Adóblog
Olvassa a legfrissebb híreket !

Keresés

Cikkek

Egyre népszerűbb az interneten keresztül bonyolított használtcikk-kereskedelem [Jófogás, Vatera, Facebook stb.] Az adózási jogszabályokat áttekintve a leggyakoribb három esetcsoport szabályozása röviden a következő:

1.      Magánszemély ingóságait nem gazdasági tevékenység keretében értékesíti;

2.      Magánszemély az ingóságait nem egyéni vállalkozóként ugyan, de gazdasági   tevékenység keretében értékesíti;

3.      Egyéni vállalkozó végez ingó értékesítési tevékenységet;

 

Szabályozások röviden:

1.      Ha a magánszemély nem gazdasági tevékenységként értékesíti ingóságait, az ebből származó jövedelmét az ingó átruházásból származó szabályok szerint kell megállapítania és megfizetnie a 16 százalékos mértékű személyi jövedelemadót. 200 ezer forintot meg nem haladó ingó vagyontárgy értékesítéséből származó jövedelem után nem kell megfizetni az adót.

Ha az ebből származó bevétele az adóév elejétől összesítve nem haladja meg a 600 ezer forintot, akkor nem keletkezik adóköteles jövedelme és szja fizetési kötelezettsége. Számla-, nyugtaadási és áfa-fizetési kötelezettség nem terheli.

2.      Ha a magánszemély az ingóságait nem egyéni vállalkozóként, de gazdasági tevékenység keretében értékesíti, jövedelme önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül, 16 százalékos mértékű szja-t és 27 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást is kell fizetnie.

Nem alkalmazhatja a 200 ezer forintos szabályt, ugyanakkor, ha összesítve az adóévben az értékesítésből származó bevétele nem haladja meg a 600 ezer forintot, akkor nem keletkezik adóköteles jövedelme. A gazdasági tevékenység áfa-alanyiságot eredményez, így adószámmal kell rendelkeznie, számla-, nyugtaadási kötelezettség terheli, és amennyiben nem választott alanyi adómentességet, akkor áfa-fizetési, bevallási kötelezettsége van.

3.      Ha egyéni vállalkozó végez ingó értékesítési tevékenységet, akkor az ebből származó jövedelmét az általa választott adózási módra irányadó rendelkezések szerint kell megállapítania, és ennek megfelelően kell teljesítenie az adókötelezettségeket.

Az egyéni vállalkozó áfa-adóalanynak minősül és a tevékenysége keretében végzett ingó értékesítéshez kapcsolódóan számla-, nyugatkibocsátási kötelezettség terheli, és amennyiben nem választott alanyi adómentességet, akkor áfa-fizetési, bevallási kötelezettsége van.

 

Részletesen:

 

Az ingóságok értékesítése során a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja. tv.) 58. §-a alapján kell a magánszemélynek megállapítania jövedelmét, kivéve, ha azt egyéni vállalkozóként vagy mezőgazdasági őstermelőként szerzi meg.

Az ingó vagyontárgy értékesítéséből származó jövedelmet úgy kell meghatározni, hogy a kapott bevételt csökkenteni kell az igazolt, elszámolható költségekkel, és az így kiszámított jövedelem után 16 százalékos mértékű adót kell fizetni. Az adót a magánszemélynek az adóbevallásában kell megállapítania, és az adóbevallás benyújtására előírt határidőig megfizetnie.

2012. január 1-jétől ha az ingó vagyontárgy átruházása gazdasági tevékenység keretében történik, akkor az ingó átruházásából származó jövedelemre vonatkozó rendelkezések szerint megállapított jövedelem önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül.

Az Szja-tv. 3. § 46. pontja alapján gazdasági tevékenységnek minősül valamely tevékenység üzletszerű, illetőleg tartós vagy rendszeres jelleggel történő folytatása, amennyiben az ellenérték elérésére irányul, vagy azt eredményezi.

Hogy az ingó értékesítése gazdasági tevékenységnek minősül-e, az eset összes körülményét figyelembe kell venni.

 

Példák:

Ha egy magánszemély szükségleteinek kielégítése céljából vásárol ruhákat, maid a megunt, kinőtt ruhákat az interneten keresztül értékesíti, ez nem tekinthető gazdasági tevékenységnek, mert az ingóságok beszerzése nem továbbértékesítési, haszonszerzési céllal történt; vagy

Ha egy magánszemély feleslegessé vált könyveit értékesíti, vagy gyermekének kinőtt ruháit adja el.

Ha egy magánszemély kifejezetten abból a célból vásárol gyermekruhákat, hogy azokat utóbb rendszeresen – pl. internetes hirdetések révén – értékesítse, akkor az így megszerzett jövedelme önálló tevékenységből származó jövedelemnek tekintendő.

A magánszemélynek 200 ezer forintot meg nem haladó ingó vagyontárgy értékesítéséből származó jövedelme után nem kell adót fizetnie. Ha az értékesítés gazdasági tevékenységnek minősül, akkor önálló tevékenységből származó jövedelme keletkezik, ezért ezt a kedvező szabályt nem alkalmazhatja. Ha ingó értékesítéséből származó bevétele éves szinten összesítve nem haladja meg a 600 ezer forintot, akkor nem keletkezik adóköteles jövedelme akkor sem, ha az értékesítést gazdasági tevékenység keretében végzi.

A magánszemély kötelezettsége annak megállapítása, hogy tevékenysége gazdasági tevékenységnek minősül-e, az ingó vagyontárgyak vevőjének nem keletkezik adóelőleg-megállapítási,- levonási,- megfizetési és –bevallási kötelezettsége. Ezen adókötelezettségek a magánszemélyt terhelik, a 16 százalékos szja és a 27 százalékos egészségügyi hozzájárulást is a magánszemélynek kell megfizetnie.

 

A szabályozások kifejtése részleteseben

 

Az ingóságok értékesítése során az Szja-tv 58. §-a alapján kell a magánszemélynek megállapítania jövedelmét, kivéve, ha egyéni vállalkozóként vagy mezőgazdasági őstermelőként szerez bevételt.

Az ingatlan vagyontárgy értékesítéséből származó jövedelem meghatározásakor a kapott bevételt csökkenteni kell az igazolt, elszámolható költségekkel és az így kiszámolt jövedelme után 16 százalékos adót kel fizetni. Az adót a magánszemélynek az adóbevallásban kell megállapítania és a bevallásra előírt határidőig kell megfizetnie.

2012. január 1-jétől az ingó vagyontárgy átruházásából származó jövedelemre vonatkozó előírások kiegészítésre kerültek a gazdasági tevékenységre vonatkozó rendelkezésekkel. Ha az ingó vagyontárgy átruházása gazdasági tevékenység keretében történik, akkor az ingó átruházásából származó jövedelemre vonatkozó rendelkezések szerint megállapított jövedelem önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül.[(Szja-tv. 58. § (8) bekezdés]

Gazdasági tevékenységnek minősül valamely tevékenység üzletszerű, illetőleg tartós vagy rendszeres jelleggel történő folytatása [Szja-tv. 3. § 46. pontja]

 

 

A gazdasági tevékenység kritériumai:

·         üzletszerűség, tartósság vagy rendszeresség;

·         ellenérték elérésére irányultság;

·         a tevékenység független formában történő végzése.

Fontos kiemelni, hogy a felsorolt feltételeknek nem együttesen kell fennállnia. Mindig vizsgálni kell az eset összes körülményét.

Általánosságban az egyszeri értékesítés nem eredményez adóalanyiságot, legyen az értékesítés tárgya padláson talált régiség, ajándékba kapott arany ékszer, vagy személygépkocsi, ingatlan. Ha valaki azonban rendszeresen – például – régiségek után kutat (több padláson is), azokat felvásárolja, rendszeresen értékesíti, úgy ez a tevékenység gazdasági tevékenységnek minősül.

Nem tekinthető gazdasági tevékenységnek, ha valaki például 100 millió forint értékű ingatlant örököl, és ezt értékesíti, ezen értékesítés nem keletkeztet az áfa rendszerében adóalanyiságot.

Az áfa szempontjából gazdasági tevékenységnek minősül, ha az ellenérték fejében végzett tevékenység nem üzletszerű ugyan, de tartós, rendszeres tevékenység, és így forgalmi adóztatás alá esik

Az áfatv. sem az üzletszerűség, sem a tartósság/rendszeresség fogalmát nem határozza meg. Üzletszerű a tevékenység, amennyiben az a magánszemély megélhetésében, vagyoni, jövedelmi viszonyaihoz mérten nem elhanyagolható mértéket képvisel, a magánszemély bevételei között jelentős mértékű. Üzletszerűnek minősül a tevékenység akkor is, ha azt egy kifejezetten gazdálkodásra létrehozott szervezet, személy végzi ellenérték fejében. Az üzletszerűség vizsgálata során az értékesített tétel mennyiségét, az értékesítés körülményeit, valamint az életszerűségét kell figyelembe venni.

A tartósság/rendszeresség szinonim fogalmak. Rendszeresség esetén nem feltétel, hogy a magánszemély árrés elérése céljából értékesítsen, az értékesítések ismétlődése már adóalannyá teheti. A tevékenység áfaszempontból történő minősítését nem befolyásoló tényező, hogy a magánszemély fő-, melléktevékenységként, vagy hobbiként folytatja-e

Fő szabály szerint, ha valaki feleslegessé vált tárgyait alkalomszerűen értékesíti (akár többször is), úgy ez az eladás nem eredményez adóalanyiságot. A gazdasági tevékenység feltételei akkor állnak fenn, ha egy értékesítő másoktól vásárol fel különböző (használt) termékeket és ezeket rendszeresen értékesíti online felületeken.

A tevékenység áfakötelezettségének megítélésekor érdektelen, hogy a ráfordítások milyen mértékűek, illetve, hogy meghaladják-e a bevételeket. Az elért ellenértékekre tekintettel még veszteség esetén is áfakötelezettség terheli a tevékenységet, azaz az adóalanyiságot megalapozhatja.

Ahhoz, hogy egy tevékenység gazdasági tevékenységnek minősüljön, azt a jogalanynak saját nevében kell végeznie. Nem minősül független formában végzett gazdasági tevékenységnek az a tevékenység amelyet munkaviszony, munkaviszony jellegű jogviszony, vagy olyan munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében végeznek, amelyben a a kötelezett alárendelt helyzetben van a tevékenység végzése eredményének, díjazásának, egyéb feltételeinek és körülményeinek meghatározásában. [Áfatv. 6. § (5) bekezdés]

Az áfa-rendszerében fontos hangsúlyozni, hogy ahhoz, hogy egy tevékenység gazdasági tevékenységnek minősüljön, csak a fentebb említett kritériumokat kell vizsgálni, a gazdasági tevékenység nem összeghatárhoz kötött. Amennyiben a végzett tevékenység adóköteles tevékenységnek minősül, , úgy az adóalanyt az adófizetési és bizonylatadási kötelezettség is terheli.

Évi 6 millió forint értékhatárig az adóalany választhat alanyi adómentességet, ebben az esetben a gazdasági tevékenysége nem eredményez adófizetési és bevallási kötelezettséget. [Áfatv. 257. § (2) bekezdés b) pont] (Az alanyi adómentességre vonatkozó szabályokat az Áfatv. XIII. fejezete tárgyalja).

Az általános forgalmi adó alanya az adóköteles tevékenysége megkezdésének bejelentésével egyidejűleg nyilatkoznia kell arról, hogy alanyi mentességet választ. Az alanyi adómentesség visszamenőlegesen nem választható. Az értékesítések után amennyiben gazdasági tevékenységről, adóalanyiságról beszélünk, általános forgalmi adót kell fizetni, a teljesítés időpontjában érvényes adómértéknek megfelelően.

Az értékesítőnek figyelnie kell arra is, hogy ügylete nem tartozik-e az áfatv. XVI. fejezetében foglalt különbözet szerinti adózás azbályai (viszonteladóra vonatkozó szabályok) alá. Tekintve, hogy az adóalany alanyi adómentes minősége az áfatv. eltérő rendelkezése hiányában viszonteladói tevékenységre is kiterjed, az alanyi adómentesként bejelentkezett adóalanynak az áfatv. XVI. fejezetének megfelelő használtcikk értékesítése tekintetében sem kell adófizetési kötelezettséggel számolnia.

Amennyiben az adott tevékenység az áfatv. szerinti gazdasági tevékenységnek minősül, de ennek ellenére a magánszemély nem tesz eleget a bejelentkezési kötelezettségének, az áfa-fizetési kötelezettség az adóalanyként történő bejelentkezés (adószám kiváltása) elmulasztásától függetlenül terheli.