Adóblog
Olvassa a legfrissebb híreket !

Keresés

Cikkek

Az operatív lízinget a tartós bérletre vonatkozó szabályok szerint kell kezelni és elszámolni. Az operatív lízing az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény és a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény alkalmazása szempontjából is szolgáltatásként kezelendő. A futamidő alatt a lízingbeadó által felszámított és kiszámlázott lízingdíjak a lízingbeadónál árbevételként, a lízingbevevőnél igénybe vett szolgáltatás költségeként kerülnek elszámolásra. (értelemszerűen nincsenek tőketörlesztő, valamint kamattörlesztő részre bontva)

Biztosítani kell, hogy a felszámított lízingdíjak időarányosan, egyenletesen kerüljenek elszámolásra a futamidő alatt, az egyes évek eredményében. Aktív vagy passzív időbeli elhatárolás alkalmazandó, ha a felszámított, fizetett lízingdíjak összege eltér az időarányos összegtől.

A lízing tárgy és az amortizáció elszámolása a lízingbeadó könyveiben marad. Az üzemeltetési és fenntartási költség a szerződésben rögzített feltételek szerint terhelik a feleket.

Operatív lízingbe bárki adhat eszközöket üzletszerűen vagy eseti jelleggel, a hitelintézetek azonban csak megkötésekkel, pl. ha veszteségmérséklés céljából teszik.

A lízing nagyságát a felek a szerződésben állapítják meg, amely függ az ügylet egyedi körülményeitől, így attól, hogy

  • milyen elhasználódási állapotban lévő, milyen piaci értékkel rendelkező eszköz,
  • milyen futamidőre adnak lízingbe, és ez idő alatt milyen lesz annak elhasználódása,
  • a futamidő alatt ki viseli az üzemeltetési, fenntartási és az eszközhöz kapcsolódó egyéb költségeket és a felmerülő károkat

Mindezek mellett a lízingdíjak nagyságát behatárolják a piaci körülmények.

Operatív lízingbe olyan eszközöket adnak, amely jellemzően

  • több piaci szereplő számára is általánosan szükséges igények kielégítésére alkalmas;
  • az ügylet futamideje nem szokta lefedni az eszköz közel teljes élettartamát;
  • előfordulhat, de nem jellemző a futamidő végén történő tulajdonjog átruházás opciós vételi jog érvényesítése alapján vagy anélkül.

Az operatív lízingre nem jellemző, hogy a lízingbevevő egyedi igényeinek megfelelő eszközt szereznének be, kifejezetten arra a célra, hogy azt számára operatív lízingbe adják, olyan futamidőre, amely majdnem az eszköz teljes élettartamát lefedi, majd maradványértéken a tulajdonjogát átruháznák a lízingbevevőre opciós vételi jog kikötésével és érvényesítésével. Ezek a pénzügyi lízingre jellemző ismérvek.

A társadalmi fejlődés,

a tudományok, a pszichológia és általában az antropológia az embert és annak

szociális és pszichikai tulajdonságait, viszonyait és összefüggéseit egyre

mélyebben és egyre szélesebb körűen vizsgálja. Ennek megfelelően a kép, amely

elénk tárul egyre árnyaltabb is. A kutatások lényegét úgy tudnám megfogalmazni,

hogy az ember törekvése a dolgok megismerésére egyfajta út az önmaga jobb

megismerésére, és isteni természetének kibontakoztatására tudása és kutatásai

eredményének felhasználásával, a jóra való szüntelen törekvés által. Ez,

véleményem szerint, összhangban áll azzal a tendenciával, amit az egyház a

házasságokkal kapcsolatos bíráskodásában - az 1983-as CIC bevezetése óta

különösen - képvisel. Számos szerző utal rá, hogy a korábbi törvénykönyv a

házassági kérdések szabályozásában sokkal inkább a biológiai aspektusokra

helyezte a hangsúlyt, míg az emberi magatartás és psziché XX. századi elmélyülő

kutatási eredményeit felhasználva egy sokkal személyközpontúbb felfogást tett

magáévá, s vitte végig következetesen a kánonok megújítási folyamatában. Maga

II. János Pál pápa a Familiaris consortio-ban üdvözli azokat a kutatásokat,

amelyek hozzásegítik a lelkipásztorokat koruk jobb megértéséhez, amelyben

tevékenységüket ki kell fejteniük. 

A társadalomban végbemenő változások következményei (a nagymérvű

szekularizáció és laicizmus) éreztetik hatásukat a keresztények mindennapjaiban

is, és itt főleg a hitet érő megpróbáltatások leküzdésére gondolok. Másrészt

viszont a kereszténység a krisztushívők mindennapjait át meg átszövi, életük

lényegi részét képezi, mindemellett kapcsolatuk milyensége, mélysége az

egyházzal, és sajnos a hittel is, nagyon változó lehet. A Katolikus Egyház

hitmegújítási törekvései egy sokkal személyesebb hitélet felé mutatnak, és az

egyház tagjai is e szemlélet jegyében sokkal nyitottabbakká váltak az emberek

ilyen jellegű problémáira. Ez nem csupán abban érhető tetten, hogy a

lelkipásztori tevékenység egy fokozott odafordulást mutat, hanem az egyház

által megfogalmazott irányelvek, a hit megerősítésére tett lépésekhez

felhasznált eszközök körének jelentős kibővítése is a pszichológiai és

szociológiai érzékenység jegyeit viselik, ötvözve e szakterületek legújabb

kutatásaival, továbbá a statisztikai adatokban is jól lemérhető társadalmi

változásokra (pl. válások számának folyamatos emelkedése) adott válaszok

keresésének és megoldás nyújtásának igényével. Ez azonban nem egy következmény,

hanem egy ok. Az egyház vezetői (így hatalmukon keresztül maga az egyház) nem

egyszer kapnak valamilyen elhívást, mint amilyet Szent X. Pius pápa kapott a

katolikus hit védelmére, amelyet ő egyszerűségében a legnagyszerűbben

fogalmazott meg „instaurare omnia in Christo”, mindent helyreállítani

Krisztusban, mindent megújítani Krisztusban. „Kijelentette, hogy mindenütt helyre

akarja állítani a mi Urunk birodalmát, az egyes emberekben, a családokban, az

államokban, hogy a mi Urunk királyként uralkodjon a földön csakúgy, ahogy az

égben.” Az ok tehát, ami miatt a legaktuálisabb e témakörrel foglalkozni, az a

hit védelme és általa a lelkek üdvének szolgálata.

Milyen főbb okok miatt kerül sor a házasságok

érvénytelenítésére?

A házasságok felbontásának hátterében is összetett dolgok

állnak. Manapság egyre több a házasságok felbontása. Ennek elkerülése mellett

még nagyon fontos a házasságok növelésének a száma is. Ezért érdemes megismerni

a bontás hátterében lévő okokat. Az okok vizsgálatánál azonban szembetűnő, hogy

napjainkban a szentségi házasságok érvénytelenítését kérők több mint fele a

beleegyezésre való képtelenséggel összefüggő okokra hivatkozva kéri az eljárás

megindítását. Ez a társadalomban jelenlevő, és fokozódó nyomás pszichikai

hatásaira enged következtetni. 

 

A válás társadalmi megítélése:

Magyaroszrágon körülbelül a 20. század közepéig a válások száma alacsony

volt. Ennek okai egyrészt, hogy a polgári házasságok megjelenése csak néhány

évtizede jelent meg, másrészt pedig a vallásos nézet sokkal kevésbé volt kitéve

a világiás szemléletű támadásnak. Aztán a II. Világháború után vált a válás

jelentősebbé. A válások alacsony szintje ebben az időszakban még annak volt

köszönthető, hogy a válás morális hiba és egyben bűn, mivel az isteni parancs,

a felbonthatatlanság ellen szándékozik véteni. A katolikusok száma nem

csökkent, de őket is érték a világiasabb nézetek. Kb a 70-es évekig tartott az,

hogy a társadalmi életbe a válással kapcsolatosan az a szemlélet megjelenjen,

hogy nem csak az egyik fél hibája miatt lehet felbontani a házasságot, hanem a

kiüresedett kapcsolat megoldása is lehet.Ebben közrejátszik pl. a nők

iskolázottságának szintje is növekedett. 

A házasságok

és a család szerepe az egyéni és a közösségi életben, ezek társadalmi

megítélése:

A II. Világháborúbtól áttekintve elmondható, hogy igen változatos

tendeciát mutat a házasság kötések száma. A II. Világháború után magas volt a

házasságkötések száma kb az 50 – es évekig, de ez után ez a tendencia

leágazóban volt. Manapság meg a házasságkötések száma nem annyira jelentős.

Ennek több oka is lehet: pl a nők iskolaivégzettsége magasabb , mint korábban;

egyedül is eltudják tartani magukat. Jellemző még a mostani időszakra, hogy

későn kötnek házasságot a párok. A házasság és a család szerepe jelentős a ma

napig is Magyarország. Jelentős ez az embereknek, a társadalomnak, de az

államnak is. 

 

A válások

alakulása, statisztikák, okok, társadalmi megítélés 

A polgári

bontó okok és egyházi érvénytelenítési okok összehasonlítása:

A válást társadalmi

hibának tekintő szemlélet, jogalkotás és bírói gyakorlat a válás negatív

következményeire helyezi a hangsúlyt, azoktól próbálja a társadalmat, s a

gyengébbik felet megvédeni. A válást pszichikus hibaként felfogók viszont a

békítésre, az ezt elősegítő pszichológiai kezelésre, családgondozásra,

tanácsadásra helyezik a hangsúlyt. Az egyházi, főként a szentségi házasságok

felbontásának alapelve a hit java, a lelkek üdve. Felbontásuk csak nagyon

kivételes esetben lehetséges. A feleknek bizonyítani kell, hogy a sikertelenség

gyökere már a házasság megkötésekor fenn állt, de arról a felek csak a

házasságkötést követően figyeltek fel. A szentségi házasságok megmentése

érdekében lehetőség van úgy nevezett különválásra (szeparációra). Itt a

házasság nem szűnik meg csak a megszerzett jogokat és kötelezettségeket

függesztik fel. Számos hasonlóságot mutat a polgári bontási okokkal.

A vétkességi elv volt

az uralkodó elv a házasságok felbontása esetén. A közös megegyezésen alapuló

válást nem támogatta sem a polgári sem a vallási nézetek. A törvény felsorolta

taxatíve, hogy melyek azok az okok, amelyek fennállása esetén megszüntethető a

házasság. 

 

A válások alakulása a statisztikák tükrében:

Felmérések szerint a

válások abszolút száma az utóbbi néhány évben határozottan csökkenő irányzatot

mutat, bár ennek értékelésénél azt is figyelembe kell venni, hogy azok egyre

kevesebb házasságkötésre, illetve házasságban élő párra vonatkoznak.

A válás okai:

Kimutatható viszont, hogy a válás nagyobb valószínűséggel következik be

azoknál a házaspároknál, akik nagyon fiatalon kötnek házasságot, a

házasságkötés előtt együtt élnek, nincs gyermekük és nem vallásosak.” Ezek a

statisztikailag is kimutatható válóokok nagyban megerősítik az egyház

házasságfogalmának hitelességét. Vagyis hogy a házasság előtti együttélés nem

azonos a házassággal, mivelhogy a házasság szentsége csak Isten áldásával

megvalósuló valódi elköteleződésen alapulhat és valósulhat meg. Másrészt, hogy

a házasság lényegi feladata az élet továbbadása, a gyermek nemzésére és

nevelésére irányultság.

Napjainkban a polgári házasságok valóokai között az egyik legjelentősebb

ok az elhidegülés. Emellett még jelentős ok a hűtlenség. A hűség megszegésével

a házasság egyik lényegi tulajdonságát képező, az Isten által kívánatosnak

kinyilvánított egység valójában megtörik.

 Társadalmi megítélés:

A házasság

továbbra is a legtámogatottabb és a többség által elérni kívánt

párkapcsolati/együttélési forma. Jelentősen változott az élettársi kapcsolatok

megítélése: a házasság nélküli együttélések néhány évtizede még deviánsnak

tartott együttélési formából napjainkra elfogadott párkapcsolati formává

váltak. A házasságot a magyar felnőtt népesség 30 százaléka tartja élethosszig

tartó kapcsolatnak, amelyet nem lehet felbontani. A boldogtalan házasságok

felbontásával azonban csaknem háromnegyedük egyetért. A válást követően az újraházasodási kedv azonban

igen alacsony, az elváltak sokkal gyakrabban választják a kisebb elköteleződéssel

járó élettársi kapcsolatot, illetve önként, vagy kényszerből az egyedülálló

státuszt. Ez azonban nagy valószínűséggel nincs összefüggésben az Egyház

házassággal kapcsolatos felfogásával, vagyis hogy a polgári válás nem bontja

fel a szentségi köteléket. A házasság nem választásának sokkal inkább vannak

pszichés és anyagi okai, mint fentebb említettük. 

A házasságok érvénytelenítésének folyamata:

A felperes benyújtja a keresetét az I.fokú bíróságnak, ezután a bíróság

elnöke elvégzi a elemzést. Itt elutasíthatja a keresetet. A Diginitas connubi

előírja a keresetlevél kötelező mellékleteit. A keresetlevél befogadása előtt a

bírónak ki kell kérnia a kötelékvédő véleméynét. A befogadást követően az

eljárás megindul. Megtörténik a keresetlevél alapján a perkérdés

megfogalmazása, percímek megállapítása.A döntés jogerőre emelkedéséhez 2

különböző fokon eljáró bíróságnak kell ugyanazt az ítéletet meghoznia. Az

első ítélet, amelyet hivatalból felterjeszt az elsőfokú bíróság a fellebbviteli

bírósághoz, még megerősítést kell, hogy nyerjen a magasabb fokú bíróságon is.

Ez történhet határozathozatallal (amely másodfokú ítéletnek tekinthető), amely

megerősíti az elsőfokú ítéletet, vagy ott lefolytatott rendes eljárással. Az

ügyek azonban nem mindig végződnek itt. mind a régi Kódex, Az eljárás során

mind a Provida Mater azt feltételezi, hogy a semmisségi alap lényegi része a

jogvita tárgyának, és az ítéleteknek meg kell egyezniük a semmisség alapjában

ahhoz, hogy egybehangzók legyenek. Rota által gyakran alkalmazott lényegi

egybehangzóság magába foglalja a jogcím azonosságát, a semmisségi alapok

különbözősége pedig nem vezet feltétlenül a jogcím megváltoztatásához. a Rota

Romana felfogásához hasonló iskola inkább foglalkozik a vita lényegével, mint a

különböző jogi elnevezésekkel.

Lehetséges pl. hogy valaki, aki ismeri ugyan a katolikus házasság

felfogást, azt elfogadni nem tudja (pl. a hittől eltávolodott és ennek

következtében kizárja a felbonthatatlanságot), de mint kánoni formára

kötelezett katolikus a házassági beleegyezést annak megfelelően adja meg,

ezáltal valójában érvénytelenül köt házasságot. Házasságát azonban mindaddig

érvényesnek vélelmezzük, míg az érvénytelenség be nem bizonyosodik. Színlelt

beleegyezése valójában a fél magánügye marad, ha ő vagy házastársa nem akarja a

köteléket semmissé tenni, azaz nem támadja meg érvényességét.

Összefoglalva megállapíthatjuk, hogy ezek a reformtörekvések sem

egyenként, sem összességükben nem szolgálják sem a házasság, sem az

igazságosság elvét.

A házassági pereknek van még egy speciális résztvevője, ő a kötelékvédő.

kötelékvédő munkája biztosítja a "kontradiktórikus perbeli egyensúlyt,

amely segítsége a bírói döntésnek, és feltétele az objektíve igazságos ítélet

meghozatalának.

A házasságok érvénytelenítésének történelmi változásai:

Ahhoz, hogy meglehessen vizsgálni az érvénytelenségi okokat és

változásait, meg kell vizsgálni azt, hogy mitől lesz egy házasság érvényes. A

kánonjog nagyon sokat merít a római jogból, de a római jog a házasságot a

kapcsolattal azonosítja, ha a felek között nem volt egyetértés akkor

elválhattak. A keresztény házasság azonban felbonthatatlna Isten akarata

szerint, ezért különbözik minden addigi házasságfelfogástól. A keresztények

házassága Krisztus és az Egyház egységének jele. Újabb komoly állomás a jogfejlődésben a

XI-XII. század, amikor egyrészt a valláskülönbség tilalma ellenére kötött házasságokat

érvénytelennek is nyilvánították, továbbá kibontakozott nem csupán a házasság

végpontjának értelmezése, de a kezdőpontjáé is, azaz a házassági érvényesség

fogalma körüli viták. A korai kereszténység atyái az elhálástól tették függővé

a házasság érvényességét, Gratianus szerint azonban a házassági szerződéssel

jön létre, de meghagyva az elhálás jelentőségét állította, hogy azzal válik

felbonthatatlanná. Lombardus azonban nem tulajdonított ilyen szerepet az

elhálásnak, így nézete szerint a házasság a beleegyezéssel jön létre és

onnantól kezdve felbonthatatlan. Az elhálás jelentősége, hogy szűk körben de

engedi a házasság felbontását.

Az egyházi törvényeknek összhangban kell lenniük a világmindenséget

teremtő s az egyházat megalapító és sajátos küldetéssel megbízó Isten üdvözítő

tervének nagy gondolatával, az isteni ratioval, logosszal.

A polgári házasság intézménye a különválasztás olykor drasztikus módja

ellenére is komoly elvi hasonlóságot mutat a szentségi házassággal, hiszen a

polgári házasságkötés módja ugyanolyan, mint az egyházié, vagyis a „házasság

akkor jön létre, ha az együttesen jelenlevő házasulók az anyakönyvvezető előtt

személyesen kijelentik, hogy egymással házasságot kötnek. Az anyakönyvvezető a

kijelentés megtörténte után a házasságkötést a házassági anyakönyvbe bejegyzi.”

Továbbá a polgári házasságnál is maguk a felek „szolgáltatják ki” egymásnak a

házasságot, nem pedig összeadják őket. Az anyakönyvvezető csak hivatalos tanú.

Miután a házasság érvénytelenítésénél tehát alapvetően a házasság

létrejöttének körülményeiből indulnak ki, lényeges kérdés, hogy a házasság

mikortól jön létre. Ebben a kérdésben nincs teljesen egységes álláspont. A két

fő irányzat, a perszonalista és a kontraktualista. 

Az érvénytelenségi okok az 1095. kánonban foglaltakkal bővültek. 1095.

kánon szerint: a házasságot jogképes felek törvényesen kinyilvánított

beleegyezése hozza létre. Belegyezési hibaként 3 típust határoz meg: az értelem

részéről, az akarat részről, a beleegyezésre való képtelenséget. Az általános

jogelv, hogy a házasság beleegyezése a szabad akarat megnyilvánulása a döntés.

Az egyház szerepe,

felelőssége a házasságkötésben, az érvénytelenítési eljárások számának

csökkentésében.

A szentírás legfőbb tanítása, hogy a lelkek üdvösségéért kell cselekedni

az egyházban. Egyetlen elvesztett lélek is veszteség, ezért is különösen nagy a

felelősség A házasságot létrejönni és működni segítő lelkipásztori

tevékenységek minden szakasza nagyon fontos. A házasságkötés gondos

előkészületek után olyan rítus, amely a felek teljes önátadásával valósulhat

meg. A házasságban vállalt kötelességek és az általa kapott javak élethosszig

való fennállása mindenkire hatalmas jót és hatalmas felelősséget tesz. A

Familiaris consortio az egyház családok védelmében betöltött és betöltendő

szerepét vizsgálva kiemeli, hogy „Leginkább pedig az ifjak felé fordul az

Egyház, akik házasságkötés és családalapítás előtt állnak. Az egyházi jog szerint, akit a

törvény nem tilt, házasságra kell engedni, vagyis csak különösen indokolt

esetben tarthatják távol a személyt a házasságkötéstől. A Familiaris

consortio pedig azokra a nehézségekre hívja fel a figyelmet, amely a már

meglevő családok és a társadalom mintaadó és nevelő képességének

hiányosságaiból adódnak, amelyek miatt kiemelten fontos az egyház segítő

hozzáállása és előkészítő munkája

 A jelen gyakorlat

bemutatása 

 Jegyesoktatás:

A legáltalánosabb és

legismertebb házassági felkészítés a jegyes-oktatás, erre különféle formákban

kerül sor. Az 1067. kánon ezt megengedő módon szabályozza.

A klasszikus jegyesoktatás úgy látszik háttérbe szorul. A jegyes

felkészítés új dimenziói nyílnak meg: Nem kötött a forma, lehet előadás,

beszélgetés. Az önismeret témaköre elengedhetetlen része. Másik két párhuzamot

mutató fő témakör a testi, lelki szerelem kérdése a házasságkötés előtt és

után, illetve a családtervezés, a gyermeknek, mint Isten ajándékának

elfogadása. Javasolt legalább a tervezett esküvő előtt egy évvel elkezdeni a

közös munkát, amelyben az is nagyon pozitív, hogy a lelkipásztorok nincsenek

teljesen magukra utalva, mert az egyházon belüli élet különböző szereplői

segítik ezt a kiemelten fontos munkát.

 Családi programok:

Az a fontos szempont,

hogy a jegyesek felkészítése ne érjen véget a jegyes-oktatással, hanem kapják

meg a közös élet indulásakor és azután is a támogatást, a keresztény közösségek

felelősségére hívja fel ismét a figyelmet. Igyekszik a családokat

önerejéből, és az összefogás, a mintaadás által támogatni, segíteni. Pl. MÉCS

mozgalom Családközösségek plébániai alapon szerveződő, szentségi házasságban

élő házaspárokból álló csoportok. Felfogásuk szerint a házastársak arra

születtek, hogy szeretetet árasszanak mindenfelé. nem elsősorban a nagy bajban

levő házasságok megmentését szolgálja, sokkal inkább házassággondozás, ami a meglevő

kapcsolatot mélyíti és erősíti.

Katolikus/keresztény

honlapok:

II. János Pál pápa

felhívta a figyelmet a tömegtájékoztatás veszélyeire. A legjelentősebb

ellenőrízhetetlen médium az internet.

A sokszor lelki elszigeteltségben élő megkereszteltek, akik nem élnek

aktív hitéletet, az internet útján számos hitéleti információhoz és

lehetőséghez jutnak. Ez a fajta kapcsolat természetesen nem helyettesíti a

személyek közötti face-to-face kapcsolatokat, de jó katalizátora lehet a kereső

léleknek az odatalálásban. További érdekes jelenség, hogy az internet

használatának egyik különös oka a bizalmatlanság, a hit gyengülése, amely nem

csupán a többi ember jó szándékával kapcsolatos, de a személynek a saját sorsa

kimenetelével is. Bízni Istenben és a másik emberben itt nem kézzelfogható

valóság.

Válság és konfliktuskezelő segítő csoportok:

Néhány közösség az egyház alapvető lelkiségéből és feladataiból kiindulva

már célzottan is segíteni kíván azoknak, akik mégis ebben az életállapotban

vannak akár önként, akár annak elszenvedőjeként. AzAVE program keretében, amelyen gyermeküket egyedül nevelő

szülők vehetnek részt azzal a céllal, hogy a válás, különválás, vagy özvegység

okozta kényszerpályát újratervezéssel kifutópályává tehessék, ahogyan a

szervezők fogalmaznak.

A mai kor

kihívásaira válaszol ez a hétvégesorozat, és nem csak az egyházban példa

nélküli, de a világi kurzusok, tréningek, tanfolyamok között sem gyakori a

hasonló indíttatású.

További

lehetőségek felvázolása:

-         

A

lelkipásztorok felkészítése az alapos jegyes-vizsgálatra

Jegyes-felkészítő: célja

nem az, hogy kiderüljön, miért nem alkalmas valaki a házasságra és esetleg a

kérdések, nézeteik feltárásának következtében erre a felismerésre jussanak,

hanem hogy a felmerülő kérdésekre adott őszinte válaszaik fogódzót jelentsenek

a lelkipásztor számára is, hogy mely területen tud segítséget nyújtani a

jegyeseknek. A jegyes-oktatás mellett már működő lehetőség a keresztény

házaspárokkal folytatott konzultáció.

Összefoglalás, konzekvenciák levonása

Összefoglalva

elmondható, hogy a sok problémával küzdő házasság intézménye a társadalmi változások, és egyes

funkcióinak változása, eltűnése, míg újabbak megjelenése közepette is betölti

alapvető funkcióit. E feladatainak megfelelő megvalósításában, különösen a

szentségi házasságok nem állnak egyedül, számos segítő kezdeményezés karolta

fel a családok és a házasságok ügyét. Az egyház felismerése a házasságra való

több lépcsős felkészítés kapcsán pedig egy akár életre szóló gondoskodási lánc

kialakulását és működését feltételezi. A folyamatok megismerését, a módszerek

bővítését és a gyakorlatba való átültetés lehetőségeit nagyban támogatják a

modern tudományok eredményei. A gyakorlatban való felhasználásuk minél

szélesebbé tétele érdekében pedig elengedhetetlen a lelkipásztorok képzésének

ilyen szempontok szerinti bővítése, specializálása is. Nagyon lényeges az

egyház egészének felelőssége és a hívek minél szélesebb körű bevonása, hogy a

családegyház létrejöjjön, éljen és megújuljon.

Az alanyi adómentes adóalany az értékesítésénél adót nem számít fel, a beszerzésénél adólevonási jog nem illeti meg, és az alanyi adómentesség időszakéban keletkezett részére felszámított adót nem igényelheti vissza.

Ingatlan értékesítés ÁFA vonzata

Magánszemélyek esetében az ingatlanértékesítés főszabály szerint mentes az ÁFA alól (kivéve sorozatjellegű értékesítés)! Adókötelessé lehet azonban tenni, amennyiben ezt az eladó kéri!

Egyéb adóalanyok vagy adóköteles magánszemélyek esetében az ÁFA az alábbiak szerint kerül felszámításra

Ebben az esetben az ügyletre 25% mértékű adót kell alkalmazni, főszabály szerint az adót nem az eladó, hanem a vevő (FAD) fizeti (86.§ (1) e) illetve (3)) 

Ennek azonban feltételei vannak:

  • az érintett feleknek belföldön nyilvántartásba vett adóalanynak kell lennie (ha magánszemély veszi meg az ingatlant a FAD nem alkalmazható)
  • egyik félnek sincs olyan jogállása az ÁFA tv szerint, amely alapján tőle az adófizetés ne lehetne követelhető (pl. alanyi mentes esetében sem alkalmazható a FAD)

Ha az előző feltételek együttesen nem teljesülnek az ügyletre a „hagyományos” ÁFA szabályokat kell alkalmazni, azaz a 25% mértékű ÁFA-t az eladó fogja megfizetni és a számlát e szerint kiállítani. (fontos, hogy az alanyi mentes adóalanynak és az áfa törvény 85-86. §-ai szerinti adómentes tevékenységet végző adóalanynak is 1-es az „áfakódja”.

Azonban, ha az adózó a 85-86. §-ai szerinti adómentes tevékenységet végez, akkor az ő jogállása nem zárja ki, hogy tőle adó fizetése ne lenne követelhető. A mentesség csak az adott tevékenységre vonatkozik, minden más tevékenységgel kapcsolatban adófizetési kötelezettség terheli.)

Az áfa törvény 142. § (4) bekezdése értelmében az eva-alanyok – kizárólag az e paragrafus szerinti fordított adózás szempontjából – áfa-alanynak minősülnek, mind értékesítőként, mind beszerzőként. Így amennyiben eva-alany ingatlant értékesít a 142. § (3) bekezdésében meghatározott beszerző részére, akivel szemben a fordított adózás alkalmazandó, úgy nem háríthat át áfát az ügylet során Az ingatlan értékesítésről a fordított adózás szabályai szerint kell kiállítania a számlát az áfa törvény 142. § (1) bekezdés e) pontja szerint.

Illeték ingatlan után 

Főszabály szerint az ingatlanvásárlás illetéke a forgalmi értéktől függ:

  • 4 millió Ft-ig annak 2%-a 
  • az ezt meghaladó rész után 4%

Ez alól vannak mentességek. Egyik ilyen mentesség az ingatlanforgalmazási célból beszerzett ingatlan után fizetendő illeték:

Ha a főtevékenysége szerint ingatlanforgalmazásra jogosult vállalkozó az általa vásárolt ingatlant továbbértékesítési célból vásárolta meg, s erről az illetékhivatal felé nyilatkozott az ingatlan terhekkel nem csökkentett forgalmi értéke után 2 százalék illetéket fizet. Ha a vállalkozó két éven belül nem adja el, vagy nem adja - tulajdonjog átszállást eredményező - lízingbe az ingatlant, az illetékhivatal a vagyonszerzésre az egyébként fizetendő és a megállapított illeték különbözete kétszeresének megfizetését pótlólag előírja.

 

Forrás: Önadózó

Az egyszerűsített vállalkozói adó 2012-től megváltozott szabályai miatt sokan a kilépés mellett döntöttek. Számukra áttekintjük az átmenet szabályait.

A megszűnés oka

Az evaalanyiság a törvény 3. § (1) bekezdése szerint több ok miatt is megszűnhet. Ebből csak az egyik ok az, amikor valaki bejelenti, hogy adókötelezettségét nem az evatörvény rendelkezései szerint szeretné teljesíteni a következő naptári évben. Ebben az esetben a naptári év utolsó napján megszűnik az evaalanyiság.

Megszűnhet továbbá, ha a változás bekövetkezésének napját megelőző nappal a változás révén már nem felel meg az adóalanyiságra előírt bármely feltételnek. További esetek, amikor az adóalanyiság megszűnik:

  • az adóalanyiság választására jogosító értékhatár meghaladásának napját követő nappal
  • a kapott előlegről kibocsájtott utolsó bizonylat kibocsájtásának napját megelőző nappal, ha a naptári évben összesen 30 millió forintot meghaladó előlegről bocsájtott ki bizonylatot
  • az adóhatóság határozata jogerőre emelkedésének napjával, ha terhére az adóhatóság számla- vagy nyugtaadási kötelezettségét elmulasztott, vagy az ellenőrzés akadályozása miatt mulasztási bírságot szabott ki
  • a magánszemély adóalany egyéni vállalkozói jogállása megszűnésének napjával
  • a végelszámolás, a felszámolás kezdő időpontját megelőző nappal, egyébként a megszűnés napjával
  • a részesedés megszerzésének napját megelőző nappal, ha a jogi személyben, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságban, egyéni cégben 50%-ot meghaladó szavazati jogot biztosító részesedést szereznek olyan magánszemély, akivel a naptári évben korábban nem állt tagi jogviszonyban; az öröklés esetére e rendelkezést nem kell alkalmazni
  • a változás bekövetkeztének napját megelőző nappal, ha az egyéni cég tagjának korlátlan mögöttes felelőssége korlátolttá válik.

Ezeket azért érdemes tudni, mert előfordulhat olyan eset, amikor év közben szeretnék. Önszántunkból erre nincs lehetőség, de ha a felsorolt feltételek valamelyikének nem felelünk meg, akkor kizárnak és elértük céljainkat.

Az adóalanyiság megszűnésének adóévét követő 4 adóévre az adóalanyiság ismételten nem választható, kivéve, ha az egyéni vállalkozói tevékenységre való jogosultság egyéni cég alapítása miatt szűnik meg.

Aki bevételi nyilvántartást vezetett 

Az eva hatálya alól történő kilépést követően az egyéni vállalkozók az eva hatálya alól a személyi jövedelemadó hatálya alá kerülnek, még a társaságok (bt., kkt.) a társasági adó és a Számviteli törvény hatálya alá.

Közös szabály, hogy a megszűnés évében az összes bevételt növeli az az összeg, amelyet az adóalany az általa kibocsájtott bizonylat alapján még nem szerzett meg. A bevétel megszerzésének időpontja a bizonylat kiállításának napját követő 30. nap, ha az adóalany a bevételt eddig nem szerezte meg, vagyis ezeket a tételeket az evaalanyiság megszűnésének évében kell leadózni.

Az egyéni vállalkozók esetében az adóalanyiság megszűnésének adóévében az összes bevételt növeli (azaz le kell adózni) az az összeg, amelyet a meglévő készletekkel kapcsolatban megállapított.

Nem kell ezt alkalmazni akkor, ha bejelentettük, hogy a következő adóévre átalányadózásra vonatkozó rendelkezéseket alkalmazzuk. Ilyenkor a meglévő készletekkel kapcsolatban megállapított bevétel a vállalkozó jövedelem szerinti adózásra való áttérés adóévében a vállalkozói bevétel részét képezi.

Az eva ideje alatt bevételi nyilvántartást vezető bt.-k és kkt.-k a Számviteli Törvény hatálya alá kerülnek. Ennek megfelelően alkalmazni kell a Számviteli Törvény 2/A. § (4) bekezdését. A társaságoknak valamint a korlátlan mögöttes felelősséggel működő egyéni cégnek tételes leltározással alátámasztott leltár alapján nyitó mérleget kell készítenie. A nyitó mérlegbe a különböző vagyonelemeket megbízható és valós értéken kell feltüntetni:

  • az eszközöket piaci értéken
  • a kötelezettségeket a ténylegesen fizetendő értéken
  • a céltartalékokat a számított értéken a törvény előírásának megfelelő összegben
  • a saját tőkét az eszközök és a kötelezettségek (ideértve a céltartalékokat is) különbözetének összegében kell figyelembe venni.

A nyitó mérlegben felvett eszközök és források értékének valódiságát könyvvizsgálóval kell ellenőriztetni.

A nyitó mérleget nem terheli közzétételi kötelezettség, elkészítésének határidejére a törvény nem ad konkrét időpontot.

A Számviteli Törvény szerint az evamegszűnés miatt visszakerült vállalkozásokat úgy kell tekinteni, mint a jogelőd nélkül alapított vállalkozót, és az idevonatkozó előírásokat kell alkalmazni.

Aki eddig is a Számviteli Törvény hatálya alá tartozott

Azoknak a vállalkozásoknak, akik eddig is a Számviteli Törvény alá tartoztak, a váltás semmilyen gondot nem jelent, azzal a kivétellel, hogy az áfaösszegeket kifizetendő és levonható áfaszámlákra könyvelik, így a bevételükben és a beszerzéseik értékében már csak a nettó értékek jelennek meg. Az eredmény-kimutatás adófizetési kötelezettség sorában eddig az evakötelezettségüket tüntették fel, míg ezután a társasági adó kötelezettséget fogják.

Társasági adó előleg

Az evából kilépő társaságoknak újdonság, hogy már 2012-re is társasági adóelőleget kell fizetni. A korábbi évek társasági adóbevallásának hiányában ennek az a módja, hogy be kell adni egy bevallást, és negyedévente meg is kell fizetni az előleget.

A bevallás határideje az evából kilépést követő 60. nap, így ha az év végi fordulónaphoz viszonyítunk, akkor február 29.

Az előlegbevallás időszaka addig tart, amíg az első társasági adóbevallás el nem érkezik, hiszen onnan már a bevallásban kell előremutatóan az előleget bevallani. Az első ilyen bevallást 2013. május 31-ig kell beadni, azaz a 2012 négy negyedévén kívül még a 2013 első 2 negyedévére is kell előlegbevallást teljesíteni. 

Az előlegbevallás száma a 1243TAO. A háromhavonta esedékes társasági adóelőleg összege

  • az evaalanyiság megszűnésnek adóévében elszámolt összes bevétel 1%-a, ha az adóév időtartama 12 hónap volt, 
  • az evaalanyiság megszűnésének adóévben elszámolt összes bevételének a működés naptári napjai alapján 12 hónapra számított összegének 1%-a minden más esetben.

Az előlegek befizetésének határideje nem ugyanaz, mint a többi vállalkozás tao előlege. Az evából kilépők 1243TAO bevalláson bevallott előlegeit a negyedév utolsó hónapjának 10. napjáig kell megfizetni.

Ez azt is jelenti, hogy a 2011-es eva alap 4%-a a 2012-re előírt előleg. Vannak vállalkozások, akiknek ez lényegesen magasabb összeg lesz, mint a tényleges kötelezettségük.

A befizetett előleg és a tényleges adó közötti különbséget természetesen a bevallással együtt 2013. május 31-től visszaigényelhetik. Aki nem akar ilyen sokáig várni, annak lehetősége van a bevallott előleg mérséklését kérni. Az adóelőleg módosítását az esedékesség időpontjáig benyújtott kérelemben lehet kérni. Az adóelőleg-mérséklési kérelmet adatokkal, számításokkal kell alátámasztani annak érdekében, hogy az előleg csökkentésének indokoltsága bizonyított legyen. A kérelem formája egy kötetlen levél. A kérelmet a befizetési határidő előtt kell beadni.

Abban az esetben, ha a kérelemben szereplő várható adatok alultervezettek voltak, adóhiányunk keletkezik. Az adóhatóság mulasztási bírsággal szankcionálja az alaptalan adóelőleg-mérséklési kérelmet. A törvény szerint az adózó 20%-ig terjedő mértékű bírságot fizet.

Ami az eva után változik

Az az adónem, amire alapvetően más szabályok vonatkoznak az evásokra, mint a többiekre az a szakképzési hozzájárulás.

Az egyszerűsített vállalkozói adóalany szakképzési hozzájárulás fizetésére kötelezett:

  • az általa munkaviszony keretében foglalkoztatott minden magánszemély után,
  • a foglalkoztatás időszakának minden megkezdett hónapjára

A szakképzési hozzájárulás mértéke 2012-ben magánszemélyenként havonta a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér kétszeresének 1,5%-a lenne. 

A kötelezettséget az evásoknál munkaviszonyhoz köti, tehát nem kell fizetni a személyesen közreműködő tag után még akkor sem, ha a társaság a kettős könyvvitel hatálya alá tartozik. Azok után is fizetni kell ezt az összeget az evás időszak alatt, akik egyáltalán nem részesülnek fizetésben, mert például fizetés nélküli szabadságon vannak, vagy a gyesen lévő munkavállaló után is.

Amikor kiléptünk az evából, akkor már nem kell ezt a szabályt követni. A szakképzési hozzájárulás alapja a szociális hozzájárulási adóval egyező, azaz már nem jogviszonyfüggő, hanem jövedelemfüggő. Fizetni kell a személyesen közreműködő tag esetében is, viszont nem kell fizetni a jövedelemben nem részesülő „gyeses” alkalmazott után.

A bevallási rend is megváltozik. A korábbi negyedéves bevallást havi bevallás váltja fel, először február 12-ig az 1212-es nyomtatványon.

Megváltozik az adószám

A megszűnéssel kapcsolatban megváltozik a cég adószáma, így a két kötőjel közötti részben 2-es vagy 1-es szerepel. Ez attól függ, hogy a cég áfaalany vagy alanyi mentességet választott. Fontos, hogy azokon a dokumentumokon, melyeken az adószám szerepel, 2012-től az új adószámot kell alkalmaznunk. A helyes szám feltüntetése azért is fontos, mert a számlabefogadónak az áfa bevallásban fel kell tüntetni az evaalanyoktól befogadott számlák alap- és áfaösszegét. Ha pedig a cég azóta kilépett, ez az adat helytelen lesz.

 

Forrás: Böröczkyné Verebélyi Zsuzsanna (2012): „Az evából kilépett vállalkozások feladatai”, Önadózó (Adózók lapja), 3. évfolyam, 30-32. oldal

Tényállás:

A felperesi gazdasági társaság fakereskedelemmel foglalkozik, tulajdonosa és ügyvezetője A.B. Az X. Kft tulajdonosa és ügyvezetője C.D. A.B. K.Z.-nek fát ajánlott fel eladásra. Megállapodtak, hogy K.Z. telefonon szól, hogy mikor, mekkora, mennyiségű fát tud szállítani és hol lesz az átadás- átvétel helye. A felperes 2010-ben folyamatosan vásárolt fát K.Z.-től az X.Kft nevében járt el. A felperes ellenőrizte , hogy az X.Kft egy létező cég, de annak nem nézett utána, hogy ki a tulajdonosa, illetve az ügyvezetője. Az egyes adásvételek úgy bonyolódtak, hogy előzetesen telefonon egyeztettek. A kifizetés készpénzben történt és előfordult, hogy több fuvart egyben fizettek ki. K.Z. összesen 12 db számlát adott át A.B. részére. A.B. készített egy adásvételi szerződést az X. Kft és felperes között. A szerződést A.B. átadta K.Z.-nek, aki azt átvette, majd későbbi alkalommal visszaadta kitöltve. Az X.Kft. pecsétje az aláírásnál nem szerepel, az aláírás ténylegesen egy szignó. A.B. egy meghatalmazást kért K.Z.-től abban a körben, hogy jogszerűen képviseli az X. Kft-t. Ilyen meghatalmazást a felperes felé K.Z. nem adott át, nem sokkal később a gazdasági kapcsolat megszakadt. Az X.Kft. 2010. június 28-án vásárolt egy számlatömböt. Több számla került kiállításra 2010. áprilisi és májusi keltezéssel a felperes felé.

Az X. Kft-nek bejelentett alkalmazottja nem volt, tevékenységet nem végzett, faáruval nem rendelkezett, jogviszonyban a felperessel nem állt. A felperes felé fát eladó személy nem beazonosítható.

Adóhatósági döntés:

Bevallások utólagos vizsgálatára vonatkozó őrzést végzett az adóhatóság 2009. augusztus 14.- 2010. június 30. időszakra vonatkozóan. Erről jegyzőkönyv készült, erre a felperes észrevételt nem tett. A jegyzőkönyv szerint az X.Kft. név alatt kibocsátott számlák nem minősülnek hiteles bizonylatnak, a számlán szereplő gazdasági események a számlán szereplő felek között nem jöttek létre. Az elsőfokú bírság szerint a felperesnek adóbírságot valamint késedelmi pótlék is fizetnie kell. Ezen határozat ellen a felperes fellebbezést nyújtott be. C.D. elmondta, hogy 2010-ben az X. Kft. Nem végzett tevékenységet, nem volt alkalmazottja, áruval nem rendelkezett, a felperes felé a számlákat nem állította ki. K.Z.-nek megbízást nem adott a cég képviselete nevében. K.Z. előadta, hogy semmilyen kapcsolata nem volt az X. Kft-vel, csakúgy mint a felperessel sem. A bíróság megállapította, hogy az adólevonás jogszerű gyakorlásának személyi és tárgyi feltételei megvannak. Vizsgálni kell, hogy számla tartalmi hitelességét tekintve a szereplő felek között a gazdasági esemény végbement-e, az ellenérték megfizetésre, az adó áthárításra került-e.

 

Kereset és ellenkérelem

A felperes a törvényes határidőn belül kérte a bírósági felülvizsgálatot. A felperes a keresetlevélben előadta, hogy a számlák a szállításokat követően kerültek kiállításra. Amennyiben az X.Kft. nem végzett tevékenységet, akkor C.D. azt miért hozta létre? Ha az ügyvezető a számlatömbjét odaadta valakinek, akkor tudnia kell, hogy ha elvesztik vagy ellopják, ebben az esetben jelenteni köteles. Előfordult, hogy több adásvétel egy számlában került kiállításra, ilyenkor a vételár egy összegben került kifizetésre. A felperesi cég jóhiszemű volt. Csak több szállítás után tudták meg, hogy nem K.Z. a cég ügyvezetője, de ő azt állította, hogy megvan bízva. Az X. Kft. Ügyvezetője egy hajléktalan személy, egy másik embernél van a cég számlatömbje, ő szervezi az ügyletet és elteszi a pénzt. A gazdasági események megvalósultak, valós teljesítések történtek, a megvásárolt fát a cég tovább adta a H. Zrt.-nek. Az X. Kft. Tevékenységével kapcsolatban büntetőeljárás indult.

A bíróság döntése és annak indokai

Az adólevonás abban az időpontban keletkezik, amikor levonható adó megfizetési  kötelezettsége keletkezik. Az adózó jogosult az általa fizetendő adó összegéből levonni a következő összegeket:

  • más adóalany által teljesített vagy teljesítendő termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás után az ebben a tagállamban fizetendő, vagy megfizetett HÉA-t.
  • a termék beszerzéséhez, a szolgáltatás igénybevételéhez kapcsolódóan egy másik adóalany rá áthárított.

Értékelésük meg kell, hogy feleljen a törvényben előírt értékelési elveknek és az azokhoz kapcsolódó értékelési eljárásoknak (valódiság elve). Csak szabályszerűen kiállított bizonylat alapján szabad adatokat bejegyezni. A könyvvitelben rögzítendő és más jogszabályban előírt adatokat a valóságnak megfelelően, hiánytalanul tartalmazza, megfelel a bizonylat általános alaki és tartalmi követelményeinek, és amelyet előírásszerűen javítottak. Az adóhatóság objektív körülmények alapján bizonyítaná azt, hogy az érintett adóalany tudta, vagy tudnia kellett volna, hogy a levonási jogának megalapozására felhozott ügylettel az említett számlakibocsátó vagy a szolgáltatói láncban korábban közreműködő gazdasági szereplő által elkövetett adócsalásban vesz részt.

Az Európai Bíróság azt fejtette ki, hogy nem ellentétes a fent említett állapot az uniós joggal, ha azt követelik a gazdasági szereplőktől, hogy tegyen meg minden tőle ésszerűen elvárható intézkedést annak érdekében, hogy az általa teljesítendő ügylet ne vezessen adókijátszáshoz. A levonási jog alapjául szolgáló gazdasági ügyletek ugyan megvalósultak, de nem a számlákban szereplő felek között. A felperes vásárolt fát, de nem a számlákban eladóként szereplő X.Kft-től. Ezt a tényt alátámasztja A.B, C.D és K.Z. nyilatkozata. C.D. korábban előadta, hogy a számlákat nem állította ki, a felperesi céget nem ismeri, a számlákon szereplő faáruval az X.Kft. nem rendelkezett. K.Z.-t ismeri, de nem adott semmilyen megbízást arra, hogy az X. Kft. Nevében eljárjon. C.D elmondását támasztja alá az a tény is, hogy az X.Kft. 2010. évre vonatkozóan érvényes áfabevallást nem nyújtott be. K.Z. elmondta, hogy C.D.-t régóta ismeri, de az X.Kft-vel nem volt kapcsolata, a felperesi céggel nem állt kapcsolatban, A.B.-t nem ismeri. A perbeli számlákat nem ő állította ki. A bíróság álláspontja szerint a felperes nem tett meg minden tőle ésszerűen elvárható intézkedést annak érdekében, hogy az általa teljesítendő jogügylet ne vezessen adókijátszáshoz.

Az ítélet után kialakult a következő magyar bírói gyakorlat: az olyan gazdasági szereplő, aki anélkül végzi gazdasági tevékenységét, hogy a tőle elvárható minimális körültekintést sem gyakorolja jogszerűen, nem bízhat adólevonási jogának törvényességében. Az adólevonási jogát a felperes jogszerűtlenül gyakorolta. Az adóbírság összege jogszerűen lett megállapítva az adóhiány 75 %-ában. A bíróság a keresetet elutasította.

 

Forrás: Önadózó

 

Az alanyi adómentes adóalany az értékesítésénél adót nem számít fel, a beszerzésénél adólevonási jog nem illeti meg, és az alanyi adómentesség időszakéban keletkezett részére felszámított adót nem igényelheti vissza.

Annak célszerű adómentesnek lenni, aki szerény bevételt realizál egy adott évben. „Tilos” az alanyi adómentesség időszakában jelentős készletet felhalmozni, nagy összegű tárgyi eszközt beszerezni.

Az adóalanynak akkor érdemes az alanyi adómentesség választása, ha végfelhasználónak, adólevonásra nem jogosult adóalanynak történik az értékesítés, és a tevékenység folytatásához nagy értékű berendezések vagy szolgáltatások vásárlása nem szükséges. Célszerű áttérnie a KATA adózási szabályaira.

Az alanyi adómentesség válaszhatóságának törvényi feltételei:

  • Akkor választhatja, ha azon évben,amely megelőzi az évet az aktuális évet a nettó árbevétele nem haladta meg a 6 millió forintot, ez alatt értendő az előző évre kiszámlázott vagy kiszámlázni elmulasztott értékesítés ellenértéke
  • Év közben alakuló esetén a tárgyévben várhatóan eléri-e a bevétele az 6 millió forint időarányos részét.
  • Időarányosan kell vizsgálni a bevétel összegét. Ennek megmagyarázása nincs konkrétan benne a jogszabályban.
  • Az EVA-ból kilépő adózók akkor is választhatják az alanyi adómenteséget a kilépést követő évre, ha az EVA-s időszakban keletkezett bevételük meghaladta a 6 millió forintot. Két feltétele van , az  egyik a megelőző év bevétele, a másik a tárgyév várható bevétele. Ha EVA-s időszakban 15 millió Ft. bevételt realizált, jól meg kell indokolni a várható jelentős bevételcsökkenést.
  • A választást a megelőző év december 31-ig kell bejelenteni.

Ha a kérelmet elutasítják azt határozat formájában teszik meg, és ilyenkor van lehetőség jogorvoslati lehetőségre. Ha kérelmet elfogadja, akkor az adószámot megváltoztatja, hátulról visszafelé a harmadik számjegyet 1-esre változtatja meg.

Ha az adóalany ilyen kérelmet nem tehetett volna, és ezt saját maga állapítja meg, akkor az adóhatósággal közölnie kell tévedését, az előző év utolsó adó elszámolási időszakára beadott bevallással egyidejűleg. Ha ezt követően jön rá a tévedésre, olyan módon kell eljárnia, mintha nem választotta volna az adómentességet. Vagyis visszamenőleg kell benyújtania, ez esetben a levonási jogával is élhet. Ha elmulasztja a tévedésnek korrekciót végrehajtani, akkor a hatóság utólagos adó megállapítás keretében teszi meg, de ekkor már szankciók kíséretében.

A 6 millió forintos értékhatárba nem kell beszámítani:

  • tárgyi eszköz értékesítést
  • immateriális jószág értékesítést
  • új közlekedési eszköz értékesítését a közösség más tagállamába
  • építési telek értékesítését
  • befejezetlen építés alatt álló ingatlan értékesítését
  • befejezett beépített ingatlan értékesítését, ha a használatbavételi engedély jogerőre emelkedését követően az értékesítésig két év nem telt el
  • közérdekre tekintettel adómentes értékesítést
  • biztosítási, banki. értéktőzsdei, befektetési tevékenységeket
  • mezőgazdasági tevékenység bevételét, ha annak adózására az Áfa tv. különös szabályait alkalmazzák

Az értékesítés és szolgáltatás után nem kell adót fizetnie.

Adót kell fizetnie, és számlát adóval növelt összegben kell kiállítania az alanyi adómentes adóalanynak a következő értékesítések után:

Tárgyieszköz –értékesítése: ha a tárgyi eszközét értékesíti, akkor adót kell fizetnie.

Ha az adóalany tárgyi eszközt vásárol, nem alanyi adómentes időszakban, viszont alanyi adómentes időszakában is használja, be kell vallania fizetendő adóként, amennyiben a kalkulált összeg meghaladja a 10. 000 Ft-ot. A szerző álláspontja szerint ez nem olvasható ki a jogszabályból egyértelműen.

Ha alanyi adómentes időszakában, akkor a vásárláskor felszámított adóra utólag az értékesítéskor adólevonási jogot érvényesíthet a levonási joggal kapcsolatos általános szabályok szerint.

Ha a tárgyi eszközt alanyi adómentes időszakban vásárolta, és nem vonhatta le az adót, akkor az adóköteles értékesítésnél pótlólag adót vonhat le, de a levont adó összege nem haladhatja meg az értékesítéskor fizetendő adó összegét.

Immateriális jószág értékesítése: Ha alanyi adómentes időszakban vásárolta, nem keletkezik fizetendő adója.

Építési telek értékesítése:

Nem alanyi adómentes időszakban vásárolta az eszközt, akkor pótlólag levonható adója természetszerűleg nem keletkezik. Ha az eszközt alanyi adómentes időszakban vásárolta, és nem vonhatta le az adót, akkor az adóköteles értékesítésnél pótlólag adót vonhat le, de a levont adó összege nem haladhatja meg a fizetendő adó összegét.

Befejezetlen építés alatt álló ingatlan értékesítése:  Ha nem alanyi adómentes időszakban vásárolta, akkor ha pótlólag levonható adója természetszerűleg nem keletkezik. Ha alanyi  adómentes időszakban vásárolta, és nem vonhatta le az adót, akkor az adóköteles értékesítésnél pótlólag adót vonhat le, de a levont adó összege nem haladhatja meg a fizetendő adó összegét.

Befejezett beépített ingatlan értékesítése( két évnél nem régebbi): Nem alanyi adómentes időszakban vásárolta az eszközt, akkor pótlólag levonható adója természetszerűleg nem keletkezik. Ha az eszközt alanyi adómentes időszakban vásárolta , és nem vonhatta le az adót, akkor az adóköteles értékesítésnél pótlólag adót vonhat le.

Ingyenes termékátadás: Ha az eszközt alanyi mentes időszakban vásárolta a vállalkozó, és ingyenesen adja át, akkor nem keletkezik fizetendő adója, mert az ügylet nem minősül termékértékesítésnek levonható adó hiányában.

Saját vállalkozásban végzett beruházás: Az alanyi adómentes a beruházás folyó költségeinek az áfáját a felmerüléskor nem vonhatja le. Viszont a rendeltetésszerű használatba vételkor a költségek adótartalmát levonhatja, de a teljes bekerülési érték után adófizetési kötelezettsége keletkezik.

Megszűnéskor birtokolt termék után adófizetési kötelezettség keletkezik, ha beszerzéskor az adó levonható volt.

Új közlekedési  eszköz értékesítése a közösség másik tagállamába: Az értékesítés adómentes, de levonható adó keletkezik utána, amelynek összege nem haladhatja meg a külföldre számlázott eladási ár 21,26 %-át.

Termék átszállítása a közösség más tagállamába: ha átszállít, de nem értékesít, vagy nem hozza vissza, akkor az átszállítás termékértékesítésnek minősül, adóköteles, de pótlólag levonható adó nincs.

Ha a terméket értékesíti másik tagállamban , akkor alanyi adómentes minőségben jár el az alanyi adómentes státuszú vállalkozó.

A vállalkozási céltól eltérő ingyenes tevékenység nyújtása:  A szerszámot még az alanyi adómentes időszak előtt vásárolta, és levonta az adót, akkor az ingyenes javítás adóköteles tevékenységnek minősül.

Közösségi termékbeszerzés után: Az alanyi adómentes e beszerzései után megfizetett adót ne vonhatja le.

Termékimport után: Az alanyi adómentes adófizetésre kötelezett. Az alanyi adómentes adóalany a termékimport után megfizetett adót nem vonhatja le.

A közösség más tagállamából történő új közlekedési eszköz beszerzése:  A alanyi adómentes adófizetésre kötelezett, természetesen adólevonási jog nem illeti meg.

Adó kell fizetnie az alanyi adómentes adóalanynak olyan termék vásárlása után, amit  a belföldön nem letelepedett külföldi eladónak belföldön kell fel/ összeszerelnie, de adólevonási jog nem illeti meg vásárlás után.

Adót kell fizetnie az alanyi adómentes adóalanynak az úgynevezett importszolgáltatás vásárlása után, de nem illeti meg az adólevonási jog.

Nem kell adót fizetnie az alanyi adómentes vállalkozónak, ha olyan szolgáltatást nyújt, aminek a teljesítési helye külföld, nem járhat el alanyi adómentes minőségben.

Adófizetésre kötelezett az alanyi adómentes, ha számlát bocsát ki, amelyen adóösszeget szerepeltet: az alanyi adómentes adófizetésre kötelezett, úgy a bevallási kötelezettségének havonta tesz eleget, hogy amennyiben viszont nem keletkezik fizetendő adója, úgy adóbevallási kötelezettsége nincs.

 

Forrás: Önadózó