Adóblog
Olvassa a legfrissebb híreket !

Keresés

Cikkek

A behajtási költségátalány elszámolása annak hatályba lépése óta számos problémát vetett fel, a társaságoknál az adminisztrációt jelentősen megnövelte, sok esetben a vállalkozás könyvekben kimutatott eredményét torzította. A helyzet megoldódni látszik a törvényjavaslat elfogadásával. A változásokat már a tavalyi üzleti évi beszámolók elkészítésekor alkalmazni lehet.

Szabályozási és gyakorlati problémák a változás előtt

A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi törvény (a továbbiakban: Ptk.) 6:155. § (2) bekezdésében foglalt előírások alapján a késedelmes fizetés napjával a 40 eurós behajtási költségátalányból adódó követelések-kötelezettségek, a Ptk erejénél fogva beálltak külön terhelés nélkül, így azokat a könyvelési nyilvántartásokban felmerülésükkor is el kellett számolni.

A Ptké. módosítása nem oldotta meg azt a problémát, hogy a Ptk. előírása alapján változatlanul kötelező volt a 40 eurós behajtási költségátalány alkalmazása, az ezt kizáró szerződés semmis volt. Így a számviteli elszámolás sem változott, a késedelembe esés napjával ezeket a követeléseket-kötelezettségeket a könyvekben automatikusan el kellett számolni.

Nyilvántartásuk bonyolult volt, a felmerült költségátalány fizetési kötelezettséget egyéb ráfordítások és kötelezettségek között kellett kimutatni, függetlenül attól, hogy azt a jogosult érvényesítette-e vagy sem. Ez jelentősen megnövelte a vállalkozások adminisztrációs terheit.

A változás

A törvényjavaslatban javasolt szabályozás a kereskedelmi ügyletekhez kapcsolódó késedelmes fizetések elleni fellépésről szóló 2011/7/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 6. cikkének való megfelelést szolgálja, így új alapokra helyezi a jogi szabályozást. A jogi szabályozás változása miatt a számviteli elszámolások is változni fognak. A törvényjavaslat elfogadása esetén a kihirdetését követő napon hatályba fog lépni, azzal, hogy rendelkezéseit a hatálybalépését megelőzően kötött kereskedelmi ügyletekből eredő fizetési kötelezettség teljesítésének késedelme esetén is alkalmazni kell (azaz visszamenőleges hatályú lesz a törvény).

A törvényjavaslat megtartja a korábbi Ptk.-beli szabályozás alanyi és tárgyi hatályát, a jogosult a kötelezett fizetési késedelme esetén továbbra is 40 eurónak megfelelő behajtási költségátalányra tarthat igényt. Jelentős változást tartalmaz ugyanakkor a törvényjavaslat a behajtási költségátalány esedékességét illetően, mert a törvényjavaslat szerint a behajtási költségátalány összege – a korábbitól eltérően – nem válik automatikusan esedékessé a késedelembeesés időpontjával. A törvényjavaslat szerint önkéntes teljesítés hiányában a jogosult igényt tarthat a behajtási költségátalányra, de azt érvényesítenie kell. A követelés esedékességének időpontja ebben az esetben a teljesítésre való első felszólítás időpontja.

Számviteli következménye, hogy csak a teljesítésre való első felszólítás időpontjával kell a kötelezettnek a könyvviteli nyilvántartásában azt kötelezettségként elszámolnia, mint esedékes kötelezettséget. A jogosultnál nem változnak a számviteli elszámolások.

Változik az elévülési idő is, mert a törvényjavaslat szerint a behajtási költségátalányt a kötelezett késedelembe esése napjától számított egy éves jogvesztő határidőn belül lehet érvényesíteni.

Átmeneti rendelkezések

A számviteli elszámolást illetően átmeneti rendelkezést is tartalmaz a törvényjavaslat azokra vonatkozóan, akik kimutattak behajtási költségátalányból származó kötelezettséget. Az új szabályok hatálybalépésekor kimutatott – behajtási költségátalány miatti – kötelezettségeiket az egyéb bevételekkel szemben kell megszüntetniük. Ezzel a vállalkozások mind számviteli, mind adózási szempontból mentesülni fognak a lezárt 2013-2015-ös üzleti évek önellenőrzési kötelezettségük alól.

Mi a teendő?

Az alábbiakra indokolt tekintettel lenni:

a)      a vállalkozások többsége nem szerepeltette ,  könyveiben a behajtási költségátalányból származó kötelezettségeit. Mivel a törvényjavaslat visszamenőleges hatályú ezért ezen vállalkozásoknak a törvényjavaslat hatálybalépésével kapcsolatban semmi számviteli elszámolási teendőjük nincs.

b)      a vállalkozások kisebb része azonban 2013-2015-re elszámolta a könyvekben a behajtási költségátalányból származó kötelezettségeit.

      ba)  ha a vállalkozás rendelkezik 2015-re vonatkozóan a tulajdonosok által elfogadott   beszámolóval, akkor a törvényjavaslatban szereplő átmeneti szabályokat kell alkalmaznia.

      bb)   ha a vállalkozás még nem rendelkezik a tulajdonosok által elfogadott beszámolóval a behajtási költségátalány miatt kimutatott – de a jogosult által nem érvényesített – 2013-2014. évi kötelezettségeket a 2015-ös évre indokolt egyéb bevételkénti elszámolással megszüntetni, illetve a 2015-ös késedelmekből adódóan elszámolt kötelezettségeket stornózni.

 

 

 

Önadózó 2016/04.     szerző: Botka Erika    NGM főosztályvezető-helyettes