Adóblog
Olvassa a legfrissebb híreket !

Keresés

Cikkek

Aktuális adózási információk

1.      Adomány fogalma

Ha közhasznú szervezet közhasznú tevékenységének, egyházi jogi személy törvényben meghatározott tevékenységének vagy közérdekű kötelezettségvállalás támogatására nyújtják, adománynak minősül. Az adomány formája lehet visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, térítés nélkül nyújtott szolgáltatás. Szintén adomány a szervezet létesítő okiratában rögzített céljaira ellenszolgáltatás nélkül (ingyenesen) juttatott eszköz, illetve nyújtott szolgáltatás. Az adomány elfogadása nem minősül gazdasági vállalkozási tevékenységnek. Elsődlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenység azon szervezet, amelynek éves összes bevétele hatvan százalékát eléri vagy meghaladja a gazdasági-vállalkozási tevékenységéből származó éves összes bevételét.

1.1  Adomány, mint elismert költség  

A vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségek, ráfordítások tekintetében az adóévben kapott adományt ex lege elismert költségként minősül, ha az adományt nyújtó adózó rendelkezik a közhasznú szervezet, az egyház jogi személy, a közérdekű kötelezettségvállalás szervezője által az adóalap megállapítása céljából kiállított igazolással. Az elismert költségkénti kezelés az adott adóévi társasági adóbevallásban történik, így a bevallás benyújtásakor kell rendelkezni ezen dokumentummal és az elévülési időn belül célszerű megőrizni. A nem adomány céljából történő ingyenes juttatásokra eltérő rendelkezések vonatkoznak. Ha egy ingyenes juttatás nem minősül adománynak, vizsgálni és igazolni kell, hogy a juttatásban részesülő oldalán megtörténik az az adott juttatás adóztatása.

1.3  Adóalap-kedvezmény

Térítés nélküli nyújtott szolgáltatás bekerülési értékének 20 százaléka csökkenti az adózás előtti eredményt. Ha a támogatás, juttatás nyújtására tartós adományozás keretében kerül sor, akkor az adózó a ráfordítás további 20 százalékával, azaz összesen 40 százalékával csökkentheti az adózás előtti eredményét a társasági adóalap megállapítása során. A kedvezmény során érdemes átnézni a közhasznú szervezettel kötött adományozási szerződéssel és a Civiltörvény szerint közhasznú tevékenységgel kapcsolatos tudnivalókat. Az írásbeli szerződésben az adományozónak arra kell kötelezettséget vállalnia, hogy az adományt ellenszolgáltatás nélkül adja a szerződéskötés naptári évében és az azt követő legalább egy alkalommal. Az adózónak rendelkeznie kell közhasznú szervezet által az adóalap megállapítása céljából kiállított igazolással, amely tartalmazza a következőket. A közhasznú szervezet megnevezését, székhelyét, adószámát. Az adózó megnevezését, székhelyét, adószámát. A támogatás juttatás összegét. Tartós adományozás esetén, ha az adományozás nem teljesült a szerződés érvényességének időtartama alatt, bármely adóévben, akkor adóalap-növelési kötelezettség keletkezik. Ilyen esetben az adózás előtti eredményt az adóévet megelőző bármely adóévben a tartós adomány után elszámolt többletkedvezmény teljes összegének kétszeresével kell növelni, ha az adózó a tartós adományozásról szóló szerződésben vállaltakat nem teljesítette a szerződésnek megfelelően illetve nem a közhasznú szervezet közhasznúsági nyilvántartásból való törlése vagy jogutód nélküli megszűnése végett történt a nem teljesítés.

2        Utalványok számviteli elszámolása

Az utalvány fogalmát a jogszabályok másként definiálják, de egységességet mutat, hogy korlátozott fizetési eszközként funkcionálnak.

 Áttekintése a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény által. Utalványok a következők. Kereskedelmi utalvány, minden más hasonló jegy, bón, kupon, egyéb tanúsítvány. Ezek egy vagy több személy árujára vagy szolgáltatására cserélhetőek illetve alkalmazható kötelezettség csökkentése. A törvény értelmében a dolgozóknak adott utalvány egy nem pénzben megszerzett bevétel, ami béren kívüli juttatásnak minősül. Adómentesek meghatározott körülmények között. Feltétele, hogy megállapítható legyen, hogy mely termékre szolgáltatásra használható fel. 100 ezer forint pénzbeli juttatáson és a szövetkezeti közösség alapból történő nem pénzbeli juttatáson túlmenően, csak szép kártya vehető figyelembe béren kívüli juttatásként meghatározott feltételekkel.

Utalványok tanulmányozása a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény alapján. A forgatható utalványokkal foglalkozik. Fogalma: Minden olyan, az utalványkibocsájtóval szembeni pénzkövetelést megtestesítő bankjegy, készpénz-helyettesítő fizetési eszköznek és értékpapírnak nem minősülő, átruházható, többször felhasználható, papír alapú fizetési eszköz, mely áruk vagy szolgáltatások ellenértékének kiegyenlítésére szolgál. Nem adómentesek, nem minősülnek béren kívüli juttatásnak. Kibocsájtására irányuló tevékenység kiegészítő pénzügyi szolgáltatásnak minősül. Rendszeresen és üzletszerűen, csak meghatározott feltétellel lehet végezni. Be kell jelenteni az MNB-nek. Az utalvány kibocsájtó közvetlenül vagy utalványforgalmazó útján az utalvány birtokos rendelkezésére bocsájtja, pénzeszköz ellenében.

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény alapján az utalványokat csak pénzhelyettesítőként emlegetik. 2019-től hatályos módosított előírásai szerint utalvány fogalma a következő. Olyan eszköz, melyet termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás ellenértékeként, rész-ellenértékeként kell elfogadni. A lehetséges értékesítő, szolgáltató megnevezése fel van tüntetve rajta. Van egycélú, többcélú utalvány. Nem minősül utalványnak az az eszköz, amely csupán árengedményre jogosít.

2.1 Egycélú utalvány   

Ha az utalvány kibocsájtója, aki első alkalommal saját nevében értékesíti, azonos az utalvány beváltójával és a termék/szolgáltatás ellenértékeként elfogadja, akkor kibocsájtásnál, további értékesítésnél áfa fizetési kötelezettség keletkezik. Ekkor kell áfát felszámítani, befizetni a kibocsájtó oldalán, levonásba helyezni az utalványt vásároló félnél. A vásárolt utalvány beváltása, felhasználása termék vagy szolgáltatás ellenértékének rendezésére szolgál, akkor az ellenérték kifizetésénél nincs áfa fizetési kötelezettség.

Ha az utalvány kibocsájtója és beváltója nem azonos, akkor áfa fizetési kötelezettség beváltáskor keletkezik a beváltó oldalán, amit a kibocsájtó felé továbbhárít. Ezt a kibocsájtó nem vonhatja le.

2.2 Többcélú utalvány

Mindig a beváltáskor keletkezik áfa fizetési kötelezettség, a beváltó oldalán, a felhasználó fél az áfával együttes ellenértéket rendezi, áfát nem igényelhet vissza, ha végső felhasználónak minősülő magánszemély vagy alanyi/tárgyi mentességben részesülő gazdálkodó szervezet. Több utalvány esetén, utalvány ellenében értékesített termék/szolgálgatás adóalapja az az összeg, amit utalványért fizettek. Ha az utalvány összegét nem lehet megállapítani, akkor az utalványon vagy ahhoz kapcsoló dokumentációban feltüntetett pénzbeli érték adóval csökkentett összege minősül adóalapnak. Ha az utalvány értéke részben fedezi áru/szolgáltatás ellenértékét, akkor a nem fedezett részre az általános adóalap szabályok vonatkoznak. A vételár vagy azon szereplő képviseleti érték megegyezik az áru/szolgáltatás közzétett árának áfával együttes összegével, ami bármely piaci szereplő számára beszerezhető.

2.3  Ügynökök és bizományosok

Utalvány kibocsájtásban és forgalmazásban közvetítőként ügynökök és bizományosok is eljárhatnak. Ügynök más nevében, más javára jár el, bevételként a felszámított díjakat számolja el, fizeti meg az áfát. A bizományos más javára jár el. A többiben azonos az ügynökkel. Egycélú utalványt bizományos átvesz, továbbad, akkor az utalványt áfásan veszi meg a kibocsájtótól és áfásan értékesíti a felhasználó felé.

2.4  A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény

Az utalványokat a vásárolt követelésekkel azonosan kezeli. Nem tekinthetőek készpénz-helyettesítő fizetési eszköznek, pénzeszköznek, jogszabályok alapján értékpapírnak, készletnek. Korlátozott körülmények között fizetési eszközként elfogadják.

2.5  Az utalványok számviteli elszámolása 

A számviteli elszámolást az érintett piaci szereplőknél külön-külön nézzük meg. Ilyenek a következő szereplők.

Utalványt kibocsátónál elszámolás:

Az utalványt a pénzeszközök között kell elszámolni, függetlenül attól, hogy közvetítőn keresztül vagy utalványt megvásárló féltől folyt be az ellenérték. Ha az utalvány összege (hozzá kapcsolódó dokumentumban szereplő névérték) eltér az ellenértéktől, akkor ezt a különbözetet pénzügyi műveletek bevételeként vagy ráfordításaként indokolt elszámolni a kibocsájtó. Ha az utalvány kibocsátónál való végső beváltásának határideje meghaladja az egy évet, akkor ezt a különbözetet halasztott bevételként kell kezelni és megszüntetni. Ha a különbözet nem kerül elszámolásra, akkor a kibocsátónál történő végső beváltáskor fog az elszámolásokban és az eredményben megjelenni a névérték és a könyv szerinti érték különbözeteként. Közvetítő megbízása esetén a közvetítői díj az igénybe vett szolgáltatás költsége, a felszámított áfát a levonható áfaként számolja el. Egycélú utalványnál, ahol a kibocsátó egyben beváltó is, akkor utalványkibocsájtáskor áfát számít fel és fizet be, átterheli azt az utalványt megvásároló félre, bizományos esetén a bizományosra terheli. Ezt egyéb követelésként és áfa fizetési kötelezettségként számolja el a kibocsátó. Amit kivezet a könyvekből az utalvány ellenértékeként befolyt összeg áfa részével szemben. Az utalvány ellenértékének fennmaradó része egyéb kötelezettség marad, amíg a kibocsátó be nem váltja az utalványt, a vevőkövetelésbe beszámítva. A vevőkövetelés nem tartalmazhat áfát. Beszámításkor az utalvány névértéke (képviseleti értéke) és az ellenérték közötti különbözetet, ami a beszámítás után fennmarad, a pénzügyi műveletek bevételeivel vagy ráfordításaival szemben kell kivezetni. Ugyanígy kell a kivezetni a különbözetet, ha kibocsájtáskor névértékre való módosítás történt, de a különbözetet időben később elhatárolták. Ilyen esetben a beváltó felszámítja az utalványt felhasználó felé teljesített áfát. Ha a kibocsátó nem azonos a beváltóval, akkor szüntetik meg az utalvány kibocsátás miatti kötelezettséget, ha az elfogadó cég a kibocsátóhoz fordul, az utalvány végső beváltásával. Ha a kötelezettséget a kibocsátáskor nem módosították a névértékre (képviseleti értékre), akkor a kapott ellenértéket a pénzügyi műveletek bevételeiből vagy ráfordításaiból vezeti ki a könyveiből. Ha a módosítás megtörtént, akkor ilyen különbözet nem keletkezik a végső beváltáskor.

Az utalványt megvásárló, felhasználó gazdálkodónál az elszámolás:

Az utalványokat a könyvekben a forgóeszközök között a vételár összegéhez igazítva kell nyilvántartásba venni és kimutatni, mint beszerzéskor vásárolt követelés. A 0.Nyilvántartási számlák számlaosztályban célszerű kimutatni. Ha a kibocsátó és beváltó azonos, akkor a kibocsátó az ellenérték mellett áfát is számol fel, amit a megvásárló fél levonható áfaként számol el. Ha van közvetítői vagy egyéb díj és ezt számlázzák a megvásárló felé, akkor a számviteli politika alapján saját döntés által vagy növeli az utalvány bekerülési értékét, azok összegét elszámolja levonható áfaként. Ha a felhasználó és a megvásárló egy, akkor be kell számítani az ellenértékre szóló kötelezettséget, az utalvány miatti követelés összevezetésével. Itt a könyv szerinti érték és a kiegyenlített tartozás értéke közötti különbözetet a pénzügyi műveletek bevételei vagy ráfordításai között kell elszámolni. A vevő részére áfa nem kerül felszámolásra. Az utalványt megvásárló vállalkozás az utalványt juttatásként adja át a dolgozónak, akkor az utalvány értékét személyi jellegű egyéb kifizetésként kell elszámolni a költségek között. Ezt kell beszámítani az utalvány beszerzés miatti vásárolt követelésbe. Az utalvány formájában adott juttatás miatt felmerülő le nem vonható áfát és a vállalkozás által fizetendő személyi jövedelemadót személyi jellegű kifizetések között kell elszámolni. Az egészségügyi hozzájárulás összegét a bérjárulékok között kell elszámolni.

Elszámolás a beváltónál

Az utalványoknál a kibocsátó és a beváltó személye más. A vállalkozások az általuk leadott szolgáltatás, termék ellenértéként más vállalkozás által kibocsátott utalványokat elfogad. Többcélú utalványnál felszámolják az áfát is, amit rátesznek az árra, lekönyvelik fizetendő áfaként és vevőkövetelésként. Az utalvány elfogadásakor a vevőkövetelést ki kell vezetni a könyvekből, helyébe vásárolt követelés lép, azonos értékben, feltéve, hogy az utalvány a teljes ellenértéket fedezi.  Ha az utalvány az ellenérték csak egy részét fedezi, a fedezett ellenértéket vevőkövetelésként kell kivezetni a könyvből, a nem fedezett részt a vevő fizetéssel rendezi. Ha az utalvány egycélú, akkor a beváltó a kibocsátó felé fogja felszámolni az áfát.

Elszámolás a közvetítőknél

Bizományos megveszi az árut az eladótól áfásan, az áfát visszaigényelné, majd az árut továbbértékesítik áfa felszámításával, amit a vevő visszaigényelhet. Ez függ attól, hogy történt e beszerzés. Ha a bizományos az ellenértéket is közvetíti az értékesítés során, akkor ezt a pénzmozgást is le kell könyvelni.

Az ügynök esetében a megbízó nevében jár el, nem lehet úgy tekinteni, mintha az eladótól megvenné és a vevőnek eladná az árut. az eladó és vevő közötti szerződés létrejöttében közvetít a felek között. Ha részt vesz az áruátvételben és értékesítésben, akkor a pénzmozgást le kell könyvelni és ki kell vezetni beszámítással a könyvekből.

Sajátos szabályok az ügynökre és a bizományosra a következők. Az u7talvány kibocsátásánál, forgalmazásánál, értékesítésénél, akkor áfázik, ha az utalvány egycélú és azonos a kibocsátó és beváltó.   

3        Adóparadicsomokban a jövedelmek adózása

3.1 Alacsony adókulcsú államok

Az az állam, amelyben törvény nem ír elő a társasági adónak megfelelő adókötelezettséget vagy az előírt adómérték kevesebb, mint 9 százalék. Kivéve, ha Magyarország egyezményt kötött az állammal a kettős adóztatás elkerülése végett, jövedelem és vagyonadók területén. Az ilyen államokból származó jövedelem után adót és egészségügyi hozzájárulást az adóbevallás benyújtásáig nyitva álló határidőig kell megfizetni. 2018. évi jövedelmeknél 2019.május 20-ig kell fizetni. Ez alapján magyar illetőségű magánszemély jogosult a külföldi adót levonni a magyar adójából. Ilyen államok a következők: Anguilla, Antigua és Barbuda, Bahama-szigetek, Bahrein, Belize, Bermuda, Csatorna-szigetek (Guersney, Jersey), Kajmán-szigetek, Marshall-szigetek, Maldív-szigetek, Man-szigetek, Montserrat, Niue, Turks és Caicos, Vanuatu, Virgin-szigetek, Vatikán.

Például Monacóban az ottani társasági adó mértéke 33,33 %, amelyet nem kell megfizetni, ha a társaság bevételének kevesebb, mint 25 %-a külföldi forrásból származik. 

4        A megújult ellenőrzési szabályok

Kétfajta ellenőrzés van 2018 után:

Olyan ellenőrzés, ahol, egy lezárt időszakot ellenőriznek. A másik adókötelezettség teljesítésére irányul vagy adatgyűjtésre, egyéb okból indított ellenőrzés, mely nem zár le időszakot, hanem jogkövetési vizsgálat a célja.

Ha ellenőrzésre úgy kerül sor, hogy ellenőrzéssel lezárt időszakot vizsgálnak, akkor ismételt ellenőrzésről van szó. Ilyenek a következők: utólagos adóellenőrzés (lezárt bevallási időszakra vonatkozik), kiutalás előtti ellenőrzés (az adó, költségvetési támogatás alapját és összegét meghatározza), egyszerűsített ellenőrzés (adókötelezettséget állapít meg kontrolladatok és a beadott adóbevallás alapján, nem eredményez lezárt időszakot).

4.1 Becslés

Alkalmazható vagyonszerzési illeték alapjának megállapításánál, adózó nem vagy alkalmatlan állapotban bocsájt szükséges iratanyagot az adóhatóság részére, természetes személy bevallási nyilatkozata hiányos vagy nem valós. Ez egy bizonyítási módszer, amely a valós adó illetve költségvetési támogatás alapját valószínűsíti. A valószínűsítés azt jelenti, hogy a becslés alapján kidolgozott adóalapját, úgy kell tekinteni, mintha az ténylegesen a becsült összegben merült volna fel, ellenkező bizonyításáig. Az adóhatóságnak azt kell bizonyítani, hogy fennállnak a becslés feltételei. Ez az első tisztázandó pont a becslés alapján hozott adóhatósági határozat bírósági megtámadása esetén. Azért rendelik el, mert nem lehet pontosan meghatározni az adóalapot.

4.2 Vagyonosodási vizsgálat

Ha az adózó vagyongyarapodása vagy életvitelére fordított kiadás nincs arányban az adómentes, bevallott és a bevallási kötelezettség alá nem eső, de megszerzett jövedelmének együttes összegével. A becsléssel megállapított adóalaptól való eltérést az adózó hitelt érdemlő adatokkal igazolhatja. A vagyongyarapodás forrása az adózó nyilatkozata szerint az adó megállapításához való jog elévülési idejét megelőzően szerezte meg, akkor közhiteles nyilvántartás vagy jogerős bírósági vagy végleges határozat kell, hogy a vagyongyarapodás forrását, szerzésének tényét, szerzésének időpontját igazolja. Csak meghatározott bűncselekmények elkövetéséhez kapcsolódóan folytatja le az adóhatóság.

4.3  Általános forgalmi adó becslés

Az adózónál a bizonylatok hiányát természeti katasztrófa vagy az adózó érdekkörén kívül álló katasztrófa okozta, akkor a levonható adót becsléssel állapítják meg. Minden esetben ki kell vizsgálnia az adóhatóságnak a levonható adó becslési feltételeinek fennállását.

4.4  Központosított ellenőrzés

465/2017. (XII.28) Kormányrendelet tartalmazza. Akkor kerül sor az elrendelésére, ha a rendelkezésre álló adatok, tények, körülmények, valószínűsítik, hogy az adókötelezettségeket:

·         olyan jogsértő kereskedelmi kapcsolatokkal, jogszerű kereskedelmi kapcsolatok színlelésével teljesítik, amelyek határon átnyúlnak vagy harmadik országba irányulnak

·         olyan kereskedelmi kapcsolatot sértenek meg, ahol Európai Unió más tagállamában illetőségű bíró adóalanyról van szó

·         kapcsolt vállalkozásokra előírt szabályok megsértése történik, színlelt szerződéssel vagy joggyakorlás alapelvébe ütköző módon való teljesítésével, ahol belföldi illetőségű illetve egy vagy több területi szerv illetékességébe tartozik a vállalkozás

·         olyan szerződések esetén, ahol közbeszerzéssel, védelmi vagy biztonsági beszerzéssel foglalkoznak, ahol a teljesítés jogszerűtlen, színlelt, adóelkerülő illetve a joggyakorlás alapelvébe ütközik

·         olyan adóügyeket sértenek meg, melyek kiemelkedő jelentőségűek, a vámhatóság hatáskörébe tartoznak

4.5  Az egyszerűsített adóellenőrzés

Az adóbevallás során közölt adatok, illetve az adatszolgáltatás alapján rendelkezésre álló adatok mutatnak eltérést, az adóhatóság felhívja az adózó figyelmét az eltérés okának tisztázásra.

4.6  Ismételt ellenőrzés

Az adóellenőrzés speciális alfaja. Lezárt bevallási időszak tekintetében ismételt vizsgálatra kerülhet sor az adó, költségvetési támogatás tekintetében:

·         korábbi ellenőrzés megállapításának a végrehajtását vizsgálja az elsőfokú adóhatóság

·         adózó kérelmezi, hogy vele szemben ellenőrzést indítsanak, mivel jóhiszeműen tudomására jutott olyan információ, tény, amivel korábban nem rendelkezett és a korábbi ellenőrzés megállapítását megváltozatja

·         ismételt ellenőrzés eredménye ellátási jogosultságot teremt az adóhatóság szerint

·         felülellenőrzés keretében: Adó megállapítási jog elévülési határidején belül lehet, vizsgálattal lezárt időszak tekintetében. Alapvetően elrendelni a miniszter, az Állami Számvevőszék elnöke, önkormányzat képviselő testülete szokta.

4.7  Jogkövetési vizsgálat

Az adóhatóság a bevallási időszak lezárását megelőzően is ellenőrzi, hogy az adózó kötelezettségének eleget tett-e, nyilvántartásban szereplő adatok hitelességét megállapíthatja, adatokat gyűjthet be.

5        Könyvelők részére pénzmosás-ügyi határozatok

2017. december 23. és 2018. augusztus 29-e között jogerőssé vált határozatait a Pénzmosás és Terrorizmusfinanszírozás Elleni Iroda szeptember 5-én a www.nav.gov.hu oldalon közétette egy táblázatban. Ebben 45 vállalkozás neve, adószáma, székhelye és a velük szemben alkalmazott intézkedések, okai szerepelnek.

A www.nav.gov.hu oldalról letölthető a pénzmosás elleni típus-szabályzatok.

A www.onadozo.hu oldalról komplett szabályzat-minta tölthető le.