Adóblog
Olvassa a legfrissebb híreket !

Keresés

Cikkek

Sajátos számvitel szabályok alá tartozó gazdálkodók estében elszámolt amortizáció:

Az adott gazdálkodó szervezet könyvvezetési és beszámolás készítési kötelezettségének sajátosságait az Számviteli tv. felhatalmazása alapján külön kormányrendelet rögzíti. Eltérések: A mikrogazdálkodók estében megszabja, hogy milyen feltételek mellett történik a terv szerinti és a terven felüli leírás.

Magán nyugdíjpénztárak és az önkéntes pénztárak pl az amortizációs kulcsot kötelesek alkalmaznia leírásoknál.

Takarékbank: saját hatáskörben kialakíthatja és módosíthatja majd ezt mérvadó szabályként alkalmazni kell az egyes takarékszövetkezeteknek. – kormányrendelettel összhangban természetesen.

Az eszközölt változásokat a számviteli politikában a szakmai indoklással kell alátámasztani és a tárgyévi eredményre gyakorolt hatását be kell mutatni.

 

Kiegészítő mellékletben szereplő adatok az amortizációhoz kapcsolódóan:

Az éves beszámoló kiegészítő mellékletében be kell mutatni legalább mérlegtételek szerinti bontásban az immateriális javak, tárgyi eszközök nyitó bruttó értékét, annak növekedését, csökkenést, záró bruttó értékét, külön az átsorolásokat, a halmozott nyitóértékét….stb…

 

Bizonylatolás és nyilvántartások vezetése az amortizációval összefüggésben:

A tárgyi eszközöket és az imm. javakat egyedileg kell nyilvántartani és értékelni. Előfordulhat csoportos nyilvántartás is.

Az egyedi nyilvántartásnak legalább a következő adatokat kell tartalmazniuk:

  • eszköz megnevezése, azonosítási adatai, beszerezés, létesítés éve, gyártási száma
  • üzembe helyezése, rendeltetésszerű használatbavételének időpontja
  • eszköz bruttó értéke
  • eszköz várható használati ideje
  • a terven felüli leírások elszámolásánál figyelembe vett tényezők, körülmények
  • Értékelés alkalmazásának helye, az elszámolt értékhelyesbítés összege
  • az eszközön végrehajtott értéknövelő beruházások
  • felújítások értéke
  • amennyiben az eszköz halasztott bevétel kapcsolódik, akkor az értékcsökkenés elszámolásával évente megszüntetendő összeg.
  • elismert számított értékcsökkenés és terven felüli értékcsökkenés
  • eszköz beszerzéséhez fejlesztési tartalék képzése

Csoportos nyilvántartásra az azonos időben szerzett és üzembe helyezett, rendeltetésszerűen használatba vett, azonos műszaki paraméterekkel rendelkező tárgyi eszközök, immateriális eszközök esteében kerülhet sor.

 

Halasztott bevétel feloldása amortizációhoz kapcsolódóan:

A térítés nélküli ajándékként, hagyatékként kapott többletként fellelt tárgyi eszközök, imm. eszközök piaci értékét, a tárgyi eszközök, imm. javak bekerüléshez kapcsolódóan korábban keletkezett tartozások harmadik fél által ellentételezés nélkül elengedett összegét.

A Számviteli tv. nem követeli meg, de nem is zárja ki annak a  lehetőségét, hogy a támogatásból megvalósult beruházások, tárgyi eszközök, imm. javak esetében az elszámolt értékcsökkenésnek csak a támogatás eszköz értékével arányos mértékében meghatározott összegéhez igazodjon a halasztott bevétel feloldása, nem pedig az elszámolt értékcsökkenés teljes összegéhez.

 

A társasági adóról és osztalékadóról szóló tv, által elismert amortizáció:

A társasági adóról és osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. tv. külön meghatározza, hogy a tárgyi eszközöknél és az imm. javak esetében milyen mértékben meghatározott amortizációt ismer el költségként, ráfordításként és amennyiben az elszámolt amortizáció attól eltér, akkor az adóalapot érintő módon kerül figyelembe vételre az alábbi szabályok szerint.

A tv. értelmében növeli az adóalapot a tárgyi eszközök és imm. eszközök számviteli politika alapján elszámolt terv szerinti értékcsökkenése és terven felüli leírása, valamint az ilyen eszközök kikerülésekor kivezetett könyv szerinti értéke.

A társasági adó alapját csökkenti a tárgyi eszközök a tv. szerint megállapított értékcsökkenése, a visszaírt terven felüli leírása valamint a könyvekből bármilyen címen kivezetett vagy átsorolt tárgyi eszköz és imm. eszköz esetében azok társasági adóról szóló tv. szerinti „számított nyilvántartási értéke”

 

Fejlesztési tartalékból megvalósított beruházások esetében a társasági adóról szóló törvény szerinti elismert amortizáció:

A tv. értelmében év végén a társasági adóalap számításakor az adózás előtti eredmény csökkenthető az eredménytartaléknak az adóévben lekötött tartalékba fejlesztési tartalék képzése címén átvezetett, kimutatott összegével, legfeljebb a tárgyévi adózás előtti eredmény 50%-a, de maximum 500 millió forint erejéig. A fejlesztési tartalékot a képzés évét követő 4 éven belül fel kell használni a beruházásra. ( kizárólag a beruházási költségek felmerülése és elszámolása a lényeg)

A lekötés miatt negatívvá is válhat az eredménytartalék. Mivel a lekötött eredménytartalék képzése kihat az osztalékfizetésre, a tőkeemelés vagy a részvény visszavásárlást befolyásoló tőkekorlátra, ezért ehhez tulajdonosi döntésre van szükség.

Az imm. javak beszerzésére és előállítására szintén nem lehet felhasználni a fejlesztési tartalékot. Ha a fejlesztési tartalék felhasználására nem az adóévi beruházás összegének megfelelően kerül sor, vagy nem a beruházási célra fordították annak összegét, vagy a lekötés évét követő négy adóévben nem használták fel annak összegét, akkor a feloldást követő 30 napon belül ill. a negyedik adóévet követő adóév első hónapjának utolsó napjáig meg kell fizetni az adót késedelmi pótlékkal növelten.

Immateriális eszközök esetében is létezik a társasági adóról szóló tv.-ben előírt olyan adóalapkedvezmény, amely hasonlóan érvényesíthető, mint a tárgyi eszközök beszerzését, létesítését szolgáló beruházások estében a fejlesztési tartalék képzésével összefüggő kedvezmény.

Gyakori példán keresztül bemutatva a használtcikk-kereskedelemre vonatkozó áfa törvénybeli szabályokat, és segítségnyújtás az áfabevalláshoz.

1. példa

Használtcikk-keresekedő egy használt VW Passatot vásárol itthon magyar magánszemélytől, és itthon értékesíti.

  • értékesítés: 800.000 Ft
  • beszerzés: 500.000 Ft
  • árrés: 300.000 Ft
  • Áfa: 63.780 Ft

Kédések:  Milyen tájékoztatást kell a számlára írni?

Helyes-e, hogy a beszerzés után áfát sehol sem tüntetek fel, mivel áfát nem  tartalmaz?

Az értékesítés utáni áfát a 09. sor valamint az 50. sor tartalmazza?

Ha a használtcikk-kereskedő  (a továbbiakban: h-k) továbbértékesítési céllal szerez be egy használt ingóságot, a h-k viszonteladónak minősül. A gépjárművet egy belföldi magánszemélytől szerzi be, ami kijavítás vagy rendbehozatal utáni állapotban eredeti rendeltetésének megfelelően használható., így megfelel a használt igóság fogalmának (Áfa tv. 213. § (1) bekezdés a) pontja). Tehát megfelel az Áfa tv XVI. fejezetében található, viszonteladókra vonatkozó speciális szabályok alkalmazásának három legfontosabb feltétele teljesüléséval (mind a h-k, mind az a személy akitől a VW Passatot beszerzi, mind az ügylet tárgya megfelel a törvényi előírásoknak).

A h-k-nek a VW értékesítésekor alkalmaznia kell a viszonteladókra vonatkozó speciális szabályokat – különbözet szerinti adózás, vagy árrés adózás -.

Az értékesítést az Áfabevallás 09, ill. 50. sorában kell, hogy szerepeltesse. A kiállított számlában az Áfa tv. 222 § (1) bekezdés b) pontja ill.  169. § k) pontja alapján áthárított adó nem tüntethető fel, és a számlára az Áfa tv. 169. q) pontja alapján a „különbözet szerinti szabályozás – használt cikkek” kifejezést kell rávezetni.

 

2. példa

Haszáltcikk-keredkedő egy használt VW Passatot vásárol –EU tagállami gazdálkodó szervezettől.

Megítélés attól függ, hogy a h-k partnere, azaz az EU-s gazdálkodó szervezet megfelel-e az Áfa tv. 216. §-ában szereplő személykategóriák valamelyikének vagy sem. Ha az EU-s gazdálkodó szintén viszonteladó, úgy a VW Passat megvásárlása áfaszempontból ugyanúgy alakul, mintha a termék beszerzése Magyaroszágon történt volna.

2.A/ Ha a VW Passat beszerzése kapcsán Közösségen belüli termékbeszerzés nem valósul meg (2. § (1) bekezdés b) pont, ezen a jogcímen), semmilyen adókötelezettsége (sem áfabefizetési, sem bevallási) nem keletkezik.

A h-k-nek függetlenül attól, hogy a VW Passatot Magyarországra, vagy más tagállamba, pl. Portugáliába értékesíti, a viszonteladókra vonatkozó különös szabályok szerint kell, hogy eljárjon. A számlában adómértéket, ill. áthárított adót nem tüntethet fel, az értékesítést pedig az áfabevallás 09. ill. 50. sorában kell feltüntetnie.

Az egyedi nyilvántartáson alapuló módszer alkalmazása esetén tehát 500.000 forintos beszerzési ár és 800.000 forintos értékesítési ár mellett, a fizetendő áfát az árrésből (300.000 forint) 27%.os adómérték alkalmazásával visszafelé számolva (21,26%) állapíthatjuk meg. A fizetendő áfa tehát ebben az esetben is 63.780 forint lesz.

 

2.B/ Ha az EU-s gazdálkodónk nem felel meg az Áfa tv. 216. §-ának, mert pl. egy általános szabályok szerint adózó adóalany, a szükséges személyi feltételek hiányában a h-k a viszonteladókra vonatkozó szabályokat nem alkalmazhatja.

Közösségen belüli termékbeszerzés címen adóbefizetési kötelezettsége keletkezik, a VW Passatért fizetett teljes ellenérték után. A beszerzés után fizetett áfát az Áfabevallás 14. sorában kell szerepeltetnie, míg az ezzel párhuzamosan keletkező levonható adóját az Áfabevallás 69. sorában tüntetheti fel. A Közösségen belüli termékbeszerzést az összesítő nyilatkozat, azaz az A60-as összeítő nyilatkozat 2. lapján is fel kell tüntetnie.

A közösségen belüli termékbeszerzést követő értékesítéskor a h-k a viszonteladókra vonatkozó különös szabályokat nem alkalmazhatja.

Ha tehát az általános szabályok szerint adózó EU-s gazdálkodótól történt beszerzést követően a h-k a VW Passatot belföldön értékesíti, az általános szabályoknak megfelelően, a gépkocsiért kapott teljes ellenérték adóalapot fog képezni az Áfa tv. 65. §-a alapján és az értékasítés kapcsán erre az adóalapra lesz köteles a h-k a 27%-os adómértéket felszámítani. A számla kiállításakor ebben az esetben is az általános szabályok alapján kell eljárni, mind az adómértéket, mind az áthárított áfát fel kell tüntetni. Az Áfabevallásban a 07. sorban kell feltüntetni.

 

3. példa

Mint viszonteladó bejelentette, hogy nem kíván élni a különbözet szerinti adózás szabályaival.

Ha h-k az adóhatósághoz tett előzetes bejelentése alapján lemond a viszonteladókra vonatkjozó különös szabályok alkalmazásáról úg. mind a VW Passat beszerzése, mind annak értékesítése során az általános szabályokat kell alkalmazni.

Magánszemélytől történő beszerzés esetében a (ha a magánszemély nem adóalany) a beszerzéshez áfa nem fog kapcsolódni, így annak kapcsán áfafizetési kötelezettség nem merül fel. (Komoly jelentősége van, hogy a szóban forgó VW Passat személygépkocsinak minősül-e (vtsz. 8703), avagy nem. 

 

3/I/A Amennyiben személygépkocsinak minősül az áfa rendszerében, azaz a 8703-as vámtarifaszám alá tartozik, úgy az értékesítéskor az Áfa tv. 87. § c) pontja lesz alkalmazandó.

Ez azt jelenti, hogy a szóban forgó VW Passat szgk. (vtsz. 8703) és annak beszerzése nem adóalany magánszemélytől történik, úgy a h-k-nek az értékestés kapcsán, figyelemmel az Áfa tv. 87. § c) pontjára nem keletkezik adófizetési kötelezettsége.  Az általános szabályok szerint adózó h-k az Áfabevallás 08. sorában köteles feltüntetni (nem a 09. sorban).

A VW Passat értékesítéséhez kapcsolódó alkatrész-beszerzések előzetesen felszámított áfatartalmának levonhatóságával kapcsolatosan az adólevonásra vonatkozó alapvető szabályból kell kiindulni.

 

3/I/B  Amennyiben a szóban forgó VW Passat nem minősül szgk-nak, úgy a h-k az értékesítéskor az általános szabályok szerint eljárva (adómentességi szabály hiányában) 27%-os áfát köteles felszámítani és a számlán feltüntetni. Az Áfabevallás 07. sorában kell, hogy feltüntetésre kerüljön.

A belföldön beszerzett alkatrészek előzetesen felszámított áfáját az Áfabevallás 66. sorában tüntetheti fel a h-k.

 

3/II.    Ha a fenti autót az EU-n belül értékesíti egy másik gazdálkodó szervezetnek, tekintettel arra, hogy a h-k lemondott a viszonteladókra vonatkozó különös szabályok alkalmazásáról, már alkalmazhatók lesznek a Közösségen belüli termékértékesítésre vonatkozó szabályok. Az Áfa tv. 89. §-a alapján pedig mentes az áfa alól a belföldön küldeményként feladott vagy belföldről fuvarozott termék értékesítése igazoltan belföldön kívülre, de a Közösség területére, függetlenül attól, hogy a küldeménykénti feladást vagy a fuvarozást akár az értékesítő, akár a beszerző vagy - bármelyikük javára – más végzi .

Ha a közösség valamely más tagállamába értékesíti, és az autó átkerül a másik atgállamba, az értékesítés adómentes lesz. A számlán áthárított adó ilyen esetben nem tüntethető fel, és jelezni kell rajta az adómentesség okát, például az Áfa tv. 89. § -ára történő hivatkozással. (Áta tv. 169. § m) pont).Áfabevallás 02. sorában, ill. az A60-as összesítő nyilatkozat 01. lapján kell feltüntetni.

 

4. Roncs (nem javítható) –autó forgalmazása vonatkozásában mi a bevallási szempontból helyes eljárás ?

Viszonteladókra vonatkozó speciális szabályok között találjuk az ügylet tárgyára vonatkozó előírásokat. Ahhoz. hogy a h-k alkalmazni tudja termékértékesítéskor a spec. szabályokat, az adott terméknek használt ingóságnak kell minősülnie.  (definíció az Áfa tv. 213. § (1) bekezdés a) pontja alapján) A definícióból következik, hogy az adott terméknek a kijavítása/rendbehozatala után eredeti rendeltetésének megfelelően használhatónak kell lennie. Tehát a spec szab. alkalmazása használhatatlanná vált roncsok esetében kizárt.

A roncsok forgalmazása során a h-k-nek az általános szabályok szerint kell eljárnia beszerzéskor és értékesítéskor egyaránt.

a) Amennyiben a roncs beszerzésére a Közösség valamely más tagállamából, adóalanytól kerül sor, úgy a h-k-nek Közösségen belüli termékbeszerzés címen adófizetési kötelezettsége keletkezik a roncsért fizetett teljes ellenérték után (Áfa tv. 19. §).

Áfabevallás 14. sorában – fizetendő áfa, 69. sorában – levonható adó kerüljön feltüntetésre, és az A60-as összesítő nyilatkozat 2. lapján is szerepeljen.

 

b) A roncs belföldi értékesítése esetében az ált. szab-nak megfelelően a roncsért kapott teljes ellenérték adóalapot fog képezni az Áfa tv. 65. §-a alapján, és erre az adóalapra kell a 27%-os adómértéket felszámítani. A számla kiállításakor az ált szab. alapján kell eljárni, mind az adómértéket, mind az áthárított áfa összegét fel kell tüntetni a számlában. Áfabevallásban az értékesítést a 07. sorban kell feltüntetni (ált. szab. szerint).

(De: Amennyiben a roncs az Áfa tv. 6. számú mellékleté nek megfelelő valamely vámtarifaszám szerinti hulladéknak minősül, úgy az értékesítés kapcsán szóba jöhet az Áfa tv. 142. § (1) bekezdés d) pontja szerinti fordított adózás alkalmazása ia.)

Amennyiben a Közösség valamely más tagállamába egy másik adóalanynak történik a roncs értékesítése, úgy a h-k-nek az adómentes Közösségen belüli termékértékesítésre vonatkozó szabályokat kell alkalmaznia (Áfa tv. 89. §). A roncs értékesítése adómentes lesz.

A számlán áthárított adó nem tüntethető fel, és a számlán jeleznie kell az adómentesség okát. (pl. Áfa tv. 89. §-ára történő hivatkozás) Áfabevallás 02. sorában, ill. az A60-as nyilatkozat 01. lapján fel ekll tüntetni az értékesítést.

 

 

Az operatív lízinget a tartós bérletre vonatkozó szabályok szerint kell kezelni és elszámolni. Az operatív lízing az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény és a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény alkalmazása szempontjából is szolgáltatásként kezelendő. A futamidő alatt a lízingbeadó által felszámított és kiszámlázott lízingdíjak a lízingbeadónál árbevételként, a lízingbevevőnél igénybe vett szolgáltatás költségeként kerülnek elszámolásra. (értelemszerűen nincsenek tőketörlesztő, valamint kamattörlesztő részre bontva)

Biztosítani kell, hogy a felszámított lízingdíjak időarányosan, egyenletesen kerüljenek elszámolásra a futamidő alatt, az egyes évek eredményében. Aktív vagy passzív időbeli elhatárolás alkalmazandó, ha a felszámított, fizetett lízingdíjak összege eltér az időarányos összegtől.

A lízing tárgy és az amortizáció elszámolása a lízingbeadó könyveiben marad. Az üzemeltetési és fenntartási költség a szerződésben rögzített feltételek szerint terhelik a feleket.

Operatív lízingbe bárki adhat eszközöket üzletszerűen vagy eseti jelleggel, a hitelintézetek azonban csak megkötésekkel, pl. ha veszteségmérséklés céljából teszik.

A lízing nagyságát a felek a szerződésben állapítják meg, amely függ az ügylet egyedi körülményeitől, így attól, hogy

  • milyen elhasználódási állapotban lévő, milyen piaci értékkel rendelkező eszköz,
  • milyen futamidőre adnak lízingbe, és ez idő alatt milyen lesz annak elhasználódása,
  • a futamidő alatt ki viseli az üzemeltetési, fenntartási és az eszközhöz kapcsolódó egyéb költségeket és a felmerülő károkat

Mindezek mellett a lízingdíjak nagyságát behatárolják a piaci körülmények.

Operatív lízingbe olyan eszközöket adnak, amely jellemzően

  • több piaci szereplő számára is általánosan szükséges igények kielégítésére alkalmas;
  • az ügylet futamideje nem szokta lefedni az eszköz közel teljes élettartamát;
  • előfordulhat, de nem jellemző a futamidő végén történő tulajdonjog átruházás opciós vételi jog érvényesítése alapján vagy anélkül.

Az operatív lízingre nem jellemző, hogy a lízingbevevő egyedi igényeinek megfelelő eszközt szereznének be, kifejezetten arra a célra, hogy azt számára operatív lízingbe adják, olyan futamidőre, amely majdnem az eszköz teljes élettartamát lefedi, majd maradványértéken a tulajdonjogát átruháznák a lízingbevevőre opciós vételi jog kikötésével és érvényesítésével. Ezek a pénzügyi lízingre jellemző ismérvek.

A társadalmi fejlődés,

a tudományok, a pszichológia és általában az antropológia az embert és annak

szociális és pszichikai tulajdonságait, viszonyait és összefüggéseit egyre

mélyebben és egyre szélesebb körűen vizsgálja. Ennek megfelelően a kép, amely

elénk tárul egyre árnyaltabb is. A kutatások lényegét úgy tudnám megfogalmazni,

hogy az ember törekvése a dolgok megismerésére egyfajta út az önmaga jobb

megismerésére, és isteni természetének kibontakoztatására tudása és kutatásai

eredményének felhasználásával, a jóra való szüntelen törekvés által. Ez,

véleményem szerint, összhangban áll azzal a tendenciával, amit az egyház a

házasságokkal kapcsolatos bíráskodásában - az 1983-as CIC bevezetése óta

különösen - képvisel. Számos szerző utal rá, hogy a korábbi törvénykönyv a

házassági kérdések szabályozásában sokkal inkább a biológiai aspektusokra

helyezte a hangsúlyt, míg az emberi magatartás és psziché XX. századi elmélyülő

kutatási eredményeit felhasználva egy sokkal személyközpontúbb felfogást tett

magáévá, s vitte végig következetesen a kánonok megújítási folyamatában. Maga

II. János Pál pápa a Familiaris consortio-ban üdvözli azokat a kutatásokat,

amelyek hozzásegítik a lelkipásztorokat koruk jobb megértéséhez, amelyben

tevékenységüket ki kell fejteniük. 

A társadalomban végbemenő változások következményei (a nagymérvű

szekularizáció és laicizmus) éreztetik hatásukat a keresztények mindennapjaiban

is, és itt főleg a hitet érő megpróbáltatások leküzdésére gondolok. Másrészt

viszont a kereszténység a krisztushívők mindennapjait át meg átszövi, életük

lényegi részét képezi, mindemellett kapcsolatuk milyensége, mélysége az

egyházzal, és sajnos a hittel is, nagyon változó lehet. A Katolikus Egyház

hitmegújítási törekvései egy sokkal személyesebb hitélet felé mutatnak, és az

egyház tagjai is e szemlélet jegyében sokkal nyitottabbakká váltak az emberek

ilyen jellegű problémáira. Ez nem csupán abban érhető tetten, hogy a

lelkipásztori tevékenység egy fokozott odafordulást mutat, hanem az egyház

által megfogalmazott irányelvek, a hit megerősítésére tett lépésekhez

felhasznált eszközök körének jelentős kibővítése is a pszichológiai és

szociológiai érzékenység jegyeit viselik, ötvözve e szakterületek legújabb

kutatásaival, továbbá a statisztikai adatokban is jól lemérhető társadalmi

változásokra (pl. válások számának folyamatos emelkedése) adott válaszok

keresésének és megoldás nyújtásának igényével. Ez azonban nem egy következmény,

hanem egy ok. Az egyház vezetői (így hatalmukon keresztül maga az egyház) nem

egyszer kapnak valamilyen elhívást, mint amilyet Szent X. Pius pápa kapott a

katolikus hit védelmére, amelyet ő egyszerűségében a legnagyszerűbben

fogalmazott meg „instaurare omnia in Christo”, mindent helyreállítani

Krisztusban, mindent megújítani Krisztusban. „Kijelentette, hogy mindenütt helyre

akarja állítani a mi Urunk birodalmát, az egyes emberekben, a családokban, az

államokban, hogy a mi Urunk királyként uralkodjon a földön csakúgy, ahogy az

égben.” Az ok tehát, ami miatt a legaktuálisabb e témakörrel foglalkozni, az a

hit védelme és általa a lelkek üdvének szolgálata.

Milyen főbb okok miatt kerül sor a házasságok

érvénytelenítésére?

A házasságok felbontásának hátterében is összetett dolgok

állnak. Manapság egyre több a házasságok felbontása. Ennek elkerülése mellett

még nagyon fontos a házasságok növelésének a száma is. Ezért érdemes megismerni

a bontás hátterében lévő okokat. Az okok vizsgálatánál azonban szembetűnő, hogy

napjainkban a szentségi házasságok érvénytelenítését kérők több mint fele a

beleegyezésre való képtelenséggel összefüggő okokra hivatkozva kéri az eljárás

megindítását. Ez a társadalomban jelenlevő, és fokozódó nyomás pszichikai

hatásaira enged következtetni. 

 

A válás társadalmi megítélése:

Magyaroszrágon körülbelül a 20. század közepéig a válások száma alacsony

volt. Ennek okai egyrészt, hogy a polgári házasságok megjelenése csak néhány

évtizede jelent meg, másrészt pedig a vallásos nézet sokkal kevésbé volt kitéve

a világiás szemléletű támadásnak. Aztán a II. Világháború után vált a válás

jelentősebbé. A válások alacsony szintje ebben az időszakban még annak volt

köszönthető, hogy a válás morális hiba és egyben bűn, mivel az isteni parancs,

a felbonthatatlanság ellen szándékozik véteni. A katolikusok száma nem

csökkent, de őket is érték a világiasabb nézetek. Kb a 70-es évekig tartott az,

hogy a társadalmi életbe a válással kapcsolatosan az a szemlélet megjelenjen,

hogy nem csak az egyik fél hibája miatt lehet felbontani a házasságot, hanem a

kiüresedett kapcsolat megoldása is lehet.Ebben közrejátszik pl. a nők

iskolázottságának szintje is növekedett. 

A házasságok

és a család szerepe az egyéni és a közösségi életben, ezek társadalmi

megítélése:

A II. Világháborúbtól áttekintve elmondható, hogy igen változatos

tendeciát mutat a házasság kötések száma. A II. Világháború után magas volt a

házasságkötések száma kb az 50 – es évekig, de ez után ez a tendencia

leágazóban volt. Manapság meg a házasságkötések száma nem annyira jelentős.

Ennek több oka is lehet: pl a nők iskolaivégzettsége magasabb , mint korábban;

egyedül is eltudják tartani magukat. Jellemző még a mostani időszakra, hogy

későn kötnek házasságot a párok. A házasság és a család szerepe jelentős a ma

napig is Magyarország. Jelentős ez az embereknek, a társadalomnak, de az

államnak is. 

 

A válások

alakulása, statisztikák, okok, társadalmi megítélés 

A polgári

bontó okok és egyházi érvénytelenítési okok összehasonlítása:

A válást társadalmi

hibának tekintő szemlélet, jogalkotás és bírói gyakorlat a válás negatív

következményeire helyezi a hangsúlyt, azoktól próbálja a társadalmat, s a

gyengébbik felet megvédeni. A válást pszichikus hibaként felfogók viszont a

békítésre, az ezt elősegítő pszichológiai kezelésre, családgondozásra,

tanácsadásra helyezik a hangsúlyt. Az egyházi, főként a szentségi házasságok

felbontásának alapelve a hit java, a lelkek üdve. Felbontásuk csak nagyon

kivételes esetben lehetséges. A feleknek bizonyítani kell, hogy a sikertelenség

gyökere már a házasság megkötésekor fenn állt, de arról a felek csak a

házasságkötést követően figyeltek fel. A szentségi házasságok megmentése

érdekében lehetőség van úgy nevezett különválásra (szeparációra). Itt a

házasság nem szűnik meg csak a megszerzett jogokat és kötelezettségeket

függesztik fel. Számos hasonlóságot mutat a polgári bontási okokkal.

A vétkességi elv volt

az uralkodó elv a házasságok felbontása esetén. A közös megegyezésen alapuló

válást nem támogatta sem a polgári sem a vallási nézetek. A törvény felsorolta

taxatíve, hogy melyek azok az okok, amelyek fennállása esetén megszüntethető a

házasság. 

 

A válások alakulása a statisztikák tükrében:

Felmérések szerint a

válások abszolút száma az utóbbi néhány évben határozottan csökkenő irányzatot

mutat, bár ennek értékelésénél azt is figyelembe kell venni, hogy azok egyre

kevesebb házasságkötésre, illetve házasságban élő párra vonatkoznak.

A válás okai:

Kimutatható viszont, hogy a válás nagyobb valószínűséggel következik be

azoknál a házaspároknál, akik nagyon fiatalon kötnek házasságot, a

házasságkötés előtt együtt élnek, nincs gyermekük és nem vallásosak.” Ezek a

statisztikailag is kimutatható válóokok nagyban megerősítik az egyház

házasságfogalmának hitelességét. Vagyis hogy a házasság előtti együttélés nem

azonos a házassággal, mivelhogy a házasság szentsége csak Isten áldásával

megvalósuló valódi elköteleződésen alapulhat és valósulhat meg. Másrészt, hogy

a házasság lényegi feladata az élet továbbadása, a gyermek nemzésére és

nevelésére irányultság.

Napjainkban a polgári házasságok valóokai között az egyik legjelentősebb

ok az elhidegülés. Emellett még jelentős ok a hűtlenség. A hűség megszegésével

a házasság egyik lényegi tulajdonságát képező, az Isten által kívánatosnak

kinyilvánított egység valójában megtörik.

 Társadalmi megítélés:

A házasság

továbbra is a legtámogatottabb és a többség által elérni kívánt

párkapcsolati/együttélési forma. Jelentősen változott az élettársi kapcsolatok

megítélése: a házasság nélküli együttélések néhány évtizede még deviánsnak

tartott együttélési formából napjainkra elfogadott párkapcsolati formává

váltak. A házasságot a magyar felnőtt népesség 30 százaléka tartja élethosszig

tartó kapcsolatnak, amelyet nem lehet felbontani. A boldogtalan házasságok

felbontásával azonban csaknem háromnegyedük egyetért. A válást követően az újraházasodási kedv azonban

igen alacsony, az elváltak sokkal gyakrabban választják a kisebb elköteleződéssel

járó élettársi kapcsolatot, illetve önként, vagy kényszerből az egyedülálló

státuszt. Ez azonban nagy valószínűséggel nincs összefüggésben az Egyház

házassággal kapcsolatos felfogásával, vagyis hogy a polgári válás nem bontja

fel a szentségi köteléket. A házasság nem választásának sokkal inkább vannak

pszichés és anyagi okai, mint fentebb említettük. 

A házasságok érvénytelenítésének folyamata:

A felperes benyújtja a keresetét az I.fokú bíróságnak, ezután a bíróság

elnöke elvégzi a elemzést. Itt elutasíthatja a keresetet. A Diginitas connubi

előírja a keresetlevél kötelező mellékleteit. A keresetlevél befogadása előtt a

bírónak ki kell kérnia a kötelékvédő véleméynét. A befogadást követően az

eljárás megindul. Megtörténik a keresetlevél alapján a perkérdés

megfogalmazása, percímek megállapítása.A döntés jogerőre emelkedéséhez 2

különböző fokon eljáró bíróságnak kell ugyanazt az ítéletet meghoznia. Az

első ítélet, amelyet hivatalból felterjeszt az elsőfokú bíróság a fellebbviteli

bírósághoz, még megerősítést kell, hogy nyerjen a magasabb fokú bíróságon is.

Ez történhet határozathozatallal (amely másodfokú ítéletnek tekinthető), amely

megerősíti az elsőfokú ítéletet, vagy ott lefolytatott rendes eljárással. Az

ügyek azonban nem mindig végződnek itt. mind a régi Kódex, Az eljárás során

mind a Provida Mater azt feltételezi, hogy a semmisségi alap lényegi része a

jogvita tárgyának, és az ítéleteknek meg kell egyezniük a semmisség alapjában

ahhoz, hogy egybehangzók legyenek. Rota által gyakran alkalmazott lényegi

egybehangzóság magába foglalja a jogcím azonosságát, a semmisségi alapok

különbözősége pedig nem vezet feltétlenül a jogcím megváltoztatásához. a Rota

Romana felfogásához hasonló iskola inkább foglalkozik a vita lényegével, mint a

különböző jogi elnevezésekkel.

Lehetséges pl. hogy valaki, aki ismeri ugyan a katolikus házasság

felfogást, azt elfogadni nem tudja (pl. a hittől eltávolodott és ennek

következtében kizárja a felbonthatatlanságot), de mint kánoni formára

kötelezett katolikus a házassági beleegyezést annak megfelelően adja meg,

ezáltal valójában érvénytelenül köt házasságot. Házasságát azonban mindaddig

érvényesnek vélelmezzük, míg az érvénytelenség be nem bizonyosodik. Színlelt

beleegyezése valójában a fél magánügye marad, ha ő vagy házastársa nem akarja a

köteléket semmissé tenni, azaz nem támadja meg érvényességét.

Összefoglalva megállapíthatjuk, hogy ezek a reformtörekvések sem

egyenként, sem összességükben nem szolgálják sem a házasság, sem az

igazságosság elvét.

A házassági pereknek van még egy speciális résztvevője, ő a kötelékvédő.

kötelékvédő munkája biztosítja a "kontradiktórikus perbeli egyensúlyt,

amely segítsége a bírói döntésnek, és feltétele az objektíve igazságos ítélet

meghozatalának.

A házasságok érvénytelenítésének történelmi változásai:

Ahhoz, hogy meglehessen vizsgálni az érvénytelenségi okokat és

változásait, meg kell vizsgálni azt, hogy mitől lesz egy házasság érvényes. A

kánonjog nagyon sokat merít a római jogból, de a római jog a házasságot a

kapcsolattal azonosítja, ha a felek között nem volt egyetértés akkor

elválhattak. A keresztény házasság azonban felbonthatatlna Isten akarata

szerint, ezért különbözik minden addigi házasságfelfogástól. A keresztények

házassága Krisztus és az Egyház egységének jele. Újabb komoly állomás a jogfejlődésben a

XI-XII. század, amikor egyrészt a valláskülönbség tilalma ellenére kötött házasságokat

érvénytelennek is nyilvánították, továbbá kibontakozott nem csupán a házasság

végpontjának értelmezése, de a kezdőpontjáé is, azaz a házassági érvényesség

fogalma körüli viták. A korai kereszténység atyái az elhálástól tették függővé

a házasság érvényességét, Gratianus szerint azonban a házassági szerződéssel

jön létre, de meghagyva az elhálás jelentőségét állította, hogy azzal válik

felbonthatatlanná. Lombardus azonban nem tulajdonított ilyen szerepet az

elhálásnak, így nézete szerint a házasság a beleegyezéssel jön létre és

onnantól kezdve felbonthatatlan. Az elhálás jelentősége, hogy szűk körben de

engedi a házasság felbontását.

Az egyházi törvényeknek összhangban kell lenniük a világmindenséget

teremtő s az egyházat megalapító és sajátos küldetéssel megbízó Isten üdvözítő

tervének nagy gondolatával, az isteni ratioval, logosszal.

A polgári házasság intézménye a különválasztás olykor drasztikus módja

ellenére is komoly elvi hasonlóságot mutat a szentségi házassággal, hiszen a

polgári házasságkötés módja ugyanolyan, mint az egyházié, vagyis a „házasság

akkor jön létre, ha az együttesen jelenlevő házasulók az anyakönyvvezető előtt

személyesen kijelentik, hogy egymással házasságot kötnek. Az anyakönyvvezető a

kijelentés megtörténte után a házasságkötést a házassági anyakönyvbe bejegyzi.”

Továbbá a polgári házasságnál is maguk a felek „szolgáltatják ki” egymásnak a

házasságot, nem pedig összeadják őket. Az anyakönyvvezető csak hivatalos tanú.

Miután a házasság érvénytelenítésénél tehát alapvetően a házasság

létrejöttének körülményeiből indulnak ki, lényeges kérdés, hogy a házasság

mikortól jön létre. Ebben a kérdésben nincs teljesen egységes álláspont. A két

fő irányzat, a perszonalista és a kontraktualista. 

Az érvénytelenségi okok az 1095. kánonban foglaltakkal bővültek. 1095.

kánon szerint: a házasságot jogképes felek törvényesen kinyilvánított

beleegyezése hozza létre. Belegyezési hibaként 3 típust határoz meg: az értelem

részéről, az akarat részről, a beleegyezésre való képtelenséget. Az általános

jogelv, hogy a házasság beleegyezése a szabad akarat megnyilvánulása a döntés.

Az egyház szerepe,

felelőssége a házasságkötésben, az érvénytelenítési eljárások számának

csökkentésében.

A szentírás legfőbb tanítása, hogy a lelkek üdvösségéért kell cselekedni

az egyházban. Egyetlen elvesztett lélek is veszteség, ezért is különösen nagy a

felelősség A házasságot létrejönni és működni segítő lelkipásztori

tevékenységek minden szakasza nagyon fontos. A házasságkötés gondos

előkészületek után olyan rítus, amely a felek teljes önátadásával valósulhat

meg. A házasságban vállalt kötelességek és az általa kapott javak élethosszig

való fennállása mindenkire hatalmas jót és hatalmas felelősséget tesz. A

Familiaris consortio az egyház családok védelmében betöltött és betöltendő

szerepét vizsgálva kiemeli, hogy „Leginkább pedig az ifjak felé fordul az

Egyház, akik házasságkötés és családalapítás előtt állnak. Az egyházi jog szerint, akit a

törvény nem tilt, házasságra kell engedni, vagyis csak különösen indokolt

esetben tarthatják távol a személyt a házasságkötéstől. A Familiaris

consortio pedig azokra a nehézségekre hívja fel a figyelmet, amely a már

meglevő családok és a társadalom mintaadó és nevelő képességének

hiányosságaiból adódnak, amelyek miatt kiemelten fontos az egyház segítő

hozzáállása és előkészítő munkája

 A jelen gyakorlat

bemutatása 

 Jegyesoktatás:

A legáltalánosabb és

legismertebb házassági felkészítés a jegyes-oktatás, erre különféle formákban

kerül sor. Az 1067. kánon ezt megengedő módon szabályozza.

A klasszikus jegyesoktatás úgy látszik háttérbe szorul. A jegyes

felkészítés új dimenziói nyílnak meg: Nem kötött a forma, lehet előadás,

beszélgetés. Az önismeret témaköre elengedhetetlen része. Másik két párhuzamot

mutató fő témakör a testi, lelki szerelem kérdése a házasságkötés előtt és

után, illetve a családtervezés, a gyermeknek, mint Isten ajándékának

elfogadása. Javasolt legalább a tervezett esküvő előtt egy évvel elkezdeni a

közös munkát, amelyben az is nagyon pozitív, hogy a lelkipásztorok nincsenek

teljesen magukra utalva, mert az egyházon belüli élet különböző szereplői

segítik ezt a kiemelten fontos munkát.

 Családi programok:

Az a fontos szempont,

hogy a jegyesek felkészítése ne érjen véget a jegyes-oktatással, hanem kapják

meg a közös élet indulásakor és azután is a támogatást, a keresztény közösségek

felelősségére hívja fel ismét a figyelmet. Igyekszik a családokat

önerejéből, és az összefogás, a mintaadás által támogatni, segíteni. Pl. MÉCS

mozgalom Családközösségek plébániai alapon szerveződő, szentségi házasságban

élő házaspárokból álló csoportok. Felfogásuk szerint a házastársak arra

születtek, hogy szeretetet árasszanak mindenfelé. nem elsősorban a nagy bajban

levő házasságok megmentését szolgálja, sokkal inkább házassággondozás, ami a meglevő

kapcsolatot mélyíti és erősíti.

Katolikus/keresztény

honlapok:

II. János Pál pápa

felhívta a figyelmet a tömegtájékoztatás veszélyeire. A legjelentősebb

ellenőrízhetetlen médium az internet.

A sokszor lelki elszigeteltségben élő megkereszteltek, akik nem élnek

aktív hitéletet, az internet útján számos hitéleti információhoz és

lehetőséghez jutnak. Ez a fajta kapcsolat természetesen nem helyettesíti a

személyek közötti face-to-face kapcsolatokat, de jó katalizátora lehet a kereső

léleknek az odatalálásban. További érdekes jelenség, hogy az internet

használatának egyik különös oka a bizalmatlanság, a hit gyengülése, amely nem

csupán a többi ember jó szándékával kapcsolatos, de a személynek a saját sorsa

kimenetelével is. Bízni Istenben és a másik emberben itt nem kézzelfogható

valóság.

Válság és konfliktuskezelő segítő csoportok:

Néhány közösség az egyház alapvető lelkiségéből és feladataiból kiindulva

már célzottan is segíteni kíván azoknak, akik mégis ebben az életállapotban

vannak akár önként, akár annak elszenvedőjeként. AzAVE program keretében, amelyen gyermeküket egyedül nevelő

szülők vehetnek részt azzal a céllal, hogy a válás, különválás, vagy özvegység

okozta kényszerpályát újratervezéssel kifutópályává tehessék, ahogyan a

szervezők fogalmaznak.

A mai kor

kihívásaira válaszol ez a hétvégesorozat, és nem csak az egyházban példa

nélküli, de a világi kurzusok, tréningek, tanfolyamok között sem gyakori a

hasonló indíttatású.

További

lehetőségek felvázolása:

-         

A

lelkipásztorok felkészítése az alapos jegyes-vizsgálatra

Jegyes-felkészítő: célja

nem az, hogy kiderüljön, miért nem alkalmas valaki a házasságra és esetleg a

kérdések, nézeteik feltárásának következtében erre a felismerésre jussanak,

hanem hogy a felmerülő kérdésekre adott őszinte válaszaik fogódzót jelentsenek

a lelkipásztor számára is, hogy mely területen tud segítséget nyújtani a

jegyeseknek. A jegyes-oktatás mellett már működő lehetőség a keresztény

házaspárokkal folytatott konzultáció.

Összefoglalás, konzekvenciák levonása

Összefoglalva

elmondható, hogy a sok problémával küzdő házasság intézménye a társadalmi változások, és egyes

funkcióinak változása, eltűnése, míg újabbak megjelenése közepette is betölti

alapvető funkcióit. E feladatainak megfelelő megvalósításában, különösen a

szentségi házasságok nem állnak egyedül, számos segítő kezdeményezés karolta

fel a családok és a házasságok ügyét. Az egyház felismerése a házasságra való

több lépcsős felkészítés kapcsán pedig egy akár életre szóló gondoskodási lánc

kialakulását és működését feltételezi. A folyamatok megismerését, a módszerek

bővítését és a gyakorlatba való átültetés lehetőségeit nagyban támogatják a

modern tudományok eredményei. A gyakorlatban való felhasználásuk minél

szélesebbé tétele érdekében pedig elengedhetetlen a lelkipásztorok képzésének

ilyen szempontok szerinti bővítése, specializálása is. Nagyon lényeges az

egyház egészének felelőssége és a hívek minél szélesebb körű bevonása, hogy a

családegyház létrejöjjön, éljen és megújuljon.

Az alanyi adómentes adóalany az értékesítésénél adót nem számít fel, a beszerzésénél adólevonási jog nem illeti meg, és az alanyi adómentesség időszakéban keletkezett részére felszámított adót nem igényelheti vissza.

Ingatlan értékesítés ÁFA vonzata

Magánszemélyek esetében az ingatlanértékesítés főszabály szerint mentes az ÁFA alól (kivéve sorozatjellegű értékesítés)! Adókötelessé lehet azonban tenni, amennyiben ezt az eladó kéri!

Egyéb adóalanyok vagy adóköteles magánszemélyek esetében az ÁFA az alábbiak szerint kerül felszámításra

Ebben az esetben az ügyletre 25% mértékű adót kell alkalmazni, főszabály szerint az adót nem az eladó, hanem a vevő (FAD) fizeti (86.§ (1) e) illetve (3)) 

Ennek azonban feltételei vannak:

  • az érintett feleknek belföldön nyilvántartásba vett adóalanynak kell lennie (ha magánszemély veszi meg az ingatlant a FAD nem alkalmazható)
  • egyik félnek sincs olyan jogállása az ÁFA tv szerint, amely alapján tőle az adófizetés ne lehetne követelhető (pl. alanyi mentes esetében sem alkalmazható a FAD)

Ha az előző feltételek együttesen nem teljesülnek az ügyletre a „hagyományos” ÁFA szabályokat kell alkalmazni, azaz a 25% mértékű ÁFA-t az eladó fogja megfizetni és a számlát e szerint kiállítani. (fontos, hogy az alanyi mentes adóalanynak és az áfa törvény 85-86. §-ai szerinti adómentes tevékenységet végző adóalanynak is 1-es az „áfakódja”.

Azonban, ha az adózó a 85-86. §-ai szerinti adómentes tevékenységet végez, akkor az ő jogállása nem zárja ki, hogy tőle adó fizetése ne lenne követelhető. A mentesség csak az adott tevékenységre vonatkozik, minden más tevékenységgel kapcsolatban adófizetési kötelezettség terheli.)

Az áfa törvény 142. § (4) bekezdése értelmében az eva-alanyok – kizárólag az e paragrafus szerinti fordított adózás szempontjából – áfa-alanynak minősülnek, mind értékesítőként, mind beszerzőként. Így amennyiben eva-alany ingatlant értékesít a 142. § (3) bekezdésében meghatározott beszerző részére, akivel szemben a fordított adózás alkalmazandó, úgy nem háríthat át áfát az ügylet során Az ingatlan értékesítésről a fordított adózás szabályai szerint kell kiállítania a számlát az áfa törvény 142. § (1) bekezdés e) pontja szerint.

Illeték ingatlan után 

Főszabály szerint az ingatlanvásárlás illetéke a forgalmi értéktől függ:

  • 4 millió Ft-ig annak 2%-a 
  • az ezt meghaladó rész után 4%

Ez alól vannak mentességek. Egyik ilyen mentesség az ingatlanforgalmazási célból beszerzett ingatlan után fizetendő illeték:

Ha a főtevékenysége szerint ingatlanforgalmazásra jogosult vállalkozó az általa vásárolt ingatlant továbbértékesítési célból vásárolta meg, s erről az illetékhivatal felé nyilatkozott az ingatlan terhekkel nem csökkentett forgalmi értéke után 2 százalék illetéket fizet. Ha a vállalkozó két éven belül nem adja el, vagy nem adja - tulajdonjog átszállást eredményező - lízingbe az ingatlant, az illetékhivatal a vagyonszerzésre az egyébként fizetendő és a megállapított illeték különbözete kétszeresének megfizetését pótlólag előírja.

 

Forrás: Önadózó

Az egyszerűsített vállalkozói adó 2012-től megváltozott szabályai miatt sokan a kilépés mellett döntöttek. Számukra áttekintjük az átmenet szabályait.

A megszűnés oka

Az evaalanyiság a törvény 3. § (1) bekezdése szerint több ok miatt is megszűnhet. Ebből csak az egyik ok az, amikor valaki bejelenti, hogy adókötelezettségét nem az evatörvény rendelkezései szerint szeretné teljesíteni a következő naptári évben. Ebben az esetben a naptári év utolsó napján megszűnik az evaalanyiság.

Megszűnhet továbbá, ha a változás bekövetkezésének napját megelőző nappal a változás révén már nem felel meg az adóalanyiságra előírt bármely feltételnek. További esetek, amikor az adóalanyiság megszűnik:

  • az adóalanyiság választására jogosító értékhatár meghaladásának napját követő nappal
  • a kapott előlegről kibocsájtott utolsó bizonylat kibocsájtásának napját megelőző nappal, ha a naptári évben összesen 30 millió forintot meghaladó előlegről bocsájtott ki bizonylatot
  • az adóhatóság határozata jogerőre emelkedésének napjával, ha terhére az adóhatóság számla- vagy nyugtaadási kötelezettségét elmulasztott, vagy az ellenőrzés akadályozása miatt mulasztási bírságot szabott ki
  • a magánszemély adóalany egyéni vállalkozói jogállása megszűnésének napjával
  • a végelszámolás, a felszámolás kezdő időpontját megelőző nappal, egyébként a megszűnés napjával
  • a részesedés megszerzésének napját megelőző nappal, ha a jogi személyben, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságban, egyéni cégben 50%-ot meghaladó szavazati jogot biztosító részesedést szereznek olyan magánszemély, akivel a naptári évben korábban nem állt tagi jogviszonyban; az öröklés esetére e rendelkezést nem kell alkalmazni
  • a változás bekövetkeztének napját megelőző nappal, ha az egyéni cég tagjának korlátlan mögöttes felelőssége korlátolttá válik.

Ezeket azért érdemes tudni, mert előfordulhat olyan eset, amikor év közben szeretnék. Önszántunkból erre nincs lehetőség, de ha a felsorolt feltételek valamelyikének nem felelünk meg, akkor kizárnak és elértük céljainkat.

Az adóalanyiság megszűnésének adóévét követő 4 adóévre az adóalanyiság ismételten nem választható, kivéve, ha az egyéni vállalkozói tevékenységre való jogosultság egyéni cég alapítása miatt szűnik meg.

Aki bevételi nyilvántartást vezetett 

Az eva hatálya alól történő kilépést követően az egyéni vállalkozók az eva hatálya alól a személyi jövedelemadó hatálya alá kerülnek, még a társaságok (bt., kkt.) a társasági adó és a Számviteli törvény hatálya alá.

Közös szabály, hogy a megszűnés évében az összes bevételt növeli az az összeg, amelyet az adóalany az általa kibocsájtott bizonylat alapján még nem szerzett meg. A bevétel megszerzésének időpontja a bizonylat kiállításának napját követő 30. nap, ha az adóalany a bevételt eddig nem szerezte meg, vagyis ezeket a tételeket az evaalanyiság megszűnésének évében kell leadózni.

Az egyéni vállalkozók esetében az adóalanyiság megszűnésének adóévében az összes bevételt növeli (azaz le kell adózni) az az összeg, amelyet a meglévő készletekkel kapcsolatban megállapított.

Nem kell ezt alkalmazni akkor, ha bejelentettük, hogy a következő adóévre átalányadózásra vonatkozó rendelkezéseket alkalmazzuk. Ilyenkor a meglévő készletekkel kapcsolatban megállapított bevétel a vállalkozó jövedelem szerinti adózásra való áttérés adóévében a vállalkozói bevétel részét képezi.

Az eva ideje alatt bevételi nyilvántartást vezető bt.-k és kkt.-k a Számviteli Törvény hatálya alá kerülnek. Ennek megfelelően alkalmazni kell a Számviteli Törvény 2/A. § (4) bekezdését. A társaságoknak valamint a korlátlan mögöttes felelősséggel működő egyéni cégnek tételes leltározással alátámasztott leltár alapján nyitó mérleget kell készítenie. A nyitó mérlegbe a különböző vagyonelemeket megbízható és valós értéken kell feltüntetni:

  • az eszközöket piaci értéken
  • a kötelezettségeket a ténylegesen fizetendő értéken
  • a céltartalékokat a számított értéken a törvény előírásának megfelelő összegben
  • a saját tőkét az eszközök és a kötelezettségek (ideértve a céltartalékokat is) különbözetének összegében kell figyelembe venni.

A nyitó mérlegben felvett eszközök és források értékének valódiságát könyvvizsgálóval kell ellenőriztetni.

A nyitó mérleget nem terheli közzétételi kötelezettség, elkészítésének határidejére a törvény nem ad konkrét időpontot.

A Számviteli Törvény szerint az evamegszűnés miatt visszakerült vállalkozásokat úgy kell tekinteni, mint a jogelőd nélkül alapított vállalkozót, és az idevonatkozó előírásokat kell alkalmazni.

Aki eddig is a Számviteli Törvény hatálya alá tartozott

Azoknak a vállalkozásoknak, akik eddig is a Számviteli Törvény alá tartoztak, a váltás semmilyen gondot nem jelent, azzal a kivétellel, hogy az áfaösszegeket kifizetendő és levonható áfaszámlákra könyvelik, így a bevételükben és a beszerzéseik értékében már csak a nettó értékek jelennek meg. Az eredmény-kimutatás adófizetési kötelezettség sorában eddig az evakötelezettségüket tüntették fel, míg ezután a társasági adó kötelezettséget fogják.

Társasági adó előleg

Az evából kilépő társaságoknak újdonság, hogy már 2012-re is társasági adóelőleget kell fizetni. A korábbi évek társasági adóbevallásának hiányában ennek az a módja, hogy be kell adni egy bevallást, és negyedévente meg is kell fizetni az előleget.

A bevallás határideje az evából kilépést követő 60. nap, így ha az év végi fordulónaphoz viszonyítunk, akkor február 29.

Az előlegbevallás időszaka addig tart, amíg az első társasági adóbevallás el nem érkezik, hiszen onnan már a bevallásban kell előremutatóan az előleget bevallani. Az első ilyen bevallást 2013. május 31-ig kell beadni, azaz a 2012 négy negyedévén kívül még a 2013 első 2 negyedévére is kell előlegbevallást teljesíteni. 

Az előlegbevallás száma a 1243TAO. A háromhavonta esedékes társasági adóelőleg összege

  • az evaalanyiság megszűnésnek adóévében elszámolt összes bevétel 1%-a, ha az adóév időtartama 12 hónap volt, 
  • az evaalanyiság megszűnésének adóévben elszámolt összes bevételének a működés naptári napjai alapján 12 hónapra számított összegének 1%-a minden más esetben.

Az előlegek befizetésének határideje nem ugyanaz, mint a többi vállalkozás tao előlege. Az evából kilépők 1243TAO bevalláson bevallott előlegeit a negyedév utolsó hónapjának 10. napjáig kell megfizetni.

Ez azt is jelenti, hogy a 2011-es eva alap 4%-a a 2012-re előírt előleg. Vannak vállalkozások, akiknek ez lényegesen magasabb összeg lesz, mint a tényleges kötelezettségük.

A befizetett előleg és a tényleges adó közötti különbséget természetesen a bevallással együtt 2013. május 31-től visszaigényelhetik. Aki nem akar ilyen sokáig várni, annak lehetősége van a bevallott előleg mérséklését kérni. Az adóelőleg módosítását az esedékesség időpontjáig benyújtott kérelemben lehet kérni. Az adóelőleg-mérséklési kérelmet adatokkal, számításokkal kell alátámasztani annak érdekében, hogy az előleg csökkentésének indokoltsága bizonyított legyen. A kérelem formája egy kötetlen levél. A kérelmet a befizetési határidő előtt kell beadni.

Abban az esetben, ha a kérelemben szereplő várható adatok alultervezettek voltak, adóhiányunk keletkezik. Az adóhatóság mulasztási bírsággal szankcionálja az alaptalan adóelőleg-mérséklési kérelmet. A törvény szerint az adózó 20%-ig terjedő mértékű bírságot fizet.

Ami az eva után változik

Az az adónem, amire alapvetően más szabályok vonatkoznak az evásokra, mint a többiekre az a szakképzési hozzájárulás.

Az egyszerűsített vállalkozói adóalany szakképzési hozzájárulás fizetésére kötelezett:

  • az általa munkaviszony keretében foglalkoztatott minden magánszemély után,
  • a foglalkoztatás időszakának minden megkezdett hónapjára

A szakképzési hozzájárulás mértéke 2012-ben magánszemélyenként havonta a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér kétszeresének 1,5%-a lenne. 

A kötelezettséget az evásoknál munkaviszonyhoz köti, tehát nem kell fizetni a személyesen közreműködő tag után még akkor sem, ha a társaság a kettős könyvvitel hatálya alá tartozik. Azok után is fizetni kell ezt az összeget az evás időszak alatt, akik egyáltalán nem részesülnek fizetésben, mert például fizetés nélküli szabadságon vannak, vagy a gyesen lévő munkavállaló után is.

Amikor kiléptünk az evából, akkor már nem kell ezt a szabályt követni. A szakképzési hozzájárulás alapja a szociális hozzájárulási adóval egyező, azaz már nem jogviszonyfüggő, hanem jövedelemfüggő. Fizetni kell a személyesen közreműködő tag esetében is, viszont nem kell fizetni a jövedelemben nem részesülő „gyeses” alkalmazott után.

A bevallási rend is megváltozik. A korábbi negyedéves bevallást havi bevallás váltja fel, először február 12-ig az 1212-es nyomtatványon.

Megváltozik az adószám

A megszűnéssel kapcsolatban megváltozik a cég adószáma, így a két kötőjel közötti részben 2-es vagy 1-es szerepel. Ez attól függ, hogy a cég áfaalany vagy alanyi mentességet választott. Fontos, hogy azokon a dokumentumokon, melyeken az adószám szerepel, 2012-től az új adószámot kell alkalmaznunk. A helyes szám feltüntetése azért is fontos, mert a számlabefogadónak az áfa bevallásban fel kell tüntetni az evaalanyoktól befogadott számlák alap- és áfaösszegét. Ha pedig a cég azóta kilépett, ez az adat helytelen lesz.

 

Forrás: Böröczkyné Verebélyi Zsuzsanna (2012): „Az evából kilépett vállalkozások feladatai”, Önadózó (Adózók lapja), 3. évfolyam, 30-32. oldal