Év végi teendők

Az adózásban év végi teendők

2018. január 1-től adóügyekben is kötelező a cégkapu használata. Akik nem rendelkeznek cégkapuval, annak regisztrálni kell a céget, annak képviselőjének kell elvégeznie, ki kell osztani a hozzáférési jogosultságokat a cégkapu intézőinek. Kizárólag ezen keresztül tudják intézni elektronikusan adóügyeiket a Nav-nál. Ilyen feladatok a Nav-val kapcsolattartás, hivatalos dokumentumok letöltése, bevallások beküldésére, az adóhivatal küldeményeit a cégkapun keresztül küldi meg. Regisztráláshoz szükséges oldal https://cegkapu.gov.hu. A www.onadozo.hu oldal Online / Segédletek menüjében elsajátítható a NISZ tananyaga, ami segít a jogosultságkezelésben, automatikus címkézési szabályokban.

2018.11.13-án a Parlament elfogadta az év végi adócsomagot. Fontosabb változások a következők. Az 8 millió forintról 12 millió forintra emelkedett az alanyi adómentesség értékhatára. A 60. életévet betöltött, közigazgatásból elbocsátott munkavállalók után a munkáltatók a szociális hozzájárulási adó mértékével megállapított összeggel egyenlő kedvezményt vehetnek igénybe. Új lakóingatlanok értékesítésekor, amelyek 2018. 11.01 napig végleges építési engedéllyel rendelkeztek, kedvezményes 5 százalékos áfa kulcsot alkalmazhatnak. Ezt 2023 végéig meghosszabbították. A kereskedelmi gázolaj után visszaigényelhető adó mértéke 7 forintról 3,5 forintra csökkent a 7,5 tonna össztömeg feletti járműveknél, buszoknál. Bevezették a használt céges személygépkocsiknál az 50 százalékos magánhasználat vélelmét. Az érintetteknek nem kell vezetniük az útnyilvántartást. Eltörölték a méltányolható lakásigény követelményét.

A mérlegképes könyvelők, könyvvizsgálók, adótanácsadók, adószakértők továbbképzési kötelezettségei 2018-ban. A krediteket lehet pótolni még decemberben. Erre vonatkozó szabályok. A mérlegképes könyvelőknek az év végéig össze kell gyűjteniük 16 kreditet az év végéig, melyből 8-nak számviteli kreditnek kell lenni. Önadózó előfizetés esetén 2+2 kredit jár. Ezt a 2018-as keltezésű előfizetési számlákkal lehet igénybe venni. A számlacsatolás, bejelentés a https://penzugyiszakkepzes.kormany.hu/kiadvanyok-regisztracio oldalon történik meg. Az önadózó Fórum tagságért a www.onadozo.hu oldalon lehet. 2018-ban a kamarai tag könyvvizsgálónak össze kell gyűjteni 20 kreditet. 65 év feletti kamarai tagoknál ez 8 kredit.

Önadózó előfizetői folyamatosság miatt, akik a 2019. évi előfizetési díjat nem rendezték, ezt tegyék meg legkésőbb december 12. napjáig. A 2019. évi előfizetési díja 22.680 Ft. Átutalható a Kiadó számlájára: 11709002-29903043. Az Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. vagy a 06 82 511 242 telefonszámon kell jelezni, ha ne kapta meg a számlát, vagy név-, címváltozást kér. Akik kifizették és beléptek, utána a következő ajándékcsomagot tudják letölteni. A következő oldalról. www.onadozo.hu oldal Önadózó fiók / Ajándékcsomagok menüjéből. Ajándékok a következők. Cégkapu és e-ügyintézési Segédlet, Munkaidőkeret Kiskáté, Új Könyvelési Szerződéscsomag 2019, Adatkezelési Navigátor - GDPR csomag Kkv-knak, Könyvelői, adótanácsadói GDPR csomag, Segédlet a vezetői számvitel alkalmazásához.

Az év végi zárásra fel kell készülni az adózónak. Egyik ilyen tevékenység a leltározás. Ennek egy részét a vállalkozás, egy részét a könyvelő végzi. Leltározás alatt érteni kell az anyagok, áruk, tárgyi eszközök leltározását kell érteni, illetve a követeléseket, pénzeszközöket, kötelezettségeket. Ezt az utolsó három megemlített dolgot nem egyeztetik a felek, pedig ténylegesen szükség lenne rá. A leltározás speciális területe például az adónemek főkönyvi értékének adófolyószámlával való egyeztetés, készletek leltárértéke. Célszerű listázni a zárási feladatok keretében a könyvelésben nyilvántartott eszközöket, és ezt a lista ellenőrzést kérni a partnerünktől. Szintén célszerű listázni az ügyfelünkkel közösen az esetleges átsorolásokat, selejtezéseket. Ezek értékcsökkenés elszámolása révén jelennek meg. Maradványértékként a számviteli törvény elismeri, a társasági adótörvény nem számol ezzel. Számviteli típushiba, hogy maradványértékkel rendelkező tételnél sem vesznek figyelembe maradványértéket, jelentősen rontják a számviteli eredményt hosszú távon, mely a hitelképesség szempontjából fontos, mint tényező. Nincs olyan passzus a számviteli törvényben, ami az értékcsökkenés elszámolásának a felfüggesztését lehetővé tenné. A tárgyi eszközök kérdésénél maradva, a karbantartási kiadások a rendeltetésszerű használat feltételeit teremti meg, míg a felújítási kiadások növelik. Tehát eredményre gyakorolt hatásuk az érintett tárgyi eszköz vagy ingatlan értékét növelik. A készletek számbavételének szabályainál elmarad a tovább nem számlázott közvetített szolgáltatások készletre vétele. Az üzletmenet és a szerződések átfogó ismerete is. A szabályos számlázásnál is kellene rendelkezni egy nyilvántartással, mi az amit még tovább kell számlázni, és mi az, amit már továbbszámlázott az adott vállalkozás. A készletek között kell kezelni a befejezetlen termelés értékét is. A követelések és kötelezettségek értékelésének szabályai a következők. Év végi értékelésének kérdése, mely eredményre gyakorolt hatással rendelkezik. A vállalkozás feladata a követelést nyilvántartani, kiegyenlítéseit követni, behajtásáról intézkedni. A követelések lehetnek teljes értékűek, lejárt követelések, határidőn túliak, kétes vagy behajthatatlan követelések. Lejárt a követelés, ha a megfizetésére nyitva álló határidő eltelt. Például szerződés tanulmányozása is szükséges. Kétes a követelés, ha befolyása bizonytalan. Például adós felszámolás alá került. Behajthatatlan követelés nem mutatható ki a mérlegben, a mérlegkészítéskor hitelezési veszteségként kell elszámolni. Számolni kell az időbeli elhatárolással. Minden esetben a számviteli teljesítés időszakából kell indulni, ami a Polgári Törvénykönyv szerinti teljesítéssel esik egybe. Kizárólag akkor kerülhet sor elhatárolási tétel rögzítésére, ha átível a fordulónapon a számviteli teljesítés időszaka. Vizsgálni kell a saját tőkét. Folyamatosan napirenden kell tartani az alultőkésítettség kérdését. Felelősségük kizárólag tájékoztatásban van, hiszen az alul tőkésítés tulajdonosi intézkedést igényel. Javasolt a főbb mérlegtételekről tájékoztatást készíteni, a saját tőke összegén kívül, főkönyvből kinyert egyéb adatokkal együtt. A jegyzett tőkeemelést nem lehet eszközként használni. Első megoldás a pótbefizetés. Ezt alkalmazni, akkor lehet, ha az alapító okirat erre kitér vagy megengedi. A Polgári Törvénykönyv ide vonatkozó szabályozása. Egymást követő két üzleti évben a társaság saját tőkéje nem éri el az adott kötelezően előírt jegyzett tőkét, tagok a második év beszámolójának elfogadásától három hónapon belül a szükséges saját tőke biztosításáról nem gondoskodnak, határidő lejártát követő hatvan napon belül a gazdasági társaságnak el kell határozni átalakulását. E helyett választhatják a jogutód nélküli megszűnést vagy az egyesülést. A tőketartaléknak is vannak szabályai. A tőketartalékba érkező- beruházási – támogatások, fő szabályként tőketartalékba érkeznek, pénzmozgással egyidejűleg. Helyes elszámolás csak a teljes támogatási dokumentáció ismeretében, ügyfél és könyvelő szoros együttműködésével valósulhat meg! Bármilyen kötelezettséggel terheltek a tőketartalékból a lekötött tartalékba át kell vezetni, és ott nyilvántartani, míg az előírt feltétel nem teljesül. A fejlesztési tartalékoknál, típushiba szokott lenni, hogy a társasági adóbevallásba beállítják ezt a kedvezményt, míg a beszámolóban a lekötés feltüntetése elmarad. Ne menjünk el a céltartalékképzés mellett. Forrás oldalon rendre elmarad a céltartalékképzés, pedig a számviteli törvény kötelezővé teszik. Az adózás előtti eredmény terhére kell képezni céltartalékot, harmadik felekkel szembeni fizetési kötelezettségekre (ideértve a jogszabályban meghatározott garanciális kötelezettségekre, a függő kötelezettségekre. A céltartalékképzés gazdasági eseményekhez kapcsolódik, ami lezárult, vagy elkezdődött a tárgyévben, és a jövőben fizetési kötelezettséget fog generálni. A mérlegbe beállítandó összeget, a vállalkozás vezetőségével együtt tudja csak a könyvelő meghatározni. A kötelezettségekre vonatkozó elszámolás tekintetében megkülönböztetünk hátrasorolt, hosszú- és rövid lejáratú kötelezettségeket, futamidejük és egyéb paramétereik alapján tudjuk őket, egyik vagy másik kategóriába besorolni. Fontos az egyedi értékelés elve. Ennek jelentése. Követeléseknél és kötelezettségeknél nem lehet őket összevontan ide vagy oda sorolni, tételesen kell értékelni! Tehát ha egy szállítóval szemben túlfizetésünk van az egyik számlán, annak ellenére a követelés még fennáll a másik oldalt.

Év végi teendők a munkaügyi feladatokban

A szabadság kiadása, a munkavállaló előzetes meghallgatása után, mindig a munkáltató kötelezettsége. Ennek elmaradása nem mentesíti a munkáltatót, azon kötelezettsége alól, hogy a szabadságot kiadja. A szabadság esedékességet követő évben történő kiadására a következőek vonatkoznak. A munkáltatónak az esedékességet követő év március 31-ig kell kiadnia a szabadságot, ha a munkaviszony október elsején vagy azt követően kezdődött. Munkavállaló oldalán keletkezett ok miatt, nem lehetett a szabadságot kiadni az esedékesség évében, akkor az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül kell kiadni. Oknak minősül, minden olyan körülmény, amely nem teszi lehetővé a szabadság kiadását. Például szülési szabadság. A szabadság igénybevétele az esedékesség évében megkezdődik és a következő évre átmegy 5 nap, a szabadságot kiadottnak kell tekinteni. A szabadság legfeljebb egynegyedét az esedékességet követő év március 31-ig lehet kiadni, ha a munkáltató kivételesen fontos gazdasági érdeke, vagy működését közvetlenül és súlyosan érintő ok fennállása esetén kollektív szerződés rendelkezése alapján. Az életkor szerinti szabadságot a munkáltató az esedékesség évét követő év végéig adja ki.                         

 

Cikkek

Szívesen várjuk megkeresését!

Bóna Beáta

mérlegképes könyvelő