Számviteli politika, számlarend felülvizsgálata

Támogatások elszámolása

A jogszabályi előíráson, szerződésen, megállapodáson alapuló költségek, ráfordítások ellentételezésére kapott várható, még el nem számolt támogatások összegét az egyéb bevételek között ki lehet mutatni. A gazdasági társaságnak tudni kell bizonyítani, hogy a támogatáshoz előírt feltételeket teljesíteni tudja és valószínű, hogy a támogatást meg is fogja kapni. A feltételek fennállását a cégnek kell bizonyítani dokumentáltan. A dokumentumnak típusára, tartalmára nincs előírás, csak a megléte fontos.

Kft. törzstőke emelés

Ha a jegyzett tőke emelése a magánszemély tagok által a saját tőke terhére történt, akkor a gazdálkodók kötelesek az adóhatóságnak adatot szolgáltatni a K71-es adatszolgáltató lapon, az adóévet követő január 31- ig.

Munkabérekkel kapcsolatos feladatok

A decemberi bérszámfejtés alapján történő kifizetésnek január 10-ig meg kell történnie. Minden egyéb esetben a kifizetés személyi jövedelemadó szempontjából a 2019-es év jövedelmének fog számítani. Bérekkel, munkaüggyel kapcsolatos feladat a tavalyi bérek átsorolása az új munkabérekre, kiemelten kell figyelni a kihirdetett minimálbérre, a garantált bérminimumra. Figyelni kell még egyéb béreket érintő tényezőkre. Ágazati kollektív szerződés, szakma specifikus előírások. A rossz bérbe sorolás miatt megállapítható adó és járulékhiány, de az állami támogatásokat is vissza kell fizetni. A bérbesorolásnál a járulékkedvezmények áttekintése is fontos. Az eddig érvényes kedvezmény fennáll még. A személyhez köthető kedvezmények fennállnak e még. A személyi jövedelemadó bevallásokkal kapcsolatosan a munkáltatónak tájékoztatni kell a munkavállalókat az adóbevallás elkészítéséről. Hónap végéig rendelkezésre kell bocsátaniuk az M30-as igazolást. Az új bérekkel összhangban a munkaszerződés módosításokat kell elkészíteni illetve tájékoztatni a munkavállalókat a nekik járó szabadságról.

Egyéni vállalkozó

A KATA – soknál a tételes iparűzési adóbevallás választásánál nyitva álló határidő 45 nap. Sokszor nem a tételes iparűzési adó a legolcsóbb választás. A KATA – s vállalkozó élhet normál iparűzési adó alap alkalmazásával is és élhet a 8 millió forint alatti bevétel alatti 80 % - os adóalap számítási lehetőséggel is. Az alanyi adómentesség értékhatára és a KATA korlát értékhatára 12 000 000 millió forint a 2019 – es évben. A KATA értékhatárát, ha túllépi a cég, akkor 40 % különadó fizetési kötelezettsége keletkezik. KATA – s marad, alanyi adómentesség határértékét valószínűleg túllépte. A normál, vállalkozói személyi jövedelemadó tekintetében elszámolásként kimutatott összeget típushiba az iparűzési adó anyagköltség rovatában ki kell korrigálni.

 

Termékdíj, mint január 31-i határidő

A termékdíj alapja az áfának, és a számvitelben a bekerülési érték részét képezi. Rengeteg a termékdíj hatálya alá nem bejelentkezett adóalany. Kisebb cégeknél érdemes lehet az átalány termékdíj választása. Ezáltal jelentős adminisztráció csökken a cégnél. Feltételei az átalány termékdíjnak csekély mennyiségű kibocsátó, mezőgazdasági termelő kötelezett. Gépjármű alkotórészeként, tartozékaként termékdíj köteles terméket kibocsátó legyen. Gépjármű alkotórészeként, tartozékaként termékdíj köteles terméket kibocsátó, ha egyéni hulladékkezelő, akkor az elektromos vagy fél elektromos hajtómotorosok esetén a termékdíj vagy az átalánydíj 70 vagy 50 % - át kell megfizetnie. A gépjármű és/vagy motor importőrök, gyártók esetében is az átalány termékdíj fizetés választható, a törvényben előírt paraméterek alapján. A gépjárművek, motorok vámtarifaszáma alapján határozható meg az átalánydíj. Kisebb cégeknél a csekély mennyiségű kibocsátó jogcím érdemes a választásra. Aki ezt választja, annak évi egy bevallási és befizetési pontja keletkezik, így jelentősen csökken az adminisztráció mértéke.   

Év végi teendők

Az adózásban év végi teendők

2018. január 1-től adóügyekben is kötelező a cégkapu használata. Akik nem rendelkeznek cégkapuval, annak regisztrálni kell a céget, annak képviselőjének kell elvégeznie, ki kell osztani a hozzáférési jogosultságokat a cégkapu intézőinek. Kizárólag ezen keresztül tudják intézni elektronikusan adóügyeiket a Nav-nál. Ilyen feladatok a Nav-val kapcsolattartás, hivatalos dokumentumok letöltése, bevallások beküldésére, az adóhivatal küldeményeit a cégkapun keresztül küldi meg. Regisztráláshoz szükséges oldal https://cegkapu.gov.hu. A www.onadozo.hu oldal Online / Segédletek menüjében elsajátítható a NISZ tananyaga, ami segít a jogosultságkezelésben, automatikus címkézési szabályokban.

2018.11.13-án a Parlament elfogadta az év végi adócsomagot. Fontosabb változások a következők. Az 8 millió forintról 12 millió forintra emelkedett az alanyi adómentesség értékhatára. A 60. életévet betöltött, közigazgatásból elbocsátott munkavállalók után a munkáltatók a szociális hozzájárulási adó mértékével megállapított összeggel egyenlő kedvezményt vehetnek igénybe. Új lakóingatlanok értékesítésekor, amelyek 2018. 11.01 napig végleges építési engedéllyel rendelkeztek, kedvezményes 5 százalékos áfa kulcsot alkalmazhatnak. Ezt 2023 végéig meghosszabbították. A kereskedelmi gázolaj után visszaigényelhető adó mértéke 7 forintról 3,5 forintra csökkent a 7,5 tonna össztömeg feletti járműveknél, buszoknál. Bevezették a használt céges személygépkocsiknál az 50 százalékos magánhasználat vélelmét. Az érintetteknek nem kell vezetniük az útnyilvántartást. Eltörölték a méltányolható lakásigény követelményét.

A mérlegképes könyvelők, könyvvizsgálók, adótanácsadók, adószakértők továbbképzési kötelezettségei 2018-ban. A krediteket lehet pótolni még decemberben. Erre vonatkozó szabályok. A mérlegképes könyvelőknek az év végéig össze kell gyűjteniük 16 kreditet az év végéig, melyből 8-nak számviteli kreditnek kell lenni. Önadózó előfizetés esetén 2+2 kredit jár. Ezt a 2018-as keltezésű előfizetési számlákkal lehet igénybe venni. A számlacsatolás, bejelentés a https://penzugyiszakkepzes.kormany.hu/kiadvanyok-regisztracio oldalon történik meg. Az önadózó Fórum tagságért a www.onadozo.hu oldalon lehet. 2018-ban a kamarai tag könyvvizsgálónak össze kell gyűjteni 20 kreditet. 65 év feletti kamarai tagoknál ez 8 kredit.

Önadózó előfizetői folyamatosság miatt, akik a 2019. évi előfizetési díjat nem rendezték, ezt tegyék meg legkésőbb december 12. napjáig. A 2019. évi előfizetési díja 22.680 Ft. Átutalható a Kiadó számlájára: 11709002-29903043. Az Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. vagy a 06 82 511 242 telefonszámon kell jelezni, ha ne kapta meg a számlát, vagy név-, címváltozást kér. Akik kifizették és beléptek, utána a következő ajándékcsomagot tudják letölteni. A következő oldalról. www.onadozo.hu oldal Önadózó fiók / Ajándékcsomagok menüjéből. Ajándékok a következők. Cégkapu és e-ügyintézési Segédlet, Munkaidőkeret Kiskáté, Új Könyvelési Szerződéscsomag 2019, Adatkezelési Navigátor - GDPR csomag Kkv-knak, Könyvelői, adótanácsadói GDPR csomag, Segédlet a vezetői számvitel alkalmazásához.

Az év végi zárásra fel kell készülni az adózónak. Egyik ilyen tevékenység a leltározás. Ennek egy részét a vállalkozás, egy részét a könyvelő végzi. Leltározás alatt érteni kell az anyagok, áruk, tárgyi eszközök leltározását kell érteni, illetve a követeléseket, pénzeszközöket, kötelezettségeket. Ezt az utolsó három megemlített dolgot nem egyeztetik a felek, pedig ténylegesen szükség lenne rá. A leltározás speciális területe például az adónemek főkönyvi értékének adófolyószámlával való egyeztetés, készletek leltárértéke. Célszerű listázni a zárási feladatok keretében a könyvelésben nyilvántartott eszközöket, és ezt a lista ellenőrzést kérni a partnerünktől. Szintén célszerű listázni az ügyfelünkkel közösen az esetleges átsorolásokat, selejtezéseket. Ezek értékcsökkenés elszámolása révén jelennek meg. Maradványértékként a számviteli törvény elismeri, a társasági adótörvény nem számol ezzel. Számviteli típushiba, hogy maradványértékkel rendelkező tételnél sem vesznek figyelembe maradványértéket, jelentősen rontják a számviteli eredményt hosszú távon, mely a hitelképesség szempontjából fontos, mint tényező. Nincs olyan passzus a számviteli törvényben, ami az értékcsökkenés elszámolásának a felfüggesztését lehetővé tenné. A tárgyi eszközök kérdésénél maradva, a karbantartási kiadások a rendeltetésszerű használat feltételeit teremti meg, míg a felújítási kiadások növelik. Tehát eredményre gyakorolt hatásuk az érintett tárgyi eszköz vagy ingatlan értékét növelik. A készletek számbavételének szabályainál elmarad a tovább nem számlázott közvetített szolgáltatások készletre vétele. Az üzletmenet és a szerződések átfogó ismerete is. A szabályos számlázásnál is kellene rendelkezni egy nyilvántartással, mi az amit még tovább kell számlázni, és mi az, amit már továbbszámlázott az adott vállalkozás. A készletek között kell kezelni a befejezetlen termelés értékét is. A követelések és kötelezettségek értékelésének szabályai a következők. Év végi értékelésének kérdése, mely eredményre gyakorolt hatással rendelkezik. A vállalkozás feladata a követelést nyilvántartani, kiegyenlítéseit követni, behajtásáról intézkedni. A követelések lehetnek teljes értékűek, lejárt követelések, határidőn túliak, kétes vagy behajthatatlan követelések. Lejárt a követelés, ha a megfizetésére nyitva álló határidő eltelt. Például szerződés tanulmányozása is szükséges. Kétes a követelés, ha befolyása bizonytalan. Például adós felszámolás alá került. Behajthatatlan követelés nem mutatható ki a mérlegben, a mérlegkészítéskor hitelezési veszteségként kell elszámolni. Számolni kell az időbeli elhatárolással. Minden esetben a számviteli teljesítés időszakából kell indulni, ami a Polgári Törvénykönyv szerinti teljesítéssel esik egybe. Kizárólag akkor kerülhet sor elhatárolási tétel rögzítésére, ha átível a fordulónapon a számviteli teljesítés időszaka. Vizsgálni kell a saját tőkét. Folyamatosan napirenden kell tartani az alultőkésítettség kérdését. Felelősségük kizárólag tájékoztatásban van, hiszen az alul tőkésítés tulajdonosi intézkedést igényel. Javasolt a főbb mérlegtételekről tájékoztatást készíteni, a saját tőke összegén kívül, főkönyvből kinyert egyéb adatokkal együtt. A jegyzett tőkeemelést nem lehet eszközként használni. Első megoldás a pótbefizetés. Ezt alkalmazni, akkor lehet, ha az alapító okirat erre kitér vagy megengedi. A Polgári Törvénykönyv ide vonatkozó szabályozása. Egymást követő két üzleti évben a társaság saját tőkéje nem éri el az adott kötelezően előírt jegyzett tőkét, tagok a második év beszámolójának elfogadásától három hónapon belül a szükséges saját tőke biztosításáról nem gondoskodnak, határidő lejártát követő hatvan napon belül a gazdasági társaságnak el kell határozni átalakulását. E helyett választhatják a jogutód nélküli megszűnést vagy az egyesülést. A tőketartaléknak is vannak szabályai. A tőketartalékba érkező- beruházási – támogatások, fő szabályként tőketartalékba érkeznek, pénzmozgással egyidejűleg. Helyes elszámolás csak a teljes támogatási dokumentáció ismeretében, ügyfél és könyvelő szoros együttműködésével valósulhat meg! Bármilyen kötelezettséggel terheltek a tőketartalékból a lekötött tartalékba át kell vezetni, és ott nyilvántartani, míg az előírt feltétel nem teljesül. A fejlesztési tartalékoknál, típushiba szokott lenni, hogy a társasági adóbevallásba beállítják ezt a kedvezményt, míg a beszámolóban a lekötés feltüntetése elmarad. Ne menjünk el a céltartalékképzés mellett. Forrás oldalon rendre elmarad a céltartalékképzés, pedig a számviteli törvény kötelezővé teszik. Az adózás előtti eredmény terhére kell képezni céltartalékot, harmadik felekkel szembeni fizetési kötelezettségekre (ideértve a jogszabályban meghatározott garanciális kötelezettségekre, a függő kötelezettségekre. A céltartalékképzés gazdasági eseményekhez kapcsolódik, ami lezárult, vagy elkezdődött a tárgyévben, és a jövőben fizetési kötelezettséget fog generálni. A mérlegbe beállítandó összeget, a vállalkozás vezetőségével együtt tudja csak a könyvelő meghatározni. A kötelezettségekre vonatkozó elszámolás tekintetében megkülönböztetünk hátrasorolt, hosszú- és rövid lejáratú kötelezettségeket, futamidejük és egyéb paramétereik alapján tudjuk őket, egyik vagy másik kategóriába besorolni. Fontos az egyedi értékelés elve. Ennek jelentése. Követeléseknél és kötelezettségeknél nem lehet őket összevontan ide vagy oda sorolni, tételesen kell értékelni! Tehát ha egy szállítóval szemben túlfizetésünk van az egyik számlán, annak ellenére a követelés még fennáll a másik oldalt.

Év végi teendők a munkaügyi feladatokban

A szabadság kiadása, a munkavállaló előzetes meghallgatása után, mindig a munkáltató kötelezettsége. Ennek elmaradása nem mentesíti a munkáltatót, azon kötelezettsége alól, hogy a szabadságot kiadja. A szabadság esedékességet követő évben történő kiadására a következőek vonatkoznak. A munkáltatónak az esedékességet követő év március 31-ig kell kiadnia a szabadságot, ha a munkaviszony október elsején vagy azt követően kezdődött. Munkavállaló oldalán keletkezett ok miatt, nem lehetett a szabadságot kiadni az esedékesség évében, akkor az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül kell kiadni. Oknak minősül, minden olyan körülmény, amely nem teszi lehetővé a szabadság kiadását. Például szülési szabadság. A szabadság igénybevétele az esedékesség évében megkezdődik és a következő évre átmegy 5 nap, a szabadságot kiadottnak kell tekinteni. A szabadság legfeljebb egynegyedét az esedékességet követő év március 31-ig lehet kiadni, ha a munkáltató kivételesen fontos gazdasági érdeke, vagy működését közvetlenül és súlyosan érintő ok fennállása esetén kollektív szerződés rendelkezése alapján. Az életkor szerinti szabadságot a munkáltató az esedékesség évét követő év végéig adja ki.                         

 

Jövő és az adószabályok

Változások, amik az adótörvényt érintik:

2019-ben 12 millió forintra változik az áfa alanyi mentesség határa. Másik változás, hogy a nyugdíjasok jövedelme után a munkáltatónak szakképzési hozzájárulást nem kell fizetni. Akik öregségi nyugdíj mellett dolgoznak, azoknak az adóterhe csak 15 százalékos személyi-jövedelemadó. Változik a bankadó kulcsa. Ez 0,2 százalékra csökken. Nem kell pénzügyi tranzakciós illetéket fizetni a természetes személyek kincstárnál vezetett és állampapír-forgalmazás érdekében igénybe vett ügyfélszámla, valamint a más számlavezetőnél vezetett fizetési számla között lebonyolított fizetési művelet után. A kutató-fejlesztő foglalkozása után felére csökken a szociális hozzájárulási adó, amit a vállalkozónak kell fizetni. December 20-ig elvégzendő adófeltöltési kötelezettség szabályai érvényesülnek. A maximális mulasztási bírság mértéke a felére csökken. A csoportos társasági adóalanyiságot választók számára a transzferár-dokumentáció alól mentesülnek. Csökken az adminisztráció, olyan személygépkocsik bérbevételénél, amiket üzleti és magáncélra használnak. A bejövő számlák áfa tartalmának 50 százaléka külön útnyilvántartás nélkül is levonható. A munkáltató adatszolgáltatási kötelezettsége kiterjed a biztosított végzettségénél, szakképzettségénél, szakképesítésénél az igazoló okiratot kibocsátó intézmény nevére és az okirat számára. Az áthúzódó projekteknél a lakás áfa 5 százalékra csökken. Feltételei a következőek. 2019.12.31-ig a tulajdonjog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéséhez szükséges okiratot be kell nyújtani. Jövő év végéig a lakóingatlannak szerkezetkész állapotban kell lennie, és erről a NAV-nak egy formanyomtatványon kell nyilatkoznia a lakóingatlan értesítőjének. A törvényjavaslat, ami ezeket tartalmazza, az Országgyűlés elfogadására vár, 2018. október 19-én.

Trend és megoldás a könyvelés digitalizációjában

A modern digitális eszközök hatással vannak a szolgáltatási szektorra és a termelő szektorra. A NAV 2.0 programot használja. A kormányzat a digitalizáció terén nagy fejlesztésekbe kezdett, ennek hatása a könyvelői munkára a következő. Növekszik a hivatali adatszolgáltatás mennyisége, rövidül az idő, az adatok feldolgozására és beküldésére, az online számlázás esetén, az adatok megjelenése előtt üzleti döntéseket kell hozni. A digitalizáció elősegíti a rugalmas munkaidő beosztást, megteremti a távmunka lehetőségét. Át fog alakulni a könyvvizsgálói és adótanácsadói munka. Több adatot lehet bevinni a főkönyvbe és az elütés, hibázás lehetősége csökken. Több idő jut az ellenőrzésre. Gyorsabb lesz az adatkezelés, inkább adatelemzés lesz helyette. A könyvelési szoftverek növelik a könyvelési munka hatékonyságát a következőképp. Konkrét cégre adatokat lehet lekérni, rendszeres e-maileket lehet küldeni, adóértesítőket küld, a bevallás állapotát nyilvántartja, könyvelők napi tevékenységét rögzíti, ügyfelet cége eredményéről tájékoztatja. Van olyan könyvelőprogram, melyet a könyvelő és az ügyfél közösen használhat. Ez az IMA könyvelőprogram. Egyik nagy előnye, hogy lehetőség van arra, hogy a számlát feltölthetik. A RIPORT a tanácsadói gondolkodást támogatja. Főkönyveket lehet feltölteni. Controlling jelentéseket készít. Az ELZA (Elektronikus Zárást támogató mérlegdokumentációs és adatelemző rendszer) ajánlásokat, munkatáblákat tartalmaz, a beszámolók összeállítására, egyes adónemek számításának ellenőrzésére. Az automata számfeldolgozási rendszert nevezik Billcity szoftvernek. A bejövő papír alapú számlák beolvasásával foglalkozik. A bejövő számlákat beolvassa, nagy segítség a banki tételek, online pénztárgépek, web shopok könyvelése esetén. Ez a program az Adriana Accounting program. Mindenkinek fontos, hogy megfelelő szoftvert válasszon. Ehhez útmutatók a következők. A program megválasztása előtt mindenkinek tudnia kell, hogy vannak felhasználási feltételek. Esetleg demó verzió kipróbálása nagy segítség. Felhasználói kézikönyv elolvasása is fontos. Az utolsó programhoz írt könyv a jelentős. Van e a programhoz ügyfélszolgálat? Hogyan érhető el? Július 1-től nem szükséges az elektronikus aláírás+időbélyeg az archiválási szabályok betartásához. Ennek eredményeként megjelenik a zárt rendszerű megőrzést biztosító szoftver illetve az egyetemleges felelősség kérdése. A jövőben kérdés még az adatbiztonság. Itt nem a GDPR szabályiról van szó, hanem a felhőkben tárolt céges adatokról. Egy fontos tanács, hogy megfelelő referenciával rendelkező céget kell keresni, aki a felhőbe belép, kilép, céges adatokat kezeli.

Raklap, göngyöleg számlázása a jövőben

Akik eddig raklapot, göngyöleget mozgattak, például a raklapok mozgásának értékesítése, beszerzése a vevő oldalán jelent meg. Bevezették 2018. július 1-től a NAV online számla rendszerét. Ez gyakoribb ellenőrzést eredményez a hasonló számlázásban. A göngyölegnek elszámolási módja a következő. Az áru átvételekor szállítólevelet adnak a vevőnek, következő szállításkor a visszaadott göngyöleget szállítólevélre vezetik fel. Két törvény rendelkezései sérülnek: számviteli és adótörvény. A helyes számlázás, hogy a göngyöleget értékesítik a vevőnek, ennek árbevétele és adóvonzata van. A visszaszállított göngyöleget megvásárolják a vevőtől. A gyakorlatban a számviteli törvény úgy sérül, hogy a visszahozott göngyöleg csökkenti az árbevételt, hamis képet ad az eredmény kimutatásban. Az Áfa törvény ott sérül, hogy a levonható adót kellene növelni, miközben csökkentjük a fizetendő adót.

Készpénzfizetés és pénzforgalmi bankszámla-nyitás szabályai

A pénzforgalmi számlanyitásra vonatkozó kötelezettségek a következők. Számlát nyitni kell belföldi jogi személynek, áfa fizetésére kötelezett természetes személynek. Legalább egy belföldi pénzforgalmi számlával kell rendelkezniük. Az adószám közlésétől 15 napon belül kell megnyitni. Pénzforgalmi számla az a fizetés számla, amelyet a számlatulajdonos nyit, hogy gazdasági tevékenysége körében pénzforgalmát lebonyolítsa. A készpénzben teljesíthető fizetések céljára szolgáló pénzeszközök kivételével köteles pénzeszközeit pénzforgalmi számlán tartani. A pénzforgalmi szolgáltató a számla megnyitása és megszüntetésének időpontjától 15 napon belül az állami adó-és vámhatóságnak köteles bejelenteni. Az az adózó, aki köteles, de nem nyit számlát, szankcióval sújtható. Ezt egy hiánypótlásra felhívás előzi meg a NAV-tól. Ha 15 napon belül nem tesz eleget kötelezettségének az adózó, akkor természetes személy esetén 200 000 Ft, nem természetes személy esetén 500 000 Ft a bírság összege. A gazdasági társaság külföldi pénzintézetnél vezetett valamennyi érvényes bankszámlaszámát köteles bejelenteni. Aki ezt késedelmesen, hibásan, valótlan adattartalommal, hiányosan teljesíti, vagy nem teljesíti, az 500 000 Ft mulasztási bírsággal sújtható. A készpénzfizetés bejelentésére más szabályok vonatkoznak. A készpénzfizetés napjától számított 15 napon belül a vevőnek, a szolgáltatás igénybevevőjének be kell jelenti az állami adó-és vámhatóságnak, a kapcsolt vállalkozások közötti készpénzben teljesített kifizetésnél, ami az 1 000 000 Ft-ot meghaladja. Új szabályozás alapján ez nem vonatkozik a nem kapcsolt vállalkozásokra. A készpénzfizetést korlátozzák is. Az az adózó, aki pénzforgalmi számla nyitására kötelezett, vele vagy más jogalannyal kötött szerződés alapján, szolgáltatás termékértékesítés ellenértékeként, egy naptári hónapban legalább 1 500 000 forint összegben teljesíthet készpénzfizetést. Ha ugyanazon adózó részére teljesítik a készpénzfizetést egy szerződésnek kell tekinteni.

Rokonak könyvelni

Rokonnak könyvelni nehézkes. Áron alul történhet. A legjobb megoldás egy jó könyvelő ismerős ajánlása. Akivel, akár csapatot alkothatnak.

Ingatlanokra vonatkozó számviteli szabályok

Az ingatlan és ahhoz tartozó fogalmakat elemzem először. Ingatlannak nevezik a föld és minden olyan anyagi eszközt, amelyet a földdel tartós kapcsolatban létesítettek. Például a rendeltetésszerűen használatba vett földterület. Telek, telkesítés tulajdoni hányada. Ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok. Földterületnek nevezik, azt a területet, ami mezőgazdasági hasznosítás célját szolgálja. Ilyenek a szántóföld, erdő területe, nádas, gyepterület, halastó földterülete. A szántóföld, ha rendszeres szántóföldi művelés alatt áll, ha átmenetileg növénytermelésre nem használják. Teleknek nevezik, az olyan földterületet, mely úgy került beszerzésre, hogy a vásárlás, kisajátítás, egyszeri telek igénybevételi díjat kifizetik. Azonos ingatlancsoport a telkesítés. Nem tartozik a fogalmába a földterületen levő építmény és egyéb tárgyi eszköz. Telkesítés az, amikor a beruházási tevékenység eredménye, a talaj hasznosításának növelése érdekében, módosítja a talaj tulajdonságait. Magába foglalja a talajjavítást, területfeltöltést. Építménynek nevezik az épületet és egyéb építményt. Végleges vagy ideiglenes rendeltetéssel megvalósított műszaki alkotás, a talajjal való egybeépítés miatt, a talaj természetes állapotának megváltoztatásával jön létre. Épületnek nevezik, szerkezetileg önálló építményt, amely részben vagy egészben elválasztott teret alkot a környező külső tértől épületszerkezetekkel. Nem része az épületnek, tehát külön tárgyi eszköz az épületen belüli technológia. Például riasztó berendezés, teherfelvonó. Az adott épület konkrétan meghatározott, egyéb megállapodásban, szerződésben meghatározott nevesített részt épületrésznek neveznek. A közös tulajdonban álló ingatlan adott tulajdonost megillető részt az ingatlan tulajdoni hányadának nevezik. Minden épületnek nem minősülő egyéb építményt, egyéb építménynek definiálnak. Például a vasút, az út, kerítés. Üzemen kívüli ingatlanról beszélünk, ha a vállalkozás tulajdonában áll az ingatlan és nincs közvetlen kapcsolatban a vállalkozási tevékenységgel. Ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogról beszélünk a következőknél. Ilyenek a haszonélvezet, földhasználat, bérleti jog, használati jog, szorgalmi jog.

Az ingatlan helye a számviteli nyilvántartásban és mérlegben

Tárgyi eszközként szerepelnek. A főkönyvi számlákon belül az 1. Befektetett eszközök számlaosztályába tartoznak. Először beruházások számlacsoportban kell nyilvántartani. Használatba vételkor és üzembe helyezéskor lehet aktiválni a megfelelő csoportban. Kivétel a vagyoni értékű jog, melyet beszerzéskor közvetlenül az ingatlanok közé kell felvenni.

Az ingatlanok bekerülési értéke

Általános szabályok szerint kell meghatározni. Figyelembe kell venni a jellegüket. Magába foglalja azokat a tételeket, melyek az ingatlanhoz kapcsolódnak, melyek az üzembe helyezés időpontjáig merülnek fel. Kiinduló alapja, hogy a beszerzésre milyen módon került sor. Vásárlás esetén vételár engedménnyel csökkentett, felárral növelt értéke. Nem pénzbeli hozzájárulásnál a legfőbb szerv által létesítő okiratban meghatározott érték. Csere ingatlan esetén a csereszerződés szerinti érték. Követelésnél a beszámítási érték. Nem része a bekerülési értéknek a felszámított, levonható adó. Az ingatlan értékét növelik a szállítási és rakodási, alapozási, üzembe helyezési, tevékenység ellenértéke, díja. A bizományi díj, jogszabályon alapuló hatósági, igazgatási díj.

Az ingatlan értékelése

Általános szabály szerint, egyedileg kell értékelni. Figyelembe kell venni a bekerülési érték (bruttó érték) terv szerinti értékcsökkenési leírását, a terv szerinti értékcsökkenési leírást, terven felüli leírás visszanövelt értékét. A könyvelési nyilvántartásokban ez úgy valósul meg, hogy külön főkönyvi számlákon kell kimutatni az ingatlan bruttó értékét és a fentebb említett figyelembe vett tényezőket. Terv szerinti értékcsökkenés leírás sajátosságai a következők. Amortizáció. Az ingatlan bekerülési értéke maradványértékkel csökkentett összegének a várható használati időre felosztott, üzembe helyezés időpontjától évente költségként elszámolt összege. Nem lehet terv szerinti értékcsökkenési leírásként elszámolni a telket, földterületet. Terven felüli leírás jellemzői a következők. Akkor kell elszámolni, ha az ingatlan, ahhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog vagy az ingatlan beruházás könyv szerinti értéke magasabb tartósan és jelentősen, mint a piaci értéke. Ha az ingatlan, illetve az ahhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog vagy az ingatlan beruházás értéke tartósan lecsökken, mert feleslegessé válik vagy megrongálódik, megsemmisül, felhasználhatatlan. A felülvizsgálat, megváltoztatás szabályai a következők. A piaci érték alapon meghatározott terven felüli értékcsökkenés elszámolásának okai nem vagy részben állnak fent, meg kell szüntetni az elszámolt terven felüli leírást az egyéb bevételek javára történő visszaírással. Ezt olyan mértékig kell végrehajtani, hogy az eszköz a piaci értéken, legfeljebb a terv szerinti értékcsökkenés figyelembevételével nettó értékben szerepeljen a könyvekben. A számviteli politika meghatározza a piaci alapon történő terven felüli leírásnál a tartós és jelentős fogalmakat. Tartós a tendencia, ha az értékelés időpontjától múltbeli időszakból és az értékelés időpontját követő jövőbeli időszakból kiemelt összefüggő, 12 hónapos megszakítás nélküli időintervallumban a könyv szerinti értékhez kell viszonyítani a múlt tapasztalatait és a jövőbeli várakozásait. Nem számolható el a terv szerinti, terven felüli értékcsökkenés a teljesen leírt ingatlanoknál, a tervezett maradványértéket elért ingatlanoknál. Az értékhelyesbítés szabályai a következők. Akkor számolható el az ingatlan, ingatlanra vonatkozó vagyoni értékű jog, ingatlan beruházás esetében, ha a vállalkozás döntése az, hogy alkalmazza a mérlegkészítéskor piaci értéken történő értékelés szabályát és az eszköz mérlegkészítéskor piaci értéke jelentősen meghaladja a terv szerinti értékcsökkenéssel csökkentett bekerülési értékét. A különbözetet az ingatlanhoz, ingatlanra vonatkozó vagyoni értékű joghoz, ingatlan beruházáshoz hozzárendelt értékhelyesbesítés számlán kell elszámolni. Jelentős nagyságrendet a számviteli politikában kell rögzíteni, a könyv szerinti érték meghatározott százalékában. Értékhelyesbítés és terven felüli leírás egyidejűleg nem mutatható ki a könyvekben.

Ingatlan bekerülésének elszámolása

Az ingatlan leggyakoribb bekerülési formái a következők. Vásárolt ingatlant az előzetesen felszámított áfával csökkentett vételárán kell felvenni a könyvekbe, a beruházások közé, majd a tartozás a pénzügyi rendezésekor kerül kivezetésre a pénzeszközökkel szembe. Az ingatlan beruházás értékét növelik, azok a tételek, amely az ingatlan beszerzésével összefüggésben merül fel, az üzembe helyezés időpontjáig. Az ingatlan adásvétel nem minden esetben áfázik. Ha igen, akkor az előírásoknak megfelelően az egyenes áfa és a fordított áfa szabályait kell alkalmazni. A könyvekbe való felvétele, akkor számolják el, ha a szerződés szerinti teljesítés megtörténik. A követelés fejében átvett ingatlannál a felek által megállapított beszámítási értéken kell felvenni a könyvekbe az ingatlant, a beruházások közé. Az Áfa elszámolására az ingatlan vásárlás szabályai az irányadóak. A csereszerződés szerinti értéken kell felvenni a könyvekbe a cserébe kapott ingatlant. Ugyanilyen értékeken kell elszámolni követelésként. A fizetendő áfát az egyéb követelésekkel szemben kell elszámolni, a partner általi megfizetéskor. Apportba kapott ingatlannál alapításkor vagy tőkeemeléskor a legfőbb döntéshozó szerv által elfogadott, létesítő okiratban apportlista szerinti értéken kell felvenni a könyvekbe, a beruházások közé. Ez az ügylet áfa körön kívüli. Térítés nélkül átvett, ajándékba, hagyatékként kapott, többletként fellelt ingatlanoknál a bekerülés időpontjában érvényes piaci értéken kell a könyvekbe felvenni, a beruházások közé. Saját beruházás útján került ingatlannál az előállításuk érdekében felmerült költségek összegében kell elszámolni a könyvekben, a beruházások között. Ha kizárólag adólevonásra jogosító tevékenység érdekében használja a beruházás időszakában vásárolt terméket, akkor az előzetesen felszámított áfát a beruházás során levonásba helyezheti. Ha a vállalkozás, nem adóköteles tevékenység céljából állítja elő az eszközt, részben vagy egészben, akkor az ellenértékben áthárított adót az aktiválás időpontjában helyezheti levonásba.

Ingatlan állományból való kivezetés elszámolása

Legjellemzőbb esetei és azok elszámolása a következő. Az eladott ingatlannál a könyv szerinti értéken kell kivezetni a könyvekből és el kell számolni áfa nélküli ellenértékét követelésként, egyéb bevételként. A kivezetés két lépésben és bruttó módon történik. Az ingatlan áfa-köteles. Egyenes áfa szabályai alá tartozik, akkor az eladó követelésként és fizetendő áfaként számolja el. A követelést pénzügyi rendezésekor vezeti ki a könyvekből. Fordított áfás eladásnál, a vevő rendezi és számolja el az áfát. Tartozás fejében átadott ingatlannál az ingatlan eladás szabályai szerint kell kivezetni a könyv szerinti értéket. El kell számolni a felek által megállapított beszámítási értéket követelésként, egyéb bevételként. Ezt a követelést úgy kell beszámítani a rendezendő tartozásba, ezeket kell törlesztettnek tekinteni előbb, amennyiben késedelmi kamat, egyéb járulékos költségre vonatkozó tartozás is fennáll. A cserébe adott ingatlannál a könyv szerinti értékét az eladás szabályai szerint kell kivezetni a könyvekből. Egyidejűleg el kell számolni a csereszerződés szerinti értékét, mint követelésként, ellenértékként, egyéb bevételként. Ha áfa köteles a cserébe kapott eszköz, akkor a cserébe vevő előzetesen felszámított áfaként vonhatja le, vagy elszámolja le nem vonható áfaként. Az apportba adott ingatlannál az egyéb ráfordítások között, vagy az egyéb bevételek között kell elszámolni a könyv szerinti érték és az apportlista szerinti érték közötti különbözetet. Ellenében kapott részesedést áfa nélküli értéken kell felvenni a könyvekbe. Termékértékesítésnél az ügylet áfa körön kívüli. Térítés nélkül átadott ingatlannál a könyv szerinti értéket az egyéb ráfordításokkal szemben kell kivezetni a könyvekből, kivéve, ha nem magánszemély részére történik az átadás. Itt a juttatás miatt a fizetendő járulékot a bérjárulékok között kell elszámolni. Ha magánszemély részére történik az átadás, akkor személyi jellegű egyéb kifizetésként kell elszámolni. Ha az ingatlanhoz levonható áfa kapcsolódik, annak térítés nélküli átadásánál áfa-fizetési kötelezettség keletkezik. Az átadó döntése, hogy a juttatásban részesülő irányába áthárítja e a fizetendő áfát. Selejtezett, megsemmisült, lebontott ingatlannál a könyv szerinti értéket azonosan kell kivezetni a könyvekből a terven felüli leírással az egyéb ráfordításokkal szemben. Esetleges bontási költségeket a tárgyévi költségek között kell elszámolni jellegük szerint.

Ingatlanok analitikus nyilvántartása

  Egyedileg kell nyilvántartani az ingatlanokat, ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogokat. Az analitikus nyilvántartás rögzíti a részletes nyilvántartást. A következő adatokat kell feltüntetni. Ingatlan megnevezése, azonosításához szükséges adatok, beszerzés és létesítés éve, bekerülési mód és jogcím, üzembe helyezés időpontja, hasznosítás módja, tervezett hasznos élettartam, tervezett maradványérték, karbantartási munkák ütemezése, beruházások és értéknövelő munkák jellege és értéke.

Ingatlanok kiegészítő mellékletében való bemutatása

Itt a következőket kell bemutatni. Ingatlanok bekerülési értékét, terv szerinti értékcsökkenése esetén a halmozott összeget, terven felüli leírás tárgyévi nyitóértékét, tárgyévi növekedést és csökkenést. Terv szerinti értékcsökkenés megváltoztatásának okát, forrásokra és eszközökre tárgyévi eredményre gyakorolt hatását. Ingatlanokhoz kapcsolódó értékhelyesbítések nyitó értékét, növekedését, csökkenését. Piaci értéken történő értékelés alkalmazott elveit és módszereit.                                          

Aktuális adózási információk

1.      Adomány fogalma

Ha közhasznú szervezet közhasznú tevékenységének, egyházi jogi személy törvényben meghatározott tevékenységének vagy közérdekű kötelezettségvállalás támogatására nyújtják, adománynak minősül. Az adomány formája lehet visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, térítés nélkül nyújtott szolgáltatás. Szintén adomány a szervezet létesítő okiratában rögzített céljaira ellenszolgáltatás nélkül (ingyenesen) juttatott eszköz, illetve nyújtott szolgáltatás. Az adomány elfogadása nem minősül gazdasági vállalkozási tevékenységnek. Elsődlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenység azon szervezet, amelynek éves összes bevétele hatvan százalékát eléri vagy meghaladja a gazdasági-vállalkozási tevékenységéből származó éves összes bevételét.

1.1  Adomány, mint elismert költség  

A vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségek, ráfordítások tekintetében az adóévben kapott adományt ex lege elismert költségként minősül, ha az adományt nyújtó adózó rendelkezik a közhasznú szervezet, az egyház jogi személy, a közérdekű kötelezettségvállalás szervezője által az adóalap megállapítása céljából kiállított igazolással. Az elismert költségkénti kezelés az adott adóévi társasági adóbevallásban történik, így a bevallás benyújtásakor kell rendelkezni ezen dokumentummal és az elévülési időn belül célszerű megőrizni. A nem adomány céljából történő ingyenes juttatásokra eltérő rendelkezések vonatkoznak. Ha egy ingyenes juttatás nem minősül adománynak, vizsgálni és igazolni kell, hogy a juttatásban részesülő oldalán megtörténik az az adott juttatás adóztatása.

1.3  Adóalap-kedvezmény

Térítés nélküli nyújtott szolgáltatás bekerülési értékének 20 százaléka csökkenti az adózás előtti eredményt. Ha a támogatás, juttatás nyújtására tartós adományozás keretében kerül sor, akkor az adózó a ráfordítás további 20 százalékával, azaz összesen 40 százalékával csökkentheti az adózás előtti eredményét a társasági adóalap megállapítása során. A kedvezmény során érdemes átnézni a közhasznú szervezettel kötött adományozási szerződéssel és a Civiltörvény szerint közhasznú tevékenységgel kapcsolatos tudnivalókat. Az írásbeli szerződésben az adományozónak arra kell kötelezettséget vállalnia, hogy az adományt ellenszolgáltatás nélkül adja a szerződéskötés naptári évében és az azt követő legalább egy alkalommal. Az adózónak rendelkeznie kell közhasznú szervezet által az adóalap megállapítása céljából kiállított igazolással, amely tartalmazza a következőket. A közhasznú szervezet megnevezését, székhelyét, adószámát. Az adózó megnevezését, székhelyét, adószámát. A támogatás juttatás összegét. Tartós adományozás esetén, ha az adományozás nem teljesült a szerződés érvényességének időtartama alatt, bármely adóévben, akkor adóalap-növelési kötelezettség keletkezik. Ilyen esetben az adózás előtti eredményt az adóévet megelőző bármely adóévben a tartós adomány után elszámolt többletkedvezmény teljes összegének kétszeresével kell növelni, ha az adózó a tartós adományozásról szóló szerződésben vállaltakat nem teljesítette a szerződésnek megfelelően illetve nem a közhasznú szervezet közhasznúsági nyilvántartásból való törlése vagy jogutód nélküli megszűnése végett történt a nem teljesítés.

2        Utalványok számviteli elszámolása

Az utalvány fogalmát a jogszabályok másként definiálják, de egységességet mutat, hogy korlátozott fizetési eszközként funkcionálnak.

 Áttekintése a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény által. Utalványok a következők. Kereskedelmi utalvány, minden más hasonló jegy, bón, kupon, egyéb tanúsítvány. Ezek egy vagy több személy árujára vagy szolgáltatására cserélhetőek illetve alkalmazható kötelezettség csökkentése. A törvény értelmében a dolgozóknak adott utalvány egy nem pénzben megszerzett bevétel, ami béren kívüli juttatásnak minősül. Adómentesek meghatározott körülmények között. Feltétele, hogy megállapítható legyen, hogy mely termékre szolgáltatásra használható fel. 100 ezer forint pénzbeli juttatáson és a szövetkezeti közösség alapból történő nem pénzbeli juttatáson túlmenően, csak szép kártya vehető figyelembe béren kívüli juttatásként meghatározott feltételekkel.

Utalványok tanulmányozása a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény alapján. A forgatható utalványokkal foglalkozik. Fogalma: Minden olyan, az utalványkibocsájtóval szembeni pénzkövetelést megtestesítő bankjegy, készpénz-helyettesítő fizetési eszköznek és értékpapírnak nem minősülő, átruházható, többször felhasználható, papír alapú fizetési eszköz, mely áruk vagy szolgáltatások ellenértékének kiegyenlítésére szolgál. Nem adómentesek, nem minősülnek béren kívüli juttatásnak. Kibocsájtására irányuló tevékenység kiegészítő pénzügyi szolgáltatásnak minősül. Rendszeresen és üzletszerűen, csak meghatározott feltétellel lehet végezni. Be kell jelenteni az MNB-nek. Az utalvány kibocsájtó közvetlenül vagy utalványforgalmazó útján az utalvány birtokos rendelkezésére bocsájtja, pénzeszköz ellenében.

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény alapján az utalványokat csak pénzhelyettesítőként emlegetik. 2019-től hatályos módosított előírásai szerint utalvány fogalma a következő. Olyan eszköz, melyet termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás ellenértékeként, rész-ellenértékeként kell elfogadni. A lehetséges értékesítő, szolgáltató megnevezése fel van tüntetve rajta. Van egycélú, többcélú utalvány. Nem minősül utalványnak az az eszköz, amely csupán árengedményre jogosít.

2.1 Egycélú utalvány   

Ha az utalvány kibocsájtója, aki első alkalommal saját nevében értékesíti, azonos az utalvány beváltójával és a termék/szolgáltatás ellenértékeként elfogadja, akkor kibocsájtásnál, további értékesítésnél áfa fizetési kötelezettség keletkezik. Ekkor kell áfát felszámítani, befizetni a kibocsájtó oldalán, levonásba helyezni az utalványt vásároló félnél. A vásárolt utalvány beváltása, felhasználása termék vagy szolgáltatás ellenértékének rendezésére szolgál, akkor az ellenérték kifizetésénél nincs áfa fizetési kötelezettség.

Ha az utalvány kibocsájtója és beváltója nem azonos, akkor áfa fizetési kötelezettség beváltáskor keletkezik a beváltó oldalán, amit a kibocsájtó felé továbbhárít. Ezt a kibocsájtó nem vonhatja le.

2.2 Többcélú utalvány

Mindig a beváltáskor keletkezik áfa fizetési kötelezettség, a beváltó oldalán, a felhasználó fél az áfával együttes ellenértéket rendezi, áfát nem igényelhet vissza, ha végső felhasználónak minősülő magánszemély vagy alanyi/tárgyi mentességben részesülő gazdálkodó szervezet. Több utalvány esetén, utalvány ellenében értékesített termék/szolgálgatás adóalapja az az összeg, amit utalványért fizettek. Ha az utalvány összegét nem lehet megállapítani, akkor az utalványon vagy ahhoz kapcsoló dokumentációban feltüntetett pénzbeli érték adóval csökkentett összege minősül adóalapnak. Ha az utalvány értéke részben fedezi áru/szolgáltatás ellenértékét, akkor a nem fedezett részre az általános adóalap szabályok vonatkoznak. A vételár vagy azon szereplő képviseleti érték megegyezik az áru/szolgáltatás közzétett árának áfával együttes összegével, ami bármely piaci szereplő számára beszerezhető.

2.3  Ügynökök és bizományosok

Utalvány kibocsájtásban és forgalmazásban közvetítőként ügynökök és bizományosok is eljárhatnak. Ügynök más nevében, más javára jár el, bevételként a felszámított díjakat számolja el, fizeti meg az áfát. A bizományos más javára jár el. A többiben azonos az ügynökkel. Egycélú utalványt bizományos átvesz, továbbad, akkor az utalványt áfásan veszi meg a kibocsájtótól és áfásan értékesíti a felhasználó felé.

2.4  A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény

Az utalványokat a vásárolt követelésekkel azonosan kezeli. Nem tekinthetőek készpénz-helyettesítő fizetési eszköznek, pénzeszköznek, jogszabályok alapján értékpapírnak, készletnek. Korlátozott körülmények között fizetési eszközként elfogadják.

2.5  Az utalványok számviteli elszámolása 

A számviteli elszámolást az érintett piaci szereplőknél külön-külön nézzük meg. Ilyenek a következő szereplők.

Utalványt kibocsátónál elszámolás:

Az utalványt a pénzeszközök között kell elszámolni, függetlenül attól, hogy közvetítőn keresztül vagy utalványt megvásárló féltől folyt be az ellenérték. Ha az utalvány összege (hozzá kapcsolódó dokumentumban szereplő névérték) eltér az ellenértéktől, akkor ezt a különbözetet pénzügyi műveletek bevételeként vagy ráfordításaként indokolt elszámolni a kibocsájtó. Ha az utalvány kibocsátónál való végső beváltásának határideje meghaladja az egy évet, akkor ezt a különbözetet halasztott bevételként kell kezelni és megszüntetni. Ha a különbözet nem kerül elszámolásra, akkor a kibocsátónál történő végső beváltáskor fog az elszámolásokban és az eredményben megjelenni a névérték és a könyv szerinti érték különbözeteként. Közvetítő megbízása esetén a közvetítői díj az igénybe vett szolgáltatás költsége, a felszámított áfát a levonható áfaként számolja el. Egycélú utalványnál, ahol a kibocsátó egyben beváltó is, akkor utalványkibocsájtáskor áfát számít fel és fizet be, átterheli azt az utalványt megvásároló félre, bizományos esetén a bizományosra terheli. Ezt egyéb követelésként és áfa fizetési kötelezettségként számolja el a kibocsátó. Amit kivezet a könyvekből az utalvány ellenértékeként befolyt összeg áfa részével szemben. Az utalvány ellenértékének fennmaradó része egyéb kötelezettség marad, amíg a kibocsátó be nem váltja az utalványt, a vevőkövetelésbe beszámítva. A vevőkövetelés nem tartalmazhat áfát. Beszámításkor az utalvány névértéke (képviseleti értéke) és az ellenérték közötti különbözetet, ami a beszámítás után fennmarad, a pénzügyi műveletek bevételeivel vagy ráfordításaival szemben kell kivezetni. Ugyanígy kell a kivezetni a különbözetet, ha kibocsájtáskor névértékre való módosítás történt, de a különbözetet időben később elhatárolták. Ilyen esetben a beváltó felszámítja az utalványt felhasználó felé teljesített áfát. Ha a kibocsátó nem azonos a beváltóval, akkor szüntetik meg az utalvány kibocsátás miatti kötelezettséget, ha az elfogadó cég a kibocsátóhoz fordul, az utalvány végső beváltásával. Ha a kötelezettséget a kibocsátáskor nem módosították a névértékre (képviseleti értékre), akkor a kapott ellenértéket a pénzügyi műveletek bevételeiből vagy ráfordításaiból vezeti ki a könyveiből. Ha a módosítás megtörtént, akkor ilyen különbözet nem keletkezik a végső beváltáskor.

Az utalványt megvásárló, felhasználó gazdálkodónál az elszámolás:

Az utalványokat a könyvekben a forgóeszközök között a vételár összegéhez igazítva kell nyilvántartásba venni és kimutatni, mint beszerzéskor vásárolt követelés. A 0.Nyilvántartási számlák számlaosztályban célszerű kimutatni. Ha a kibocsátó és beváltó azonos, akkor a kibocsátó az ellenérték mellett áfát is számol fel, amit a megvásárló fél levonható áfaként számol el. Ha van közvetítői vagy egyéb díj és ezt számlázzák a megvásárló felé, akkor a számviteli politika alapján saját döntés által vagy növeli az utalvány bekerülési értékét, azok összegét elszámolja levonható áfaként. Ha a felhasználó és a megvásárló egy, akkor be kell számítani az ellenértékre szóló kötelezettséget, az utalvány miatti követelés összevezetésével. Itt a könyv szerinti érték és a kiegyenlített tartozás értéke közötti különbözetet a pénzügyi műveletek bevételei vagy ráfordításai között kell elszámolni. A vevő részére áfa nem kerül felszámolásra. Az utalványt megvásárló vállalkozás az utalványt juttatásként adja át a dolgozónak, akkor az utalvány értékét személyi jellegű egyéb kifizetésként kell elszámolni a költségek között. Ezt kell beszámítani az utalvány beszerzés miatti vásárolt követelésbe. Az utalvány formájában adott juttatás miatt felmerülő le nem vonható áfát és a vállalkozás által fizetendő személyi jövedelemadót személyi jellegű kifizetések között kell elszámolni. Az egészségügyi hozzájárulás összegét a bérjárulékok között kell elszámolni.

Elszámolás a beváltónál

Az utalványoknál a kibocsátó és a beváltó személye más. A vállalkozások az általuk leadott szolgáltatás, termék ellenértéként más vállalkozás által kibocsátott utalványokat elfogad. Többcélú utalványnál felszámolják az áfát is, amit rátesznek az árra, lekönyvelik fizetendő áfaként és vevőkövetelésként. Az utalvány elfogadásakor a vevőkövetelést ki kell vezetni a könyvekből, helyébe vásárolt követelés lép, azonos értékben, feltéve, hogy az utalvány a teljes ellenértéket fedezi.  Ha az utalvány az ellenérték csak egy részét fedezi, a fedezett ellenértéket vevőkövetelésként kell kivezetni a könyvből, a nem fedezett részt a vevő fizetéssel rendezi. Ha az utalvány egycélú, akkor a beváltó a kibocsátó felé fogja felszámolni az áfát.

Elszámolás a közvetítőknél

Bizományos megveszi az árut az eladótól áfásan, az áfát visszaigényelné, majd az árut továbbértékesítik áfa felszámításával, amit a vevő visszaigényelhet. Ez függ attól, hogy történt e beszerzés. Ha a bizományos az ellenértéket is közvetíti az értékesítés során, akkor ezt a pénzmozgást is le kell könyvelni.

Az ügynök esetében a megbízó nevében jár el, nem lehet úgy tekinteni, mintha az eladótól megvenné és a vevőnek eladná az árut. az eladó és vevő közötti szerződés létrejöttében közvetít a felek között. Ha részt vesz az áruátvételben és értékesítésben, akkor a pénzmozgást le kell könyvelni és ki kell vezetni beszámítással a könyvekből.

Sajátos szabályok az ügynökre és a bizományosra a következők. Az u7talvány kibocsátásánál, forgalmazásánál, értékesítésénél, akkor áfázik, ha az utalvány egycélú és azonos a kibocsátó és beváltó.   

3        Adóparadicsomokban a jövedelmek adózása

3.1 Alacsony adókulcsú államok

Az az állam, amelyben törvény nem ír elő a társasági adónak megfelelő adókötelezettséget vagy az előírt adómérték kevesebb, mint 9 százalék. Kivéve, ha Magyarország egyezményt kötött az állammal a kettős adóztatás elkerülése végett, jövedelem és vagyonadók területén. Az ilyen államokból származó jövedelem után adót és egészségügyi hozzájárulást az adóbevallás benyújtásáig nyitva álló határidőig kell megfizetni. 2018. évi jövedelmeknél 2019.május 20-ig kell fizetni. Ez alapján magyar illetőségű magánszemély jogosult a külföldi adót levonni a magyar adójából. Ilyen államok a következők: Anguilla, Antigua és Barbuda, Bahama-szigetek, Bahrein, Belize, Bermuda, Csatorna-szigetek (Guersney, Jersey), Kajmán-szigetek, Marshall-szigetek, Maldív-szigetek, Man-szigetek, Montserrat, Niue, Turks és Caicos, Vanuatu, Virgin-szigetek, Vatikán.

Például Monacóban az ottani társasági adó mértéke 33,33 %, amelyet nem kell megfizetni, ha a társaság bevételének kevesebb, mint 25 %-a külföldi forrásból származik. 

4        A megújult ellenőrzési szabályok

Kétfajta ellenőrzés van 2018 után:

Olyan ellenőrzés, ahol, egy lezárt időszakot ellenőriznek. A másik adókötelezettség teljesítésére irányul vagy adatgyűjtésre, egyéb okból indított ellenőrzés, mely nem zár le időszakot, hanem jogkövetési vizsgálat a célja.

Ha ellenőrzésre úgy kerül sor, hogy ellenőrzéssel lezárt időszakot vizsgálnak, akkor ismételt ellenőrzésről van szó. Ilyenek a következők: utólagos adóellenőrzés (lezárt bevallási időszakra vonatkozik), kiutalás előtti ellenőrzés (az adó, költségvetési támogatás alapját és összegét meghatározza), egyszerűsített ellenőrzés (adókötelezettséget állapít meg kontrolladatok és a beadott adóbevallás alapján, nem eredményez lezárt időszakot).

4.1 Becslés

Alkalmazható vagyonszerzési illeték alapjának megállapításánál, adózó nem vagy alkalmatlan állapotban bocsájt szükséges iratanyagot az adóhatóság részére, természetes személy bevallási nyilatkozata hiányos vagy nem valós. Ez egy bizonyítási módszer, amely a valós adó illetve költségvetési támogatás alapját valószínűsíti. A valószínűsítés azt jelenti, hogy a becslés alapján kidolgozott adóalapját, úgy kell tekinteni, mintha az ténylegesen a becsült összegben merült volna fel, ellenkező bizonyításáig. Az adóhatóságnak azt kell bizonyítani, hogy fennállnak a becslés feltételei. Ez az első tisztázandó pont a becslés alapján hozott adóhatósági határozat bírósági megtámadása esetén. Azért rendelik el, mert nem lehet pontosan meghatározni az adóalapot.

4.2 Vagyonosodási vizsgálat

Ha az adózó vagyongyarapodása vagy életvitelére fordított kiadás nincs arányban az adómentes, bevallott és a bevallási kötelezettség alá nem eső, de megszerzett jövedelmének együttes összegével. A becsléssel megállapított adóalaptól való eltérést az adózó hitelt érdemlő adatokkal igazolhatja. A vagyongyarapodás forrása az adózó nyilatkozata szerint az adó megállapításához való jog elévülési idejét megelőzően szerezte meg, akkor közhiteles nyilvántartás vagy jogerős bírósági vagy végleges határozat kell, hogy a vagyongyarapodás forrását, szerzésének tényét, szerzésének időpontját igazolja. Csak meghatározott bűncselekmények elkövetéséhez kapcsolódóan folytatja le az adóhatóság.

4.3  Általános forgalmi adó becslés

Az adózónál a bizonylatok hiányát természeti katasztrófa vagy az adózó érdekkörén kívül álló katasztrófa okozta, akkor a levonható adót becsléssel állapítják meg. Minden esetben ki kell vizsgálnia az adóhatóságnak a levonható adó becslési feltételeinek fennállását.

4.4  Központosított ellenőrzés

465/2017. (XII.28) Kormányrendelet tartalmazza. Akkor kerül sor az elrendelésére, ha a rendelkezésre álló adatok, tények, körülmények, valószínűsítik, hogy az adókötelezettségeket:

·         olyan jogsértő kereskedelmi kapcsolatokkal, jogszerű kereskedelmi kapcsolatok színlelésével teljesítik, amelyek határon átnyúlnak vagy harmadik országba irányulnak

·         olyan kereskedelmi kapcsolatot sértenek meg, ahol Európai Unió más tagállamában illetőségű bíró adóalanyról van szó

·         kapcsolt vállalkozásokra előírt szabályok megsértése történik, színlelt szerződéssel vagy joggyakorlás alapelvébe ütköző módon való teljesítésével, ahol belföldi illetőségű illetve egy vagy több területi szerv illetékességébe tartozik a vállalkozás

·         olyan szerződések esetén, ahol közbeszerzéssel, védelmi vagy biztonsági beszerzéssel foglalkoznak, ahol a teljesítés jogszerűtlen, színlelt, adóelkerülő illetve a joggyakorlás alapelvébe ütközik

·         olyan adóügyeket sértenek meg, melyek kiemelkedő jelentőségűek, a vámhatóság hatáskörébe tartoznak

4.5  Az egyszerűsített adóellenőrzés

Az adóbevallás során közölt adatok, illetve az adatszolgáltatás alapján rendelkezésre álló adatok mutatnak eltérést, az adóhatóság felhívja az adózó figyelmét az eltérés okának tisztázásra.

4.6  Ismételt ellenőrzés

Az adóellenőrzés speciális alfaja. Lezárt bevallási időszak tekintetében ismételt vizsgálatra kerülhet sor az adó, költségvetési támogatás tekintetében:

·         korábbi ellenőrzés megállapításának a végrehajtását vizsgálja az elsőfokú adóhatóság

·         adózó kérelmezi, hogy vele szemben ellenőrzést indítsanak, mivel jóhiszeműen tudomására jutott olyan információ, tény, amivel korábban nem rendelkezett és a korábbi ellenőrzés megállapítását megváltozatja

·         ismételt ellenőrzés eredménye ellátási jogosultságot teremt az adóhatóság szerint

·         felülellenőrzés keretében: Adó megállapítási jog elévülési határidején belül lehet, vizsgálattal lezárt időszak tekintetében. Alapvetően elrendelni a miniszter, az Állami Számvevőszék elnöke, önkormányzat képviselő testülete szokta.

4.7  Jogkövetési vizsgálat

Az adóhatóság a bevallási időszak lezárását megelőzően is ellenőrzi, hogy az adózó kötelezettségének eleget tett-e, nyilvántartásban szereplő adatok hitelességét megállapíthatja, adatokat gyűjthet be.

5        Könyvelők részére pénzmosás-ügyi határozatok

2017. december 23. és 2018. augusztus 29-e között jogerőssé vált határozatait a Pénzmosás és Terrorizmusfinanszírozás Elleni Iroda szeptember 5-én a www.nav.gov.hu oldalon közétette egy táblázatban. Ebben 45 vállalkozás neve, adószáma, székhelye és a velük szemben alkalmazott intézkedések, okai szerepelnek.

A www.nav.gov.hu oldalról letölthető a pénzmosás elleni típus-szabályzatok.

A www.onadozo.hu oldalról komplett szabályzat-minta tölthető le.     

(forrás: Önadózó 2018/2.)

2018. július 1-jével átalakul a számlákra vonatkozó tételes adatszolgáltatási kötelezettség (összesítő jelentés). Ezen időponttól a kibocsátott számlák, számlával egy tekintet alá eső okiratok adataira vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettség azok kibocsátása után az eddigi bevallásban történő adatszolgáltatás helyett elektronikus úton, és igen rövid időn belül lesz teljesítendő. Az adatszolgáltatásra kötelezett számlák köre, és a közlendő adatok köre is kibővül. 

Kibocsátott számlák

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (továbbiakban: Áfa-tv) 257/G. §-ának és a törvény 10. számú mellékletének előírása alapján, a belföldön nyilvántartásba vett adóalany elektronikus módon, számlánkénti adatszolgáltatásra kötelezett. A számla kibocsátója az állami adó-és vámhatóság részére köteles a számla 169.§ szerinti adattartalomról adatot szolgáltatni azon számlák vonatkozásában, amelyekben egy másik, belföldön nyilvántartásba vett adóalanyra áthárított adó összege a 100.000 forintot eléri, vagy meghaladja. 

Az adóalany ezen számlák módosításáról vagy érvénytelenítéséről is külön jogszabályban meghatározott módon elektronikus adatszolgáltatást köteles teljesíteni. Szintén elektronikus adatszolgáltatást kell teljesíteni azon módosításokról, amikor a módosítást követően éri el vagy haladja meg a 100.000 forintot a számlában áthárított adó. 

Befogadott számlák

Az adóalany termék beszerzése, szolgáltatás igénybevétele esetén azon befogadott számlákról, amelyekben az áthárított adó összege a 100.000 forintot eléri vagy meghaladja, arról az adó-megállapítási időszakról teljesítendő bevallásban, amelyben az ügylet teljesítését vagy előleg megfizetését tanúsító számla alapján adólevonási jogot gyakorol, számlánként nyilatkozni köteles. 

Számla módosítása

Számla módosítása esetén a számlával egy tekintet alá eső okiratot befogadó adóalany abban a bevallásban, amelyben a módosítás hatását figyelembe veszi, akkor köteles a módosított számlát érintően is nyilatkozni, ha a számlában áthárított adó akár a módosítást megelőzően, akár azt követően vagy a módosítást megelőzően és azt követően is eléri vagy meghaladja a 100.000 forintot. 

Számla érvénytelenítése

Számla érvénytelenítése esetén a számlával egy tekintet alá eső okiratot befogadó adóalany, amennyiben az érvénytelenített számlában-ideértve a módosított számlát is- áthárított adó összege elérte a 100.000 forintot, abban a bevallásban, amelyben az érvénytelenítés hatását figyelembe veszi, köteles a számlát érintően az Áfa-tv. 169 §-a szerinti adatokról, valamint a számlát érvénytelenítő okiratsorszámáról nyilatkozni. 

Adatszolgáltatás/bevallás

A számlakibocsátóként teljesítendő adatszolgáltatás adóértékhatára 1 millió forintról 100.000 forintra csökken. A kötelezően szolgáltatandó adatok köre kibővül, az adatszolgáltatás 2018. július 1-jétől a számlának, számlával egy tekintet alá eső okiratnak az eddigi néhány adat helyett az Áfa-tv.  szerinti valamennyi kötelező adatára kiterjed. 

Ezen időponttól az adatszolgáltatás elválik a bevallástól: 

  1. Számlázó programmal történő számlázás esetén a számlaadatok a számlázó programból azonnal, automatikusan, XML formátumban, interneten keresztül továbbításra kerülnek a NAV részére.
  2. Számlanyomtatvány felhasználásával történő számlázás esetén az adatszolgáltatást 5 naptári napon belül kell teljesíteni, úgy, hogy a számla és a számlával egy tekintet alá eső okirat adatait webes felületen kell rögzíteni. Kézi számla esetében az adatszolgáltatási határidő rövidül abban az esetben, ha a számla 500.000 forint vagy azt meghaladó összegű áthárított adót tartalmaz. Utóbbi esetben az adatszolgáltatás a számlakibocsátást követő napon teljesítendő. 
  3. online pénztárgépek által készített egyszerűsített számlák automatikusan, a NAV adattárházán keresztül kerülnek továbbításra az online számla adatszolgáltatás rendszerébe. 

Regisztráció

A számlázó programmal történő adatszolgáltatás megkezdésének feltétele a gépi interfész használatához szükséges adatoknak az adatszolgáltatásra kötelezett adóalany állami adó-és vámigazgatósághoz tett bejelentésen alapuló nyilvántartásba vétele. Szükséges az adózó regisztrálása a webes felületen. 

 

Adatszolgáltatás módja

Az adatok továbbítása számlázó programmal történő számlakészítés esetében gépi interfészen keresztül XML üzenetben, web szolgáltatás hívásával, a számlázó program által vezérelve, automatikusan történik. 

Az online adatszolgáltatáshoz szükséges program

A számla és a nyugta adóigazgatási azonosításáról, valamint az elektronikus formában megőrzött számlák adóhatósági ellenőrzéséről szóló 23/2014. (VI.30.) NGM rendelet (a továbbiakban: Rendelet) módosításának tervezetében (a rendelet még nem került kihirdetésre, ez várhatóan tavasszal történik meg) a számlázó programmal szembeni követelmények egyik eleme, hogy biztosítani kell a kiállított számla, számlával egy tekintet alá eső okirat legalább Áfa – tv. szerinti kötelező adattartalmának az adóhatóság felé, a rendelet mellékleteiben meghatározott adatszerkezetben történő elektronikus továbbítását. Ez alapján a számla kibocsátására alkalmas számítástechnikai programnak, programfunkciónak kell teljesítenie az adatszolgáltatást. A számlázó programot használó adóalany nem mentesül az adatszolgáltatási kötelezettség alól akkor sem, ha az általa használt program külföldi fejlesztésű. 

Az adatszolgáltatásnak emberi beavatkozás nélkül, a számlázó programból automatikusan kell történnie. A tervek szerint a számlázó programnak a kiállított számla adatait kell továbbítania a NAV felé. Főszabály szerint az adatszolgáltatást a kiállításkor azonnal teljesíteni kell.  A számlázó programmal történő adatszolgáltatás akkor minősül teljesítettnek, ha az adatok továbbításra kerültek és a sikeres feldolgozást az állami adó-és vámhatóság rendszere visszaigazolta. 

Számlázó programmal szembeni alapkövetelmény az elektronikus adatszolgáltatásra való alkalmasság

Az adóalany mindaddig használhatja az adatszolgáltatásra nem alkalmas számlázó programját, amig nem kell adatszolgáltatást teljesítenie, vagyis nem állít ki a számlázó programmal egy másik belföldi adóalany részére olyan számlát, amiben az adó összege 100.000 forint vagy azt meghaladó összeg.  Fontos, hogy azok az adóalanyok, akik ezután döntenek arról, hogy számlázó programot vásárolnak, a program beszerzésekor vegyék figyelembe, hogy az alkalmas-e a számla adatairól teljesítendő online adatszolgáltatásra. Az adatszolgáltatási kötelezettség független a számla fizikai létrehozásának helyétől.  Az adatszolgáltatási kötelezettség valamennyi belföldön nyilvántartásba vett adóalanyra kiterjed, ide értve az Eva. alanyát is, akire vonatkozóan az Eva tv. rendelkezik úgy, az Eva. alanya a számla adatszolgáltatási kötelezettség szempontjából az áfa alannyal azonos megítélés alá esik. Amennyiben belföldi adóalany egy másik tagállambeli cég magyar adószámára állít ki számlát és a számlában áthárított általános forgalmi adó eléri vagy meghaladja a 100.000 Ft , akkor  számla adatait jelenteni kell, mivel belföldi adóalanyok közötti ügylet valósul meg. 

 

Cikkek

Szívesen várjuk megkeresését!

Bóna Beáta

mérlegképes könyvelő