Adóblog
Olvassa a legfrissebb híreket !

Keresés

Cikkek

Emelkedett a törzstőke minimális összege, korábban bejegyezhető a társaság, szigorodtak a tagoknak történő kifizetések szabályai, nem lehet kizárni többé az üzletrész örökölhetőségét – a március 15-én hatályba lépett új Polgári Törvénykönyv jelentős változásokat hozott a kft.-k életében.

Idén március 15-én hatályba lépett a Polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.), amely a gazdasági társaságokra vonatkozó szabályokat is tartalmazza. Ugyancsak március 15-én lépett hatályba a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló 2013. évi CLXXVII. törvény (Ptké) is. Ezzel egyidejűleg a gazdasági társaságokra vonatkozó 2006. évi IV. törvény (Gt.) a hatályát veszítette. Talán a legfontosabb változás, hogy a kft. törzstőkéjének legkisebb összege a Ptk. 3:161 § (4) bekezdése alapján (ismét) 3 millió forint, tehát a törvény hatálybalépése után – elvben – legalább ekkora összegre van szükség egy kft. alapításához. Mi történik azokkal a cégekkel, amelyeket a korábbi Gt. szabályainak megfelelően hárommillió forintnál kisebb törzstőkével alapítottak? Erre a kérdésre a Ptké. 13. § (2) bekezdése ad választ, amely szerint az érintett társaságok a Ptk. hatálybalépése utáni első társaságiszerződés-módosításkor, de legkésőbb 2016. március 15-éig kötelesek a feltőkésítés végrehajtására, vagy átalakulásra, egyesülésre, azzal, hogy a tőkeemelésről az új Ptk. rendelkezéseinek alkalmazásával határozhatnak.

A cégvezetőknek érdemes beleásniuk magukat az új Ptk.-ba

Jelentős változás, hogy az új Ptk. nem veszi át a Gt. ama rendelkezését, miszerint a társaság bejegyzésére csak minden pénzbeli hozzájárulás legalább a felének befizetése után kerülhet sor. Az új Ptk. szerint a jövőben úgy is lehet kft.-t alapítani, hogy – a társasági szerződés ez irányú rendelkezése esetén – valamelyik tag a pénzbeli hozzájárulása felénél kisebb összeget köteles csak befizetni, és a társasági szerződés a hátralékos pénzeli hozzájárulás befizetésére egy évnél hosszabb határidőt állapít meg. Ebben az esetben a társaság mindaddig nem fizethet osztalékot a tagoknak, amíg a ki nem fizetett és a tagok törzsbetétére az osztalékfizetés szabályai szerint elszámolt nyereség a tagok által teljesített pénzbeli vagyoni hozzájárulással együtt el nem éri a törzstőke mértékét. [új Ptk. 3:162. § (1) bekezdés] Úgyszintén a tagok a még nem teljesített pénzbeli vagyoni hozzájárulásuk összegének erejéig kötelesek helytállni a társaság tartozásaiért. [új Ptk. 3:162. § (2) bekezdés] Ezek a szabályok könnyítik a kft.-k alapítását a törzstőke vonatkozásában, ugyanakkor sérthetik a hitelezői érdekeket. Ennek elkerülését szolgálja az osztalékfizetési tilalom, valamint a tagokat nem illeti meg a korlátozott tagi felelősség. Fontos rendelkezés, hogy az új Ptk. nem tartalmazza a Gt. 114. § (4) bekezdésének azt a rendelkezését, hogy a törzsbetétnek tízezerrel maradék nélkül oszthatónak kell lennie. Ebből az következik, hogy a törzsbetét bármilyen összegű lehet, ha az legalább 100 ezer forint. (A törzsbetét legkisebb összegére, a százezer forintra vonatkozó előírás a Gt.-ben és a Ptk.-ban megegyezik). A társasági szerződésben azonban mindenképpen meg kell határozni a törzsbetéthez kapcsolódó szavazati jog mértékét, amelyet a felek szabadon állapíthatnak meg a jövőben. A tagoknak teljesíthető kifizetések terén is történtek lényeges változások. Így például az új Ptk. szigorítást tartalmaz annyiban, hogy a tagnak nem tagsági viszonya alapján (például bérleti vagy vállalkozási szerződés alapján) kifizetett összegre is az osztalékfizetés szabályai vonatkoznak, tehát csak akkor fizethető, ha nyereséges a vállalkozás [új Ptk. 3:184. § (4) bekezdés]. A tagot visszafizetési kötelezettség terheli az osztalékfizetés feltételei fennállásának hiányában felvett összeg tekintetében, és – a korábbi Gt.-rendelkezéssel ellentétben – nincs szükség a tag rosszhiszeműségének bizonyítására. Szintén új szabály, hogy az új Ptk. már nem teszi lehetővé az üzletrész öröklésének kizárását (lásd Gt. 128. §) a társasági szerződésben. A Ptk. azonban lehetővé teszi, hogy a társasági szerződésben olyan személyeket jelöljenek ki, akik az öröklés bekövetkezése esetén 30 napon belül jogosultak megváltani és forgalmi értéken kifizetni az üzletrészt az örökösnek [új Ptk. 3:170 § (2) bekezdés]. Az üzletrész megváltására a társasági szerződés nem állapíthat meg 30 napnál hosszabb határidőt (az ettől eltérő rendelkezés semmis). További változás, hogy – szemben a korábbi Gt. 121. § (2) bekezdésében foglaltakkal – az új Ptk. már nem írja elő azt, hogy minden tagnak csak egy üzletrésze lehet. A Gt. 121. § (2) bekezdése szerint minden tagnak egy üzletrésze lehetett, és ha a tag új üzletrészt szerzett meg, akkor eredeti üzletrésze az átvett üzletrésszel megnövekedett. A Ptk. 3:164. §-a nem veszi át ezt a rendelkezést, ami azt jelenti, hogy adott esetben egy tagnak több üzletrésze is lehet. Az új Ptk. jelentősen szigorítja a társaság vezető tisztségviselőinek – kft. esetén az ügyvezető – felelősségét. Ennek részletezése külön tanulmány keretébe tartozik, itt csak annyit említenénk meg, hogy a felelősségi szabályok részben az új Ptk. Harmadik Könyvében, részben a Hatodik Könyvében találhatók. Itt kizárólag a Ptk. 6:541. §-át emelnénk ki, amely szerint „ha a jogi személy vezető tisztségviselője e jogviszonyával összefüggésben harmadik személynek kárt okoz, a károsulttal szemben a vezető tisztségviselő a jogi személlyel egyetemlegesen felel.” E szabály alapján tehát már nemcsak a társaság, hanem annak vezető tisztségviselője is perelhető. A már létező kft.-knek könnyebbség, hogy őket a jogalkotó mentesítette az új Ptk.-nak való megfeleléssel kapcsolatban az illeték és közzétételi költségtérítés megfizetése alól, feltéve, hogy a kérelem csak olyan módosítást tartalmaz, amely az új Ptk.-hoz való igazodást szolgálja. Így ha a változtatásokkal egyidejűleg a cégjegyzékben a társasággal kapcsolatban egyéb változás is történik (például székhely-, személyi változás stb.), úgy a kedvezmény nem jár.

A szerző ügyvéd

(Vira Sándor, Önadózó 2014/10., 13-14.o.)

A jövő évre vonatkozó eddig megismert áfaváltozások két területet érintenek:

  • távolról is nyújtható szolgáltatások kapcsán a teljesítési hellyel összefüggésben felmerül az integrált bevallás lehetősége
  • fordított adózás termékköre bővül: acél és vas termékek forgalmazása

Távolról is nyújtható szolgáltatások

A jelenlegi szabályozással ellentétben 2015-től a törvényben meghatározott, ilyen jellegű szolgáltatások (Art. 3.§ /3/ bekezdés) esetében a teljesítési hely nem Magyarország lesz - és így nem a magyar áfa kerül felszámításra a számlán –, hanem a megrendelő magánszemély lakhelye illetve szokásos tartózkodási helye lesz és ezzel együtt adott tagállam áfája kerül felszámításra a számlán.

Az integrált, vagyis „egyablakos” bevallás bevezetésével 2015-től két lehetőség közül választhatnak az adóalanyok:

  • minden tagállamban külön-külön regisztráltnak és adott ország szabályai szerint teljesítik adóbevallásukat vagy
  • élnek az integrált bevallás lehetőségével és saját ország adóhatóságánál vallják be az eltérő tagállamokban teljesített szolgáltatásokat terhelő különféle forgalmi adókat.

Letelepedés esetén vagyis amikor állandó telephellyel rendelkezik egy magyar adóalany más tagállamban, az integrált bevallásban csak a letelepedési helytől eltérő tagállami bevételek szerepelnek.

Ilyen bevallásban nemzetenként lebontva az adókötelezettség, vagyis a fizetendő adó szerepel, a levonható adó nem.

Tudnivalók az integrált bevallással kapcsolatban

Áfa törvény 46.§ (5) alapján meghatározott, felsorolt szolgáltatások esetében alkalmazható az integrált bevallás.

Kiemelt Adó és Vám Főigazgatóság kezeli ezen bevallásokat.

Az adóalanynak, választásának megfelelően tehát ebben az esetben két bevallást kell benyújtania Magyarországon:

65. számú bevallást a szokásos gyakorisággal

integrált bevallást pedig negyedéves gyakorisággal (negyedévet követő 20.-ig)

Az adatok EUR-ban szerepelnek a bevallásban illetve ezen pénznemben is kell megfizetni a külön e célra nyitott számlára a kötelezettséget. Irányadó árfolyam: Európai Központi Bank által, negyedév utolsó napján közzétett.

Letelepedés helyén, helyi szinten adózott bevételt tájékoztató adatként szintén fel kell tüntetni illetve „nullás” bevallást is be kell nyújtani.

Adó visszaigénylése

Másik tagállamban keletkezett előzetesen felszámított adó visszaigénylésére két lehetőség adódik:

  •  visszatérítési eljárás keretében (15ELEKÁFA nyomtatvány) vagy
  • amennyiben rendelkezik adott tagállamban adószámmal a magyar adóalany és a tagállami gyakorlat is lehetővé teszi, akkor az ott benyújtott bevallásban.

 

Számlázás

A magánszemély lakhelye szerinti tagállam szabályai szerint (teljesítési időpont, adókulcs, alakiság), magyar adószám alatt kell kiállítani.

Fordított adózási termékkör bővülése

Áfa törvény 6/B mellékletében található a felsorolás mely további termékek (acél- és vaslemezek, rúdanyagok, csövek és fémhálók) esetében kell alkalmazni ezentúl a fordított adózás szabályait.

Átmeneti rendelkezések:

Teljesítési időpont

  • 2015. január 01. előtti: adó megállapítása adóáthárítással
  • 2015. január 01. vagy azt követő, de adót még 2014-ben kellene megfizetnie a vevőnek: idei szabályozás.

 

2014-ben előlegfizetésre került sor, de végteljesítéskor már új szabályok alkalmazandók: 2015-ben csak az előleggel csökkentett összegre kell alkalmazni a fordított adózást.

Kényszertörlési eljárás ( 2006. évi V.törvény VIII/A fejezet, 116-117/A. §)

117/A. § (1) A cégbíróság közzététellel egyidejűleg felhívja az elérhető vezető tisztségviselőt és tagokat a cég vagyonára és kötelezettségeire vonatkozó információk közlésére. Gazdasági társaság esetében elegendő a korlátlanul felelős tag vagy a többségi befolyással rendelkező tag felhívása, feltéve hogy a cégnek van ilyen tagja.

(2) A kényszertörlési eljárás során az elérhető vezető tisztségviselő köteles a kényszertörlési eljárást elrendelő végzés közzétételét követő húsz napon belül a kényszertörlés alatt álló társasággal jogviszonyban álló munkavállalók részére a kényszertörlési eljárás kezdő időpontjáig esedékes bért kifizetni.

(3) A vezető tisztségviselő, ha a kényszertörlési eljárást végelszámolás előzte meg, a volt végelszámoló köteles az adózás rendjéről szóló törvény szerinti adókötelezettségeket teljesíteni, valamint a kényszertörlési eljárást megelőző nappal, mint mérlegfordulónappal, számviteli beszámolót készíteni, majd azt a számviteli törvényben foglaltak szerint letétbe helyezni és közzétenni. E bekezdés szerinti számviteli beszámolót nem kell a jóváhagyásra jogosult testületnek elfogadnia. A vezető tisztségviselő, illetve a volt végelszámoló köteles  a jogutód nélküli megszűnéssel együttjáró kötelezettségek teljesítésére.

Kényszertörlés alatt beadandó bevallások:

1) Élő cégből kényszertörlés alá kerülő adózók benyújtandó bevallásai:

Az Art. rendelkezése szerint a kényszertörlési eljárás alá kerülő adózók a tevékenységüket lezáró adóbevallást - a kényszertörlési eljárás kezdő időpontját megelőző nappal – a kényszertörlési eljárás kezdő időpontját követő 30 napon belül kötelesek benyújtani.

A tevékenységet lezáró adóbevallással egyidejűleg teljesíteni kell a tevékenységet lezáró adóbevallás időszakát megelőző azon időszakokra vonatkozó adóbevallási kötelezettségeket is,amelyek teljesítésének határideje a tevékenységet lezáró bevallás benyújtásakor még nem járt le.

Bevallások típusa D1.

Kényszertörlési eljárás esetén a tevékenységet lezáró adóbevallás időszakát követően teljesítendő bevallási kötelezettséget az Art. általános rendelkezései szerint kell teljesíteni.

Bevallások típusa D2.

A kényszertörlési eljárás befejezését követően az Art. rendelkezései szerint soron kívüli bevallást kell benyújtani a bevallással még le nem fedett időszakról, a bevallási kötelezettséget kiváltó eseményt, azaz a cégjegyzékből történő törlést követő 30 napon belül. Bevallások típusa M.

A kényszertörlési eljárás alá került adózó gazdasági tevékenységet nem végezhet, továbbá a társasági adónak sem lehet alanya.

A bevallás benyújtásával egyenértékű, ha az adózó az adóhatóság által rendszeresített „NY” jelű elektronikus űrlapon nyilatkozik arról, hogy az adott bevallás benyújtására az adott időszakban azért nem került sor, mert adókötelezettsége nem keletkezett. Az NY jelű elektronikus űrlapot a

„D2” jelzésű adókötelezettséget nem tartalmazó bevallások esetében lehet használni.

2) Végelszámolásból, kényszer-végelszámolásból kényszertörlés alá kerülő adózók benyújtandó bevallásai:

Végelszámolást követően elrendelt kényszertörlési eljárás esetében a végelszámolásra vonatkozó szabályok szerint kell a bevallási kötelezettséget teljesíteni. Bevallások típusa V3.

Ezt követően a kényszertörlési eljárás kezdő napja után teljesítendő bevallási kötelezettséget

az Art. általános rendelkezései szerint kell teljesíteni. Bevallások típusa D2.

(Amennyiben a kényszertörlés kezdő napja nem a végelszámolási eljárást megszüntető végzés

jogerőre emelkedését követő nap, abban az esetben a jogerőre emelkedést követő nap és a kényszertörlési eljárás kezdő napját megelőző nap közötti időszak tekintetében tevékenység záró

bevallás benyújtása szükséges. Bevallás típusa: D1.)

A kényszertörlési eljárás befejezését követően az Art. rendelkezései szerint soron kívüli bevallást kell benyújtani a bevallással még le nem fedett időszakról, a bevallási kötelezettséget kiváltó eseményt, azaz a cégjegyzékből történő törlést követő 30 napon belül. Bevallások típusa M.

 

3) Kényszertörlési eljárást követő felszámolási eljárás alá kerülő adózók benyújtandó bevallásai:

A kényszertörlési eljárást követő felszámolási eljárás esetén e törvény kényszertörlési eljárásra

vonatkozó rendelkezései és a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvény felszámolási eljárásra vonatkozó rendelkezései együttes alkalmazásával kell a bevallási kötelezettséget teljesíteni.

A kényszertörlési eljárást követően elrendelt felszámolási eljárás esetében a bevallási gyakoriságnak megfelelően az „utolsóként” D2 jelzéssel benyújtott bevallás időszakának záró dátumát követő naptól a felszámolási eljárás kezdőnapját megelőző napig terjedő időszakra kell a tevékenységet lezáró bevallásokat F1 jelzéssel benyújtani. függetlenül attól, hogy a kényszertörlési eljárás befejezésének dátuma nem a felszámolási eljárást megelőző nap.

A cég korábbi vezető tisztségviselőjét vagy ha a kényszertörlési eljárást végelszámolás előzte

meg vezető tisztségviselő hiányában a volt végelszámolót az adóhatóság mulasztási bírsággal sújthatja, amennyiben a kényszertörlési eljárással kapcsolatos adókötelezettségek teljesítését (pl. tevékenységzáró bevallások benyújtása) elmulasztotta.

1. Az 58. § szerinti teljesítési időpont szabály módosulása

A jelenlegi szabályozás szerint az időszakos elszámolású – egyenes adózás hatálya alá tartozó- ügyletek esetében a teljesítés és így az adófizetési kötelezettség időpontja az ellenérték megtérítésének esedékessége.

A módosítás elfogadása esetén 2015. január 1-jei alkalmazási hatállyal ez annyiban változik, hogy ha a felek a szerződés alapján a termékértékesítésről, nyújtott szolgáltatásról időszakonként számolnak el vagy termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás ellenértékét meghatározott időszakra állapítják meg, a teljesítés időpontja: érintett időszak utolsó napja lesz.

A korábbi teljesítési időpont szabály (1a) bekezdéssel csak a Ptk. szerinti közszolgáltatási szerződés alapján teljesített termékértékesítés, nyújtott szolgáltatás illetve a telekommunikációs szolgáltatás esetében lesz alkalmazandó.

A közszolgáltatási szerződés jellemzői a hatályos Ptk. alapján(6:256.§):

  • szolgáltató általános gazdasági érdekű szolgáltatás nyújtására, a felhasználó pedig díj fizetésére köteles.
  • szolgáltatót szerződéskötési kötelezettség terheli
  • a felhasználó a díjat havonta, utólag köteles megfizetni.

Közszolgáltatásról a fogyasztóvédelmi törvény rendelkezik(1997. évi CLV. törvény 2.§ /h/ pontja), meghatározva azon tevékenységek körét is melyek ezen termékértékesítési vagy szolgáltatásnyújtási kötelezettség körébe tartoznak(pl. hulladék begyűjtése, víziközmű- szolgáltatás, távhőszolgáltatás csak hogy a legismertebbeket kiemeljük).

Telekommunikációs szolgáltatás(Áfa törvény 259.§ 23.pont) teljesítésének az Áfa törvény alkalmazásában továbbra is a fizetés esedékességének időpontja minősül. Ezen szolgáltatás nyújtása során a hálózat felhasználásával teljesített termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás esetében is ez az irányadó, ha ezekkel azonos időszakra vonatkozóan számolnak el(pl.: mobiltelefon igénybevételével megrendelt pakolási díj, autópálya-matrica). Adófizetési kötelezettség is az ellenérték megtérítésének esedékességekor keletkezik.

A fizetés esedékességéhez kötődő teljesítési időpont szabály 2015. január 1. napjától tehát csak a közszolgáltatási szerződések, illetve a telekommunikációs szerződések alapján történő, határozott időre történő elszámolás, illetve meghatározott időszakra történő megállapodás esetében alkalmazható.

A módosított 58.§ (1) bekezdésének rendelkezéseit két feltétel együttes megléte esetén kell alkalmazni:

  • teljes elszámolási időszak és
  • a fizetés esedékessége is 2014. december 31-ét követi.

Átmeneti szabály alkalmazását (kivéve a közszolgáltatási és telekommunikációs szerződéseket) az alábbi táblázat szemlélteti a legjobban:

Új szabály(időszak vége 2015.03.31.)

 

2. Teljesítési időpont meghatározás módosulásának hatása a felek közötti időszakos elszámolás esetén:

Az új szabályok szerint a hónap végi teljesítési időponthoz képest a díjak fizetése előlegnek minősül, amelyről előlegszámlát kell kibocsátani.

Főszabály szerint a teljesítés időpontjában keletkezik az adófizetési kötelezettség, amennyiben a törvény ettől eltérően nem rendelkezik: pénzforgalmi elszámolást választott adóalany esetében a teljesítés időpontja az időszak végére esik ugyan, de a számlakibocsátó adófizetési kötelezettsége ettől eltérően ilyen esetben akkor keletkezik, amikor a számla befogadója részben vagy egészben az ellenértéket megfizeti.

3.  Előleg kérdése

Az új szabályozás alapján az elszámolással érintett időszak utolsó napja előtt fizetett összegek előlegnek minősülnek.

A közszolgáltatási és telekommunikációs ügyletek esetében továbbra is az ellenérték megfizetésének esedékessége marad a teljesítés időpontja: minden egyes fizetési esedékesség, egy újabb teljesítési időpontot jelent és így az előleg fogalma ebben a körben nem értelmezhető, kizárt.

4. Időszakos ügyletekhez kapcsolódó járulékos szolgáltatások megítélése

Közszolgáltatási szerződés alapján teljesített közüzemi szolgáltatások közvetítése esetében, amennyiben azok bérleti szolgáltatáshoz kapcsolódóan közvetítésre kerülnek a bérleti szolgáltatás járulékos szolgáltatásának minősülnek.

Ha a bérleti díj összege a közüzemi díjak összegében kerül meghatározásra, tehát nincs külön díj a dologhasználatért a bérleti jogviszony tekintetében elveszíti közüzemi szolgáltatás jellegét, és mint bérleti szolgáltatás ellenértékének a teljesítési időpontja szerint kerül meghatározásra.

A közvetített szolgáltatás esetében nem ugyanabban az időszakban kell a szolgáltatást továbbnyújtani és elszámolni a közvetítés során a felek között, mint amikor a bérbeadó azt a közműszolgáltatóval elszámolja. Ez az elszámolás annak a bérleti időszaknak a bérleti díjához kapcsolódóan történik, amelyben a felek megállapodtak.

5. A felek közötti elszámolási időszak végi teljesítési időponttól eltérő adófizetési kötelezettség keletkezési időpont

5.1.Közösségi ügyletek

Kizárólag a közösségi adómentes értékesítésekre és ezzel azonosan a közösségi beszerzésekre vonatkozóan, abban az esetben ha az az időszak, amelyre az adott részlet vagy elszámolás vonatkozik, tartamában meghaladja az egy naptári hónapot, a teljesítés időpontjában keletkező adófizetési kötelezettségtől függetlenül teljesítés történik a naptári hónap utolsó napján is. Ez azonban nem vonatkozik belföldi ügyletekre illetve a külföldre nyújtott szolgáltatásokra. Közösségi termékügyletek során nem a teljesítés időpontjában keletkezik az áfa fizetési kötelezettség. Ez a számla kibocsátásának napja vagy legkésőbb a teljesítést követő hó 15. napon van.

Közösségen belüli adómentes értékesítés esetén(Áfa törvény 60.§/4/bekezdése) az általános forgalmi adót a teljesítés napját magában foglaló hónapot követő hó 15-én kell megállapítani. Ha a számla kibocsátása ehhez képest korábban történik, akkor ez az irányadó időpont.

Másik tagállambeli vevő felé számlázás során az Áfa törvény 55-58.§ alapján meghatározott teljesítési időpontnak kell szerepelnie, a bevallásban és az összesítő nyilatkozatban azonban az előbb ismertetett időpontok egyikével kell figyelembe venni az adott ügyletet.

Amennyiben az ún. közösségi adómentes értékesítés, és az elszámolási időszak egy naptári hónapon túl nyúlik, időarányos részteljesítésként teljesítési időpont a naptári hónap utolsó napja is. Ez azonban csak a teljesítési időpontra vonatkozik, az adókötelezettség keletkezési időpont szabály nem változott.

5.2.Közösségi ügyletektől eltérő ügyletek

Ha az az időszak, amelyre az adott részlet vagy elszámolás vonatkozik tartamában meghaladja a 12 hónapot, a teljesítés  időpontjában keletkező adófizetési kötelezettségtől függetlenül teljesítés történik, időarányos részteljesítésként:

a) naptári év utolsó napján is: amennyiben az adót a szolgáltatás igénybevevője fizeti(140.§ /a/ pontja alapján)

b) tizenkettedik hónap utolsó napján is: egyéb, az előző pont alá nem tartozó esetekben.

Minden 12. hónap utolsó napjával a felek között az addig teljesített értékesítésekről, szolgáltatásokról el kell számolni.

Fontos még megjegyezni, hogy részletfizetési konstrukciós ügyletekre a törvény(58.§ /4./ bekezdés) kizárja az 58.§ alkalmazhatóságát. A teljesítés időpontja ilyen esetekben a tényállásszerű megvalósuláshoz fűződik: a termékértékesítés már a birtokba adással teljesítettnek tekinthető, így az adófizetési kötelezettség a teljes ügylet vonatkozásában már ekkor bekövetkezik.

 

(dr. Kovács-Kozma Zsuzsanna, Önadózó 2014/07-08.szám 11-15.o.)

 

 

Sajátos számvitel szabályok alá tartozó gazdálkodók estében elszámolt amortizáció:

Az adott gazdálkodó szervezet könyvvezetési és beszámolás készítési kötelezettségének sajátosságait az Számviteli tv. felhatalmazása alapján külön kormányrendelet rögzíti. Eltérések: A mikrogazdálkodók estében megszabja, hogy milyen feltételek mellett történik a terv szerinti és a terven felüli leírás.

Magán nyugdíjpénztárak és az önkéntes pénztárak pl az amortizációs kulcsot kötelesek alkalmaznia leírásoknál.

Takarékbank: saját hatáskörben kialakíthatja és módosíthatja majd ezt mérvadó szabályként alkalmazni kell az egyes takarékszövetkezeteknek. – kormányrendelettel összhangban természetesen.

Az eszközölt változásokat a számviteli politikában a szakmai indoklással kell alátámasztani és a tárgyévi eredményre gyakorolt hatását be kell mutatni.

 

Kiegészítő mellékletben szereplő adatok az amortizációhoz kapcsolódóan:

Az éves beszámoló kiegészítő mellékletében be kell mutatni legalább mérlegtételek szerinti bontásban az immateriális javak, tárgyi eszközök nyitó bruttó értékét, annak növekedését, csökkenést, záró bruttó értékét, külön az átsorolásokat, a halmozott nyitóértékét….stb…

 

Bizonylatolás és nyilvántartások vezetése az amortizációval összefüggésben:

A tárgyi eszközöket és az imm. javakat egyedileg kell nyilvántartani és értékelni. Előfordulhat csoportos nyilvántartás is.

Az egyedi nyilvántartásnak legalább a következő adatokat kell tartalmazniuk:

  • eszköz megnevezése, azonosítási adatai, beszerezés, létesítés éve, gyártási száma
  • üzembe helyezése, rendeltetésszerű használatbavételének időpontja
  • eszköz bruttó értéke
  • eszköz várható használati ideje
  • a terven felüli leírások elszámolásánál figyelembe vett tényezők, körülmények
  • Értékelés alkalmazásának helye, az elszámolt értékhelyesbítés összege
  • az eszközön végrehajtott értéknövelő beruházások
  • felújítások értéke
  • amennyiben az eszköz halasztott bevétel kapcsolódik, akkor az értékcsökkenés elszámolásával évente megszüntetendő összeg.
  • elismert számított értékcsökkenés és terven felüli értékcsökkenés
  • eszköz beszerzéséhez fejlesztési tartalék képzése

Csoportos nyilvántartásra az azonos időben szerzett és üzembe helyezett, rendeltetésszerűen használatba vett, azonos műszaki paraméterekkel rendelkező tárgyi eszközök, immateriális eszközök esteében kerülhet sor.

 

Halasztott bevétel feloldása amortizációhoz kapcsolódóan:

A térítés nélküli ajándékként, hagyatékként kapott többletként fellelt tárgyi eszközök, imm. eszközök piaci értékét, a tárgyi eszközök, imm. javak bekerüléshez kapcsolódóan korábban keletkezett tartozások harmadik fél által ellentételezés nélkül elengedett összegét.

A Számviteli tv. nem követeli meg, de nem is zárja ki annak a  lehetőségét, hogy a támogatásból megvalósult beruházások, tárgyi eszközök, imm. javak esetében az elszámolt értékcsökkenésnek csak a támogatás eszköz értékével arányos mértékében meghatározott összegéhez igazodjon a halasztott bevétel feloldása, nem pedig az elszámolt értékcsökkenés teljes összegéhez.

 

A társasági adóról és osztalékadóról szóló tv, által elismert amortizáció:

A társasági adóról és osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. tv. külön meghatározza, hogy a tárgyi eszközöknél és az imm. javak esetében milyen mértékben meghatározott amortizációt ismer el költségként, ráfordításként és amennyiben az elszámolt amortizáció attól eltér, akkor az adóalapot érintő módon kerül figyelembe vételre az alábbi szabályok szerint.

A tv. értelmében növeli az adóalapot a tárgyi eszközök és imm. eszközök számviteli politika alapján elszámolt terv szerinti értékcsökkenése és terven felüli leírása, valamint az ilyen eszközök kikerülésekor kivezetett könyv szerinti értéke.

A társasági adó alapját csökkenti a tárgyi eszközök a tv. szerint megállapított értékcsökkenése, a visszaírt terven felüli leírása valamint a könyvekből bármilyen címen kivezetett vagy átsorolt tárgyi eszköz és imm. eszköz esetében azok társasági adóról szóló tv. szerinti „számított nyilvántartási értéke”

 

Fejlesztési tartalékból megvalósított beruházások esetében a társasági adóról szóló törvény szerinti elismert amortizáció:

A tv. értelmében év végén a társasági adóalap számításakor az adózás előtti eredmény csökkenthető az eredménytartaléknak az adóévben lekötött tartalékba fejlesztési tartalék képzése címén átvezetett, kimutatott összegével, legfeljebb a tárgyévi adózás előtti eredmény 50%-a, de maximum 500 millió forint erejéig. A fejlesztési tartalékot a képzés évét követő 4 éven belül fel kell használni a beruházásra. ( kizárólag a beruházási költségek felmerülése és elszámolása a lényeg)

A lekötés miatt negatívvá is válhat az eredménytartalék. Mivel a lekötött eredménytartalék képzése kihat az osztalékfizetésre, a tőkeemelés vagy a részvény visszavásárlást befolyásoló tőkekorlátra, ezért ehhez tulajdonosi döntésre van szükség.

Az imm. javak beszerzésére és előállítására szintén nem lehet felhasználni a fejlesztési tartalékot. Ha a fejlesztési tartalék felhasználására nem az adóévi beruházás összegének megfelelően kerül sor, vagy nem a beruházási célra fordították annak összegét, vagy a lekötés évét követő négy adóévben nem használták fel annak összegét, akkor a feloldást követő 30 napon belül ill. a negyedik adóévet követő adóév első hónapjának utolsó napjáig meg kell fizetni az adót késedelmi pótlékkal növelten.

Immateriális eszközök esetében is létezik a társasági adóról szóló tv.-ben előírt olyan adóalapkedvezmény, amely hasonlóan érvényesíthető, mint a tárgyi eszközök beszerzését, létesítését szolgáló beruházások estében a fejlesztési tartalék képzésével összefüggő kedvezmény.

Gyakori példán keresztül bemutatva a használtcikk-kereskedelemre vonatkozó áfa törvénybeli szabályokat, és segítségnyújtás az áfabevalláshoz.

1. példa

Használtcikk-keresekedő egy használt VW Passatot vásárol itthon magyar magánszemélytől, és itthon értékesíti.

  • értékesítés: 800.000 Ft
  • beszerzés: 500.000 Ft
  • árrés: 300.000 Ft
  • Áfa: 63.780 Ft

Kédések:  Milyen tájékoztatást kell a számlára írni?

Helyes-e, hogy a beszerzés után áfát sehol sem tüntetek fel, mivel áfát nem  tartalmaz?

Az értékesítés utáni áfát a 09. sor valamint az 50. sor tartalmazza?

Ha a használtcikk-kereskedő  (a továbbiakban: h-k) továbbértékesítési céllal szerez be egy használt ingóságot, a h-k viszonteladónak minősül. A gépjárművet egy belföldi magánszemélytől szerzi be, ami kijavítás vagy rendbehozatal utáni állapotban eredeti rendeltetésének megfelelően használható., így megfelel a használt igóság fogalmának (Áfa tv. 213. § (1) bekezdés a) pontja). Tehát megfelel az Áfa tv XVI. fejezetében található, viszonteladókra vonatkozó speciális szabályok alkalmazásának három legfontosabb feltétele teljesüléséval (mind a h-k, mind az a személy akitől a VW Passatot beszerzi, mind az ügylet tárgya megfelel a törvényi előírásoknak).

A h-k-nek a VW értékesítésekor alkalmaznia kell a viszonteladókra vonatkozó speciális szabályokat – különbözet szerinti adózás, vagy árrés adózás -.

Az értékesítést az Áfabevallás 09, ill. 50. sorában kell, hogy szerepeltesse. A kiállított számlában az Áfa tv. 222 § (1) bekezdés b) pontja ill.  169. § k) pontja alapján áthárított adó nem tüntethető fel, és a számlára az Áfa tv. 169. q) pontja alapján a „különbözet szerinti szabályozás – használt cikkek” kifejezést kell rávezetni.

 

2. példa

Haszáltcikk-keredkedő egy használt VW Passatot vásárol –EU tagállami gazdálkodó szervezettől.

Megítélés attól függ, hogy a h-k partnere, azaz az EU-s gazdálkodó szervezet megfelel-e az Áfa tv. 216. §-ában szereplő személykategóriák valamelyikének vagy sem. Ha az EU-s gazdálkodó szintén viszonteladó, úgy a VW Passat megvásárlása áfaszempontból ugyanúgy alakul, mintha a termék beszerzése Magyaroszágon történt volna.

2.A/ Ha a VW Passat beszerzése kapcsán Közösségen belüli termékbeszerzés nem valósul meg (2. § (1) bekezdés b) pont, ezen a jogcímen), semmilyen adókötelezettsége (sem áfabefizetési, sem bevallási) nem keletkezik.

A h-k-nek függetlenül attól, hogy a VW Passatot Magyarországra, vagy más tagállamba, pl. Portugáliába értékesíti, a viszonteladókra vonatkozó különös szabályok szerint kell, hogy eljárjon. A számlában adómértéket, ill. áthárított adót nem tüntethet fel, az értékesítést pedig az áfabevallás 09. ill. 50. sorában kell feltüntetnie.

Az egyedi nyilvántartáson alapuló módszer alkalmazása esetén tehát 500.000 forintos beszerzési ár és 800.000 forintos értékesítési ár mellett, a fizetendő áfát az árrésből (300.000 forint) 27%.os adómérték alkalmazásával visszafelé számolva (21,26%) állapíthatjuk meg. A fizetendő áfa tehát ebben az esetben is 63.780 forint lesz.

 

2.B/ Ha az EU-s gazdálkodónk nem felel meg az Áfa tv. 216. §-ának, mert pl. egy általános szabályok szerint adózó adóalany, a szükséges személyi feltételek hiányában a h-k a viszonteladókra vonatkozó szabályokat nem alkalmazhatja.

Közösségen belüli termékbeszerzés címen adóbefizetési kötelezettsége keletkezik, a VW Passatért fizetett teljes ellenérték után. A beszerzés után fizetett áfát az Áfabevallás 14. sorában kell szerepeltetnie, míg az ezzel párhuzamosan keletkező levonható adóját az Áfabevallás 69. sorában tüntetheti fel. A Közösségen belüli termékbeszerzést az összesítő nyilatkozat, azaz az A60-as összeítő nyilatkozat 2. lapján is fel kell tüntetnie.

A közösségen belüli termékbeszerzést követő értékesítéskor a h-k a viszonteladókra vonatkozó különös szabályokat nem alkalmazhatja.

Ha tehát az általános szabályok szerint adózó EU-s gazdálkodótól történt beszerzést követően a h-k a VW Passatot belföldön értékesíti, az általános szabályoknak megfelelően, a gépkocsiért kapott teljes ellenérték adóalapot fog képezni az Áfa tv. 65. §-a alapján és az értékasítés kapcsán erre az adóalapra lesz köteles a h-k a 27%-os adómértéket felszámítani. A számla kiállításakor ebben az esetben is az általános szabályok alapján kell eljárni, mind az adómértéket, mind az áthárított áfát fel kell tüntetni. Az Áfabevallásban a 07. sorban kell feltüntetni.

 

3. példa

Mint viszonteladó bejelentette, hogy nem kíván élni a különbözet szerinti adózás szabályaival.

Ha h-k az adóhatósághoz tett előzetes bejelentése alapján lemond a viszonteladókra vonatkjozó különös szabályok alkalmazásáról úg. mind a VW Passat beszerzése, mind annak értékesítése során az általános szabályokat kell alkalmazni.

Magánszemélytől történő beszerzés esetében a (ha a magánszemély nem adóalany) a beszerzéshez áfa nem fog kapcsolódni, így annak kapcsán áfafizetési kötelezettség nem merül fel. (Komoly jelentősége van, hogy a szóban forgó VW Passat személygépkocsinak minősül-e (vtsz. 8703), avagy nem. 

 

3/I/A Amennyiben személygépkocsinak minősül az áfa rendszerében, azaz a 8703-as vámtarifaszám alá tartozik, úgy az értékesítéskor az Áfa tv. 87. § c) pontja lesz alkalmazandó.

Ez azt jelenti, hogy a szóban forgó VW Passat szgk. (vtsz. 8703) és annak beszerzése nem adóalany magánszemélytől történik, úgy a h-k-nek az értékestés kapcsán, figyelemmel az Áfa tv. 87. § c) pontjára nem keletkezik adófizetési kötelezettsége.  Az általános szabályok szerint adózó h-k az Áfabevallás 08. sorában köteles feltüntetni (nem a 09. sorban).

A VW Passat értékesítéséhez kapcsolódó alkatrész-beszerzések előzetesen felszámított áfatartalmának levonhatóságával kapcsolatosan az adólevonásra vonatkozó alapvető szabályból kell kiindulni.

 

3/I/B  Amennyiben a szóban forgó VW Passat nem minősül szgk-nak, úgy a h-k az értékesítéskor az általános szabályok szerint eljárva (adómentességi szabály hiányában) 27%-os áfát köteles felszámítani és a számlán feltüntetni. Az Áfabevallás 07. sorában kell, hogy feltüntetésre kerüljön.

A belföldön beszerzett alkatrészek előzetesen felszámított áfáját az Áfabevallás 66. sorában tüntetheti fel a h-k.

 

3/II.    Ha a fenti autót az EU-n belül értékesíti egy másik gazdálkodó szervezetnek, tekintettel arra, hogy a h-k lemondott a viszonteladókra vonatkozó különös szabályok alkalmazásáról, már alkalmazhatók lesznek a Közösségen belüli termékértékesítésre vonatkozó szabályok. Az Áfa tv. 89. §-a alapján pedig mentes az áfa alól a belföldön küldeményként feladott vagy belföldről fuvarozott termék értékesítése igazoltan belföldön kívülre, de a Közösség területére, függetlenül attól, hogy a küldeménykénti feladást vagy a fuvarozást akár az értékesítő, akár a beszerző vagy - bármelyikük javára – más végzi .

Ha a közösség valamely más tagállamába értékesíti, és az autó átkerül a másik atgállamba, az értékesítés adómentes lesz. A számlán áthárított adó ilyen esetben nem tüntethető fel, és jelezni kell rajta az adómentesség okát, például az Áfa tv. 89. § -ára történő hivatkozással. (Áta tv. 169. § m) pont).Áfabevallás 02. sorában, ill. az A60-as összesítő nyilatkozat 01. lapján kell feltüntetni.

 

4. Roncs (nem javítható) –autó forgalmazása vonatkozásában mi a bevallási szempontból helyes eljárás ?

Viszonteladókra vonatkozó speciális szabályok között találjuk az ügylet tárgyára vonatkozó előírásokat. Ahhoz. hogy a h-k alkalmazni tudja termékértékesítéskor a spec. szabályokat, az adott terméknek használt ingóságnak kell minősülnie.  (definíció az Áfa tv. 213. § (1) bekezdés a) pontja alapján) A definícióból következik, hogy az adott terméknek a kijavítása/rendbehozatala után eredeti rendeltetésének megfelelően használhatónak kell lennie. Tehát a spec szab. alkalmazása használhatatlanná vált roncsok esetében kizárt.

A roncsok forgalmazása során a h-k-nek az általános szabályok szerint kell eljárnia beszerzéskor és értékesítéskor egyaránt.

a) Amennyiben a roncs beszerzésére a Közösség valamely más tagállamából, adóalanytól kerül sor, úgy a h-k-nek Közösségen belüli termékbeszerzés címen adófizetési kötelezettsége keletkezik a roncsért fizetett teljes ellenérték után (Áfa tv. 19. §).

Áfabevallás 14. sorában – fizetendő áfa, 69. sorában – levonható adó kerüljön feltüntetésre, és az A60-as összesítő nyilatkozat 2. lapján is szerepeljen.

 

b) A roncs belföldi értékesítése esetében az ált. szab-nak megfelelően a roncsért kapott teljes ellenérték adóalapot fog képezni az Áfa tv. 65. §-a alapján, és erre az adóalapra kell a 27%-os adómértéket felszámítani. A számla kiállításakor az ált szab. alapján kell eljárni, mind az adómértéket, mind az áthárított áfa összegét fel kell tüntetni a számlában. Áfabevallásban az értékesítést a 07. sorban kell feltüntetni (ált. szab. szerint).

(De: Amennyiben a roncs az Áfa tv. 6. számú mellékleté nek megfelelő valamely vámtarifaszám szerinti hulladéknak minősül, úgy az értékesítés kapcsán szóba jöhet az Áfa tv. 142. § (1) bekezdés d) pontja szerinti fordított adózás alkalmazása ia.)

Amennyiben a Közösség valamely más tagállamába egy másik adóalanynak történik a roncs értékesítése, úgy a h-k-nek az adómentes Közösségen belüli termékértékesítésre vonatkozó szabályokat kell alkalmaznia (Áfa tv. 89. §). A roncs értékesítése adómentes lesz.

A számlán áthárított adó nem tüntethető fel, és a számlán jeleznie kell az adómentesség okát. (pl. Áfa tv. 89. §-ára történő hivatkozás) Áfabevallás 02. sorában, ill. az A60-as nyilatkozat 01. lapján fel ekll tüntetni az értékesítést.