Adóblog
Olvassa a legfrissebb híreket !

Keresés

Cikkek

Bonácz Zsolt cikke alapján

A 2013. évi CC. törvény 108.  i) pontja 2014. január 1-jétől módosította az áfatv. 176. § (2) bekezdés b) pontját.

A módosítás értelmében az egyszerűsített adattartalmú számlán kötelező feltüntetni az áfatv. 169 § n) pontjában foglalt „fordított adózás” kifejezést is, ha az adó fizetésére a termék vevője, a szolgáltatás igénybe vevője kötelezett.

Ha  a kibocsátó a „fordított adózás” kifejezést elmulasztja a számlán, akkor az Art. 172. § (1) bekezdés e) pontja alapján 500.000 Ft-ig terjedő összegben mulasztási bírsággal sújtható. A számlakibocsátó a jogsértést utólag korrigálhatja azzal, hogy számlázó programmal kiállított számla esetében a korrekció a „fordított adózás” megjelölést nem tartalmazó számla érvénytelenítésével, továbbá ezen megjelölést tartalmazó új számla kiállításával kell elvégezni.

Az adóhatóság akkor is mulasztási bírságot szabhat ki, ha a kibocsátó a számlára a „fordított adózás” kifejezést, vagy azzal azonos tartalmú kifejezést jogalap nélkül tüntet fel.

Néhány példa arra, amikor a normál adattartalmú vagy egyszerűsített adattartalmú számlán a „fordított adózást” fel kell tüntetni.

Áfatv. tárgyi hatálya alá nem eső szolgáltatások

Ha az áfatv.-nek a nyújtott szolgáltatása esetében irányadó rendelkezése alapján a teljesítés helye nem belföld, akkor a szolgáltatás nem adóztatható (tehát nem adómentes!)

Abban az esetben, ha a szolgáltatás teljesítési helye szerinti tagállamban vagy harmadik országban a szolgáltatást nyújtó belföldi adóalany nem kötelezett adófizetésre – mert erre a teljesítés helye szerinti tagállamban, harmadik országban nyilvántartásba vett igénybe vevőkötelezett- akkor a szolgáltatásnyújtásról magyar nyelven kiállított számlában a „fordított adózás” kifejezést szerepeltetni kell.

X Kft. adótanácsadással foglalkozik. A tevékenységét belföldi székhelyen folytatja, állandó telephelye nincs. Adótanácsadói tevékenységet nyújtott egy német cég részére, melynek Magyarországon nincs állandó telephelye és bejelentett székhelye.

X Kft. az áfatv értelmében Németországban teljesítette az adótanácsadói szolgáltatást, tehát a szolgáltatás nem esik az áfatv. tárgyi hatálya alá. Tekintettel arra, hogy a X Kft. nem rendelkezik Németországban, sem székhellyel, sem telephellyel, ezért a szolgáltatás nem adóalanyként adózza le. Németországban adófizetésre a német adóalany, a megrendelő kötelezett.

Nem belföldön teljesített szolgáltatások teljesítése valósul meg akkor is, ha a teljesítés helye nem az áfatv. 37. § (1) bekezdése szerinti fő szabály szerint külföld, hanem az áfatv. valamely speciális rendelkezései szerint. ( 34-35.§, 39-40. §, 42. §, 44-45. §)

Az Építő Kft. építőipari tevékenységét belföldi székhelyén folytatja, állandó telephellyel nem rendelkezik. Az Építő Kft. szerződést kötött egy osztrák céggel, hogy annak az Ausztriában lévő székhelyén villanyszerelési munkát végezzenek.  Az Építő Kft. nem rendelkezik állandó telephellyel Ausztriában, és nem is létesít a munka elvégzésének érdekében sem.  Meglévő ingatlanban végzett villanyszerelés ingatlanhoz kapcsolódó szolgáltatásnak minősül, így a teljesítés helyét az áfatv. 39. § (1) bekezdésében foglalt sajátos szabály alapján az ingatlan fekvése határozza meg. A teljesítés helye folytán az építőipari tevékenység ne esik az áfatv. tárgyi hatálya alá.

Az Építő Kft. az áfatv. értelmében Ausztriában teljesítette építőipari szolgáltatását. Tekintettel arra, hogy az Építő Kft. nem rendelkezik állandó telephellyel Ausztriában, ezért az építőipari szolgáltatása után nem osztrák adóalanyként köteles adózni, hanem Ausztriában adófizetésre az osztrák adóalany megrendelő kötelezett.

Külföldi igénybe vevő részére nyújtott szolgáltatásnál a számla általában nem magyar nyelven kerül kibocsátásra. A számla idegen nyelven történő kiállításának az áfatv. 178. § (2) bekezdése alapján nincs akadálya azzal a korlátozással, hogy ezen jogszabályi rendelkezés szerinti számlát csak élő idegen nyelven lehet kiállítani. Idegen nyelven kiállított számla esetében a „fordított adózás” kifejezést is a számla kiállításának nyelvén kell feltüntetni.

Nagyon fontos, hogy olyan külföldön teljesített szolgáltatásoknál, amelyekkel összefüggésben a szolgáltatás nyújtóját a teljesítés helye szerinti tagállamban, harmadik országban adófizetési kötelezettség terheli az áfa tv. 158/A. §-a alapján, a számlázás során nem az áfatv. rendelkezései az irányadók, tehát a számla adattartalmát sem az áfatv. határozza meg.

Kiss Gábor háztartási gépek javításával foglalkozó egyéni vállalkozó, akinek Sopronban van a székhelye, telephellyel nem rendelkezik. Kiss Gábor egy osztrák településen lakó magánszemély megrendelésére hűtőgép szerelést végez.

Abban az esetben, ha a javítást ténylegesen az osztrák megrendelő ausztriai lakásán végezte el, akkor a teljesítés helye az áfatv. 43. § (1) bekezdése c) pontja alapján a javítás elvégzésének helye Ausztria. Ekkor a vállalkozó Ausztriában kötelezett áfa fizetésre, mivel a megrendelő nem adóalany, tehát adófizetésre nem lehet kötelezett a fordított adózás elve alapján.

Amennyiben a meghibásodott hűtőgépet az egyéni vállalkozó elszállítja soproni székhelyére és azt itt javítja meg, akkor az áfatv. 43 § (1) bekezdés c) pontja szerint a teljesítés helye belföld. Ebből adódóan az osztrák magánszemély megrendelő részére az áfatv. szabályai szerint kellett volna számlát kiállítani, amelyben 27% áfát kell felszámítani.

Amennyiben a vállalkozó egy osztrák cég hűtőgépét javítaná meg, akkor az áfatv. 37. § (1) bekezdésében foglalt szabály érvényesül, tehát a javítás elvégzésének helyétől függetlenül a teljesítés helye a megrendelő adóalany gazdasági letelepedésének helye. A teljesítés helye folytán a szolgáltatás nem esik az áfatv. tárgyi hatálya alá. Tekintettel arra, hogy a vállalkozó nem rendelkezik állandó telephellyel Ausztriában, ezért a javítási szolgáltatás után nem osztrák adóalanyként köteles adózni, hanem Ausztriában adófizetésre az osztrák adóalany megrendelő kötelezett.

Áfatv. tárgyi hatálya alá nem eső termékértékesítések

Az Áfatv. tárgyi hatálya alá a belföldön teljesített termékértékesítések esnek.

Ha az áfatv-nek a teljesített termékértékesítés esetében irányadó rendelkezése alapján a teljesítés helye nem belföld, akkor a szolgáltatás nem adóztatható (tehát nem adómentes !) .

Amennyiben a termékértékesítés teljesítési helye szerinti tagállamban vagy harmadik országban a szolgáltatást nyújtó belföldi adóalany nem kötelezett adófizetésre, mivel erre a teljesítés helye szerinti tagállamban, harmadik országban nyilvántartásba vett igénybe vevő kötelezett, akkor a szolgáltatásnyújtásról magyar nyelven kiállított számlában a „fordított adózás” kifejezést szerepeltetni kell.

Az áfatv. 32 §-a szerint fel-és összeszerelés tárgyául szolgáló termék értékesítése esetén a teljesítés helye a fel-és összeszerelés helye. Abban az esetben, ha a fel-és összeszerelés helye nem belföld, továbbá a belföldi eladó a fel-és összeszerelés helye szerinti tagállamban nem rendelkezik letelepedéssel, valamint a vevő ezen helyen nyilvántartásba vett adóalany, akkor az adó fizetésére a vevő kötelezett. Ekkor a termék értékesítője köteles feltüntetni a „fordított adózás” kifejezést.

áfatv. 89. §-a szerinti Közösségen belüli adómentes termékértékesítés, valamint az áfatv. 98. §-a szerinti Közösség területén kívülre történő termékértékesítés esetében fordított adózásról nem beszélhetünk. Egyrészt mindkét esetben a teljesítés helye belföld, másrészt a terméket beszerző adóalanynak a másik tagállamban, illetve harmadik országban nem a termékértékesítés jogcímén, hanem a termékbeszerzés, illetve termékimport jogcímén keletkezik adófizetési kötelezettsége. Ennek következtében nem kell a „fordított adózás” kifejezést szerepeltetni, hanem az áfatv. 169. § m) pontja szerint a számlán az áfatv. említett jogszabályi rendelkezését, vagy  2006/112/EK irányelv vonatkozó hivatkozását kell feltüntetni, vagy bármely más, de egyértelmű utalást arra, hogy a termékértékesítés mentes az adó alól.

Belföldi fordított adózás hatálya alá tartozó ügyletek (Áfatv. 142. §)

Az áfatv. 142. § (1) bekezdésében felsorolt esetekben az adót a terméket beszerző, a szolgáltatást igénybe vevő belföldi adóalany fizeti, feltéve, hogy az ügyletben érintett mindkét fél belföldön nyilvántartásba vett áfa-adóalany, valamint áfa fizetésre kötelezett.

A számla kibocsátója a számlán köteles feltűntetni a „fordított adózás” kifejezést. Törvényi korlátozás hiányában belföldi adóalany más belföldi adóalany részére is kibocsáthat idegen nyelvű számlát.

Önadózó 2014/9 dr. Kovács Ferenc cikke alapján rövid összefoglalás

2014. évi XXV. törvény

Nem változott az időszakos elszámolású ügyletek ÁFA kötelezettsége. Hatálybalépés: 2014. július 4.; átmeneti rendelkezések július 1-4. között szükségesek voltak.

2014. évi XXXIII. törvény

2008/8/EK rendelkezéseinek átültetése a nem adóalany részére nyújtott műsorszolgáltatási, elektronikus és távközlési szolgáltatások fogyasztás helye szerinti államban történő adóztatása a ún. egyablakos rendszer létrehozása az adminisztratív terhek miatt: az adóalany az adófizetési kötelezettségét a letelepedése szerinti tagállamban teljesíthesse.

2014. október 1. napjától az Art. hatálya kiterjed a távolról is nyújtható szolgáltatás utáni hozzáadott értékadó-fizetési és-bevallási kötelezettségre is. Az adókötelezettségek teljesítésére vonatkozó szabályokat az Art. 10. sz. melléklete tartalmazza.

2013/43/EU irányelv – Acélipari termékek fordított adózása –

Áfacsalások érdekében az irányelv fordított adózást vezet be az egyes acélipari termékekre 2015. január 1. napjától. Art. 31/A §-a kiegészül ennek megfelelően. AZ Áfa tv. 142 § (1) bek. j) pontja alá tartozó termékértékesítése során az áfa adóbevallásban nyilatkozik a vevő adószámáról, a termékértékesítés teljesítésének napjáról valamint a meghatározott vámtarifa szerinti bontásban az értékesített termék 1.000 forintra kerekített összegben meghatározott adóalapjáról és mennyiségéről.--> 2018. december 31. napját magába foglaló adómegállapítási időszak tekintetében kell alkalmazni.

Emelkedett a törzstőke minimális összege, korábban bejegyezhető a társaság, szigorodtak a tagoknak történő kifizetések szabályai, nem lehet kizárni többé az üzletrész örökölhetőségét – a március 15-én hatályba lépett új Polgári Törvénykönyv jelentős változásokat hozott a kft.-k életében.

Idén március 15-én hatályba lépett a Polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.), amely a gazdasági társaságokra vonatkozó szabályokat is tartalmazza. Ugyancsak március 15-én lépett hatályba a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló 2013. évi CLXXVII. törvény (Ptké) is. Ezzel egyidejűleg a gazdasági társaságokra vonatkozó 2006. évi IV. törvény (Gt.) a hatályát veszítette. Talán a legfontosabb változás, hogy a kft. törzstőkéjének legkisebb összege a Ptk. 3:161 § (4) bekezdése alapján (ismét) 3 millió forint, tehát a törvény hatálybalépése után – elvben – legalább ekkora összegre van szükség egy kft. alapításához. Mi történik azokkal a cégekkel, amelyeket a korábbi Gt. szabályainak megfelelően hárommillió forintnál kisebb törzstőkével alapítottak? Erre a kérdésre a Ptké. 13. § (2) bekezdése ad választ, amely szerint az érintett társaságok a Ptk. hatálybalépése utáni első társaságiszerződés-módosításkor, de legkésőbb 2016. március 15-éig kötelesek a feltőkésítés végrehajtására, vagy átalakulásra, egyesülésre, azzal, hogy a tőkeemelésről az új Ptk. rendelkezéseinek alkalmazásával határozhatnak.

A cégvezetőknek érdemes beleásniuk magukat az új Ptk.-ba

Jelentős változás, hogy az új Ptk. nem veszi át a Gt. ama rendelkezését, miszerint a társaság bejegyzésére csak minden pénzbeli hozzájárulás legalább a felének befizetése után kerülhet sor. Az új Ptk. szerint a jövőben úgy is lehet kft.-t alapítani, hogy – a társasági szerződés ez irányú rendelkezése esetén – valamelyik tag a pénzbeli hozzájárulása felénél kisebb összeget köteles csak befizetni, és a társasági szerződés a hátralékos pénzeli hozzájárulás befizetésére egy évnél hosszabb határidőt állapít meg. Ebben az esetben a társaság mindaddig nem fizethet osztalékot a tagoknak, amíg a ki nem fizetett és a tagok törzsbetétére az osztalékfizetés szabályai szerint elszámolt nyereség a tagok által teljesített pénzbeli vagyoni hozzájárulással együtt el nem éri a törzstőke mértékét. [új Ptk. 3:162. § (1) bekezdés] Úgyszintén a tagok a még nem teljesített pénzbeli vagyoni hozzájárulásuk összegének erejéig kötelesek helytállni a társaság tartozásaiért. [új Ptk. 3:162. § (2) bekezdés] Ezek a szabályok könnyítik a kft.-k alapítását a törzstőke vonatkozásában, ugyanakkor sérthetik a hitelezői érdekeket. Ennek elkerülését szolgálja az osztalékfizetési tilalom, valamint a tagokat nem illeti meg a korlátozott tagi felelősség. Fontos rendelkezés, hogy az új Ptk. nem tartalmazza a Gt. 114. § (4) bekezdésének azt a rendelkezését, hogy a törzsbetétnek tízezerrel maradék nélkül oszthatónak kell lennie. Ebből az következik, hogy a törzsbetét bármilyen összegű lehet, ha az legalább 100 ezer forint. (A törzsbetét legkisebb összegére, a százezer forintra vonatkozó előírás a Gt.-ben és a Ptk.-ban megegyezik). A társasági szerződésben azonban mindenképpen meg kell határozni a törzsbetéthez kapcsolódó szavazati jog mértékét, amelyet a felek szabadon állapíthatnak meg a jövőben. A tagoknak teljesíthető kifizetések terén is történtek lényeges változások. Így például az új Ptk. szigorítást tartalmaz annyiban, hogy a tagnak nem tagsági viszonya alapján (például bérleti vagy vállalkozási szerződés alapján) kifizetett összegre is az osztalékfizetés szabályai vonatkoznak, tehát csak akkor fizethető, ha nyereséges a vállalkozás [új Ptk. 3:184. § (4) bekezdés]. A tagot visszafizetési kötelezettség terheli az osztalékfizetés feltételei fennállásának hiányában felvett összeg tekintetében, és – a korábbi Gt.-rendelkezéssel ellentétben – nincs szükség a tag rosszhiszeműségének bizonyítására. Szintén új szabály, hogy az új Ptk. már nem teszi lehetővé az üzletrész öröklésének kizárását (lásd Gt. 128. §) a társasági szerződésben. A Ptk. azonban lehetővé teszi, hogy a társasági szerződésben olyan személyeket jelöljenek ki, akik az öröklés bekövetkezése esetén 30 napon belül jogosultak megváltani és forgalmi értéken kifizetni az üzletrészt az örökösnek [új Ptk. 3:170 § (2) bekezdés]. Az üzletrész megváltására a társasági szerződés nem állapíthat meg 30 napnál hosszabb határidőt (az ettől eltérő rendelkezés semmis). További változás, hogy – szemben a korábbi Gt. 121. § (2) bekezdésében foglaltakkal – az új Ptk. már nem írja elő azt, hogy minden tagnak csak egy üzletrésze lehet. A Gt. 121. § (2) bekezdése szerint minden tagnak egy üzletrésze lehetett, és ha a tag új üzletrészt szerzett meg, akkor eredeti üzletrésze az átvett üzletrésszel megnövekedett. A Ptk. 3:164. §-a nem veszi át ezt a rendelkezést, ami azt jelenti, hogy adott esetben egy tagnak több üzletrésze is lehet. Az új Ptk. jelentősen szigorítja a társaság vezető tisztségviselőinek – kft. esetén az ügyvezető – felelősségét. Ennek részletezése külön tanulmány keretébe tartozik, itt csak annyit említenénk meg, hogy a felelősségi szabályok részben az új Ptk. Harmadik Könyvében, részben a Hatodik Könyvében találhatók. Itt kizárólag a Ptk. 6:541. §-át emelnénk ki, amely szerint „ha a jogi személy vezető tisztségviselője e jogviszonyával összefüggésben harmadik személynek kárt okoz, a károsulttal szemben a vezető tisztségviselő a jogi személlyel egyetemlegesen felel.” E szabály alapján tehát már nemcsak a társaság, hanem annak vezető tisztségviselője is perelhető. A már létező kft.-knek könnyebbség, hogy őket a jogalkotó mentesítette az új Ptk.-nak való megfeleléssel kapcsolatban az illeték és közzétételi költségtérítés megfizetése alól, feltéve, hogy a kérelem csak olyan módosítást tartalmaz, amely az új Ptk.-hoz való igazodást szolgálja. Így ha a változtatásokkal egyidejűleg a cégjegyzékben a társasággal kapcsolatban egyéb változás is történik (például székhely-, személyi változás stb.), úgy a kedvezmény nem jár.

A szerző ügyvéd

(Vira Sándor, Önadózó 2014/10., 13-14.o.)

A jövő évre vonatkozó eddig megismert áfaváltozások két területet érintenek:

  • távolról is nyújtható szolgáltatások kapcsán a teljesítési hellyel összefüggésben felmerül az integrált bevallás lehetősége
  • fordított adózás termékköre bővül: acél és vas termékek forgalmazása

Távolról is nyújtható szolgáltatások

A jelenlegi szabályozással ellentétben 2015-től a törvényben meghatározott, ilyen jellegű szolgáltatások (Art. 3.§ /3/ bekezdés) esetében a teljesítési hely nem Magyarország lesz - és így nem a magyar áfa kerül felszámításra a számlán –, hanem a megrendelő magánszemély lakhelye illetve szokásos tartózkodási helye lesz és ezzel együtt adott tagállam áfája kerül felszámításra a számlán.

Az integrált, vagyis „egyablakos” bevallás bevezetésével 2015-től két lehetőség közül választhatnak az adóalanyok:

  • minden tagállamban külön-külön regisztráltnak és adott ország szabályai szerint teljesítik adóbevallásukat vagy
  • élnek az integrált bevallás lehetőségével és saját ország adóhatóságánál vallják be az eltérő tagállamokban teljesített szolgáltatásokat terhelő különféle forgalmi adókat.

Letelepedés esetén vagyis amikor állandó telephellyel rendelkezik egy magyar adóalany más tagállamban, az integrált bevallásban csak a letelepedési helytől eltérő tagállami bevételek szerepelnek.

Ilyen bevallásban nemzetenként lebontva az adókötelezettség, vagyis a fizetendő adó szerepel, a levonható adó nem.

Tudnivalók az integrált bevallással kapcsolatban

Áfa törvény 46.§ (5) alapján meghatározott, felsorolt szolgáltatások esetében alkalmazható az integrált bevallás.

Kiemelt Adó és Vám Főigazgatóság kezeli ezen bevallásokat.

Az adóalanynak, választásának megfelelően tehát ebben az esetben két bevallást kell benyújtania Magyarországon:

65. számú bevallást a szokásos gyakorisággal

integrált bevallást pedig negyedéves gyakorisággal (negyedévet követő 20.-ig)

Az adatok EUR-ban szerepelnek a bevallásban illetve ezen pénznemben is kell megfizetni a külön e célra nyitott számlára a kötelezettséget. Irányadó árfolyam: Európai Központi Bank által, negyedév utolsó napján közzétett.

Letelepedés helyén, helyi szinten adózott bevételt tájékoztató adatként szintén fel kell tüntetni illetve „nullás” bevallást is be kell nyújtani.

Adó visszaigénylése

Másik tagállamban keletkezett előzetesen felszámított adó visszaigénylésére két lehetőség adódik:

  •  visszatérítési eljárás keretében (15ELEKÁFA nyomtatvány) vagy
  • amennyiben rendelkezik adott tagállamban adószámmal a magyar adóalany és a tagállami gyakorlat is lehetővé teszi, akkor az ott benyújtott bevallásban.

 

Számlázás

A magánszemély lakhelye szerinti tagállam szabályai szerint (teljesítési időpont, adókulcs, alakiság), magyar adószám alatt kell kiállítani.

Fordított adózási termékkör bővülése

Áfa törvény 6/B mellékletében található a felsorolás mely további termékek (acél- és vaslemezek, rúdanyagok, csövek és fémhálók) esetében kell alkalmazni ezentúl a fordított adózás szabályait.

Átmeneti rendelkezések:

Teljesítési időpont

  • 2015. január 01. előtti: adó megállapítása adóáthárítással
  • 2015. január 01. vagy azt követő, de adót még 2014-ben kellene megfizetnie a vevőnek: idei szabályozás.

 

2014-ben előlegfizetésre került sor, de végteljesítéskor már új szabályok alkalmazandók: 2015-ben csak az előleggel csökkentett összegre kell alkalmazni a fordított adózást.

Kényszertörlési eljárás ( 2006. évi V.törvény VIII/A fejezet, 116-117/A. §)

117/A. § (1) A cégbíróság közzététellel egyidejűleg felhívja az elérhető vezető tisztségviselőt és tagokat a cég vagyonára és kötelezettségeire vonatkozó információk közlésére. Gazdasági társaság esetében elegendő a korlátlanul felelős tag vagy a többségi befolyással rendelkező tag felhívása, feltéve hogy a cégnek van ilyen tagja.

(2) A kényszertörlési eljárás során az elérhető vezető tisztségviselő köteles a kényszertörlési eljárást elrendelő végzés közzétételét követő húsz napon belül a kényszertörlés alatt álló társasággal jogviszonyban álló munkavállalók részére a kényszertörlési eljárás kezdő időpontjáig esedékes bért kifizetni.

(3) A vezető tisztségviselő, ha a kényszertörlési eljárást végelszámolás előzte meg, a volt végelszámoló köteles az adózás rendjéről szóló törvény szerinti adókötelezettségeket teljesíteni, valamint a kényszertörlési eljárást megelőző nappal, mint mérlegfordulónappal, számviteli beszámolót készíteni, majd azt a számviteli törvényben foglaltak szerint letétbe helyezni és közzétenni. E bekezdés szerinti számviteli beszámolót nem kell a jóváhagyásra jogosult testületnek elfogadnia. A vezető tisztségviselő, illetve a volt végelszámoló köteles  a jogutód nélküli megszűnéssel együttjáró kötelezettségek teljesítésére.

Kényszertörlés alatt beadandó bevallások:

1) Élő cégből kényszertörlés alá kerülő adózók benyújtandó bevallásai:

Az Art. rendelkezése szerint a kényszertörlési eljárás alá kerülő adózók a tevékenységüket lezáró adóbevallást - a kényszertörlési eljárás kezdő időpontját megelőző nappal – a kényszertörlési eljárás kezdő időpontját követő 30 napon belül kötelesek benyújtani.

A tevékenységet lezáró adóbevallással egyidejűleg teljesíteni kell a tevékenységet lezáró adóbevallás időszakát megelőző azon időszakokra vonatkozó adóbevallási kötelezettségeket is,amelyek teljesítésének határideje a tevékenységet lezáró bevallás benyújtásakor még nem járt le.

Bevallások típusa D1.

Kényszertörlési eljárás esetén a tevékenységet lezáró adóbevallás időszakát követően teljesítendő bevallási kötelezettséget az Art. általános rendelkezései szerint kell teljesíteni.

Bevallások típusa D2.

A kényszertörlési eljárás befejezését követően az Art. rendelkezései szerint soron kívüli bevallást kell benyújtani a bevallással még le nem fedett időszakról, a bevallási kötelezettséget kiváltó eseményt, azaz a cégjegyzékből történő törlést követő 30 napon belül. Bevallások típusa M.

A kényszertörlési eljárás alá került adózó gazdasági tevékenységet nem végezhet, továbbá a társasági adónak sem lehet alanya.

A bevallás benyújtásával egyenértékű, ha az adózó az adóhatóság által rendszeresített „NY” jelű elektronikus űrlapon nyilatkozik arról, hogy az adott bevallás benyújtására az adott időszakban azért nem került sor, mert adókötelezettsége nem keletkezett. Az NY jelű elektronikus űrlapot a

„D2” jelzésű adókötelezettséget nem tartalmazó bevallások esetében lehet használni.

2) Végelszámolásból, kényszer-végelszámolásból kényszertörlés alá kerülő adózók benyújtandó bevallásai:

Végelszámolást követően elrendelt kényszertörlési eljárás esetében a végelszámolásra vonatkozó szabályok szerint kell a bevallási kötelezettséget teljesíteni. Bevallások típusa V3.

Ezt követően a kényszertörlési eljárás kezdő napja után teljesítendő bevallási kötelezettséget

az Art. általános rendelkezései szerint kell teljesíteni. Bevallások típusa D2.

(Amennyiben a kényszertörlés kezdő napja nem a végelszámolási eljárást megszüntető végzés

jogerőre emelkedését követő nap, abban az esetben a jogerőre emelkedést követő nap és a kényszertörlési eljárás kezdő napját megelőző nap közötti időszak tekintetében tevékenység záró

bevallás benyújtása szükséges. Bevallás típusa: D1.)

A kényszertörlési eljárás befejezését követően az Art. rendelkezései szerint soron kívüli bevallást kell benyújtani a bevallással még le nem fedett időszakról, a bevallási kötelezettséget kiváltó eseményt, azaz a cégjegyzékből történő törlést követő 30 napon belül. Bevallások típusa M.

 

3) Kényszertörlési eljárást követő felszámolási eljárás alá kerülő adózók benyújtandó bevallásai:

A kényszertörlési eljárást követő felszámolási eljárás esetén e törvény kényszertörlési eljárásra

vonatkozó rendelkezései és a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvény felszámolási eljárásra vonatkozó rendelkezései együttes alkalmazásával kell a bevallási kötelezettséget teljesíteni.

A kényszertörlési eljárást követően elrendelt felszámolási eljárás esetében a bevallási gyakoriságnak megfelelően az „utolsóként” D2 jelzéssel benyújtott bevallás időszakának záró dátumát követő naptól a felszámolási eljárás kezdőnapját megelőző napig terjedő időszakra kell a tevékenységet lezáró bevallásokat F1 jelzéssel benyújtani. függetlenül attól, hogy a kényszertörlési eljárás befejezésének dátuma nem a felszámolási eljárást megelőző nap.

A cég korábbi vezető tisztségviselőjét vagy ha a kényszertörlési eljárást végelszámolás előzte

meg vezető tisztségviselő hiányában a volt végelszámolót az adóhatóság mulasztási bírsággal sújthatja, amennyiben a kényszertörlési eljárással kapcsolatos adókötelezettségek teljesítését (pl. tevékenységzáró bevallások benyújtása) elmulasztotta.

1. Az 58. § szerinti teljesítési időpont szabály módosulása

A jelenlegi szabályozás szerint az időszakos elszámolású – egyenes adózás hatálya alá tartozó- ügyletek esetében a teljesítés és így az adófizetési kötelezettség időpontja az ellenérték megtérítésének esedékessége.

A módosítás elfogadása esetén 2015. január 1-jei alkalmazási hatállyal ez annyiban változik, hogy ha a felek a szerződés alapján a termékértékesítésről, nyújtott szolgáltatásról időszakonként számolnak el vagy termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás ellenértékét meghatározott időszakra állapítják meg, a teljesítés időpontja: érintett időszak utolsó napja lesz.

A korábbi teljesítési időpont szabály (1a) bekezdéssel csak a Ptk. szerinti közszolgáltatási szerződés alapján teljesített termékértékesítés, nyújtott szolgáltatás illetve a telekommunikációs szolgáltatás esetében lesz alkalmazandó.

A közszolgáltatási szerződés jellemzői a hatályos Ptk. alapján(6:256.§):

  • szolgáltató általános gazdasági érdekű szolgáltatás nyújtására, a felhasználó pedig díj fizetésére köteles.
  • szolgáltatót szerződéskötési kötelezettség terheli
  • a felhasználó a díjat havonta, utólag köteles megfizetni.

Közszolgáltatásról a fogyasztóvédelmi törvény rendelkezik(1997. évi CLV. törvény 2.§ /h/ pontja), meghatározva azon tevékenységek körét is melyek ezen termékértékesítési vagy szolgáltatásnyújtási kötelezettség körébe tartoznak(pl. hulladék begyűjtése, víziközmű- szolgáltatás, távhőszolgáltatás csak hogy a legismertebbeket kiemeljük).

Telekommunikációs szolgáltatás(Áfa törvény 259.§ 23.pont) teljesítésének az Áfa törvény alkalmazásában továbbra is a fizetés esedékességének időpontja minősül. Ezen szolgáltatás nyújtása során a hálózat felhasználásával teljesített termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás esetében is ez az irányadó, ha ezekkel azonos időszakra vonatkozóan számolnak el(pl.: mobiltelefon igénybevételével megrendelt pakolási díj, autópálya-matrica). Adófizetési kötelezettség is az ellenérték megtérítésének esedékességekor keletkezik.

A fizetés esedékességéhez kötődő teljesítési időpont szabály 2015. január 1. napjától tehát csak a közszolgáltatási szerződések, illetve a telekommunikációs szerződések alapján történő, határozott időre történő elszámolás, illetve meghatározott időszakra történő megállapodás esetében alkalmazható.

A módosított 58.§ (1) bekezdésének rendelkezéseit két feltétel együttes megléte esetén kell alkalmazni:

  • teljes elszámolási időszak és
  • a fizetés esedékessége is 2014. december 31-ét követi.

Átmeneti szabály alkalmazását (kivéve a közszolgáltatási és telekommunikációs szerződéseket) az alábbi táblázat szemlélteti a legjobban:

Új szabály(időszak vége 2015.03.31.)

 

2. Teljesítési időpont meghatározás módosulásának hatása a felek közötti időszakos elszámolás esetén:

Az új szabályok szerint a hónap végi teljesítési időponthoz képest a díjak fizetése előlegnek minősül, amelyről előlegszámlát kell kibocsátani.

Főszabály szerint a teljesítés időpontjában keletkezik az adófizetési kötelezettség, amennyiben a törvény ettől eltérően nem rendelkezik: pénzforgalmi elszámolást választott adóalany esetében a teljesítés időpontja az időszak végére esik ugyan, de a számlakibocsátó adófizetési kötelezettsége ettől eltérően ilyen esetben akkor keletkezik, amikor a számla befogadója részben vagy egészben az ellenértéket megfizeti.

3.  Előleg kérdése

Az új szabályozás alapján az elszámolással érintett időszak utolsó napja előtt fizetett összegek előlegnek minősülnek.

A közszolgáltatási és telekommunikációs ügyletek esetében továbbra is az ellenérték megfizetésének esedékessége marad a teljesítés időpontja: minden egyes fizetési esedékesség, egy újabb teljesítési időpontot jelent és így az előleg fogalma ebben a körben nem értelmezhető, kizárt.

4. Időszakos ügyletekhez kapcsolódó járulékos szolgáltatások megítélése

Közszolgáltatási szerződés alapján teljesített közüzemi szolgáltatások közvetítése esetében, amennyiben azok bérleti szolgáltatáshoz kapcsolódóan közvetítésre kerülnek a bérleti szolgáltatás járulékos szolgáltatásának minősülnek.

Ha a bérleti díj összege a közüzemi díjak összegében kerül meghatározásra, tehát nincs külön díj a dologhasználatért a bérleti jogviszony tekintetében elveszíti közüzemi szolgáltatás jellegét, és mint bérleti szolgáltatás ellenértékének a teljesítési időpontja szerint kerül meghatározásra.

A közvetített szolgáltatás esetében nem ugyanabban az időszakban kell a szolgáltatást továbbnyújtani és elszámolni a közvetítés során a felek között, mint amikor a bérbeadó azt a közműszolgáltatóval elszámolja. Ez az elszámolás annak a bérleti időszaknak a bérleti díjához kapcsolódóan történik, amelyben a felek megállapodtak.

5. A felek közötti elszámolási időszak végi teljesítési időponttól eltérő adófizetési kötelezettség keletkezési időpont

5.1.Közösségi ügyletek

Kizárólag a közösségi adómentes értékesítésekre és ezzel azonosan a közösségi beszerzésekre vonatkozóan, abban az esetben ha az az időszak, amelyre az adott részlet vagy elszámolás vonatkozik, tartamában meghaladja az egy naptári hónapot, a teljesítés időpontjában keletkező adófizetési kötelezettségtől függetlenül teljesítés történik a naptári hónap utolsó napján is. Ez azonban nem vonatkozik belföldi ügyletekre illetve a külföldre nyújtott szolgáltatásokra. Közösségi termékügyletek során nem a teljesítés időpontjában keletkezik az áfa fizetési kötelezettség. Ez a számla kibocsátásának napja vagy legkésőbb a teljesítést követő hó 15. napon van.

Közösségen belüli adómentes értékesítés esetén(Áfa törvény 60.§/4/bekezdése) az általános forgalmi adót a teljesítés napját magában foglaló hónapot követő hó 15-én kell megállapítani. Ha a számla kibocsátása ehhez képest korábban történik, akkor ez az irányadó időpont.

Másik tagállambeli vevő felé számlázás során az Áfa törvény 55-58.§ alapján meghatározott teljesítési időpontnak kell szerepelnie, a bevallásban és az összesítő nyilatkozatban azonban az előbb ismertetett időpontok egyikével kell figyelembe venni az adott ügyletet.

Amennyiben az ún. közösségi adómentes értékesítés, és az elszámolási időszak egy naptári hónapon túl nyúlik, időarányos részteljesítésként teljesítési időpont a naptári hónap utolsó napja is. Ez azonban csak a teljesítési időpontra vonatkozik, az adókötelezettség keletkezési időpont szabály nem változott.

5.2.Közösségi ügyletektől eltérő ügyletek

Ha az az időszak, amelyre az adott részlet vagy elszámolás vonatkozik tartamában meghaladja a 12 hónapot, a teljesítés  időpontjában keletkező adófizetési kötelezettségtől függetlenül teljesítés történik, időarányos részteljesítésként:

a) naptári év utolsó napján is: amennyiben az adót a szolgáltatás igénybevevője fizeti(140.§ /a/ pontja alapján)

b) tizenkettedik hónap utolsó napján is: egyéb, az előző pont alá nem tartozó esetekben.

Minden 12. hónap utolsó napjával a felek között az addig teljesített értékesítésekről, szolgáltatásokról el kell számolni.

Fontos még megjegyezni, hogy részletfizetési konstrukciós ügyletekre a törvény(58.§ /4./ bekezdés) kizárja az 58.§ alkalmazhatóságát. A teljesítés időpontja ilyen esetekben a tényállásszerű megvalósuláshoz fűződik: a termékértékesítés már a birtokba adással teljesítettnek tekinthető, így az adófizetési kötelezettség a teljes ügylet vonatkozásában már ekkor bekövetkezik.

 

(dr. Kovács-Kozma Zsuzsanna, Önadózó 2014/07-08.szám 11-15.o.)