni. 

A végelszámolás lefolytatása: 

A végelszámolást 3 üzleti éven belül be kell fejezni. 365 naponként beszámolót kell készíteni, s a fordulónapot követő 150 napon belül letétbe kell helyezni. Kivéve utolsó időszak, amit 60 napon belül kell letétbe helyezni. 

A cég vagyona felett őrködni kell, amennyiben szükséges az eszközöket értékesíteni kell, a befolyt vagyon felett őrködni. 

Ez időszak alatt a bevallásokat folyamatosan be kell nyújtani, a megfelelő esedékességkor V2 kóddal. 

A végelszámolás befejezése:

A végelszámolás addig nem fejezhető be, amíg a könyvekbe olyan követelés vagy kötelezettség szerepel, amelyről a vagyonfelosztási javaslatban nem rendelkeztek. 

El kell készíteni a záró bevallásokat (V3 kóddal), az utolsó beszámolót, illetve a vagyonfelosztási javaslatot (amelyben a végelszámoló javaslatot tesz a munkadíjára is) a beszámolóban mindent PIACI értéken kell szerepeltetni. Ezt a beszámolót és javaslatot a legfőbb szerv elé kell terjeszteni, ami határozatban rendelkezik annak elfogadásáról vagy elutasításáról. Itt kell dönteni a vagyon kiadásának idejéről, és módjáról (amennyiben marad kiadható vagyon, a tartozások kiegyenlítése után). 

A végelszámolónak ezt követően kérelmet kell benyújtani a cég törlésére a cégbírósághoz. A záró főkönyvi kivonatnak értékadatot tartalmaznia nem szabad (a megmaradt vagyon kiadásának is meg kell ekkorra történni).

2009. évtől a Számviteli Törvény értelmében a beszámolót elektronikusan kell benyújtani. Ezzel a változással párhuzamosan a szankciók is szigorodott.

A mulasztási bírság megállapítása és határidő kitűzése mellett igyekszik az adózót a kötelezettség teljesítésére rábírni.

A beszámoló beküldésének elmulasztását követően 15 napon belül 30 napos határidő tűzésével mulasztási bírság kiszabása mellett felhívja az adózót a kötelezettség teljesítésére. A mulasztási bírság mértéke 500 ezer forintig terjedhet.

Az állami adóhatóság első felszólításában szereplő első felszólításában szereplő határidőn belül nem teljesíti, az állami adóhatóság 1 millió forintig terjedő mulasztási bírságot állapít meg az adózó terhére. E határidő letelte után még 60 napos határidő tűzésével a mulasztási bírság kiszabása mellett ismételten felhívja az adózót a kötelezettség teljesítésére.

Ha ennek ellenére sem tesz eleget az adózó, akkor az állami adóhatóság az adózó adószámát felfüggesztés nélkül hivatalból törli.

A 2011. december 31-ig elkövetett jogsértések vonatkozásában a „régi „ szabályok (adószám felfüggesztés) alkalmazandók.

Az egyébként beküldött beszámolóval kapcsolatosan mulasztási bírság kiszabására csak akkor kerülhet sor, ha az a beszámoló szempontjából lényegesnek minősülő információkat nem tartalmaz vagy tévesen mutat be.

 

Forrás: Önadózó

Az adóbevallási kötelezettséget az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. Törvényben (Art.) és a többi adójogszabályban meghatározott határidőig kell teljesíteni. Amennyiben az adózó ezen határnapig nem teljesít, bevallási késedelembe esik, melyet az adóhatóság szankcionál. Bizonyos esetekben ugyanakkor a jogszabály lehetőséget ad arra, hogy az adózó a késedelmét kimentse.

Az Art. 31. § (4) bekezdése alapján az adóbevallás benyújtásában akadályozott adózó az akadályoztatás megszűnését követő 15 napon belül tesz adóbevallást. A késedelem igazolására vonatkozó kérelmet a bevallással egyidejűleg kell benyújtani. Az Art.-ban a mulasztás kimentésének a lehetősége valamennyi adózóra kiterjed.

Igazolási kérelemnek csak akkor van helye, ha az adózó az adóbevallást az akadályoztatás megszűnését követő 15 napon belül benyújtja, és kérelmét előterjeszti. Ha az igazolási kérelem eredményre vezet, akkor a bevallást olyannak kell tekinteni, mintha azt az előírt határidőn belül benyújtotta volna az adózó. 

Az igazolási kérelem elutasításáról az elsőfokú adóhatóságnak az adózót végzéssel kell értesítenie. A kérelem elutasítása esetén a késedelmesen benyújtott bevallás miatt az Art. 172 § (1) bekezdés b) pontja alapján mulasztási bírság szabható ki, amiről határozattal rendelkezik az adóhatóság. 

A magánszemély adózó a bejelentéshez kapcsolódó adóbevallást a bevallási késedelmet kimentő igazolási kérelemmel együtt nyújtja be. 2012. évtől további újdonság, hogy az igazolási kérelem nem utasítható el akkor sem, ha a magánszemély külföldről származó jövedelemmel is rendelkezik, és a határidő mulasztását azzal menti ki, hogy az adókötelezettségének megállapításához nemzetközi egyezmény, viszonosság vagy külföldi adójog vizsgálata szükséges.

 

Forrás: Dr. Kovács Ferenc (2012): „A bevallási késedelem igazolása”, Önadózó (Adózók lapja), 3. évfolyam, 45. oldal