Adóblog
Olvassa a legfrissebb híreket !

Keresés

Cikkek

Az elektronikus kereskedelem alapvető jellemzője, hogy nem jelent problémát az országhatások átlépése. Számos üzleti modell, internetes technika alakult ki, melyek elősegítik az elektronikus kereskedelem nemzetközi fejlődését. Az adózási rendszernek az elektronikus kereskedelem nemzetközivé válásával együtt szükséges fejlődnie. A következőkben azokat a speciális szabályozásokat mutatjuk be, melyek kifejezetten a határon átnyúló elektronikus kereskedelemhez kapcsolódnak.

A magyar vásárlók bizalmatlanok a külföldi webáruházakkal, elektronikus szolgáltatásokkal kapcsolatosan, ami az elektronikus kereskedelemmel kapcsolatos általános magatartásunkat tükrözi.

Ha megvizsgáljuk a magyar vállalkozások határon átnyúló elektronikus kereskedelmi tevékenységét, hasonló képet láthatunk.

Az elektronikus kereskedelem adózásának nagyon kevés belföldi specialitása van, Az ezzel kapcsolatos adójogi szabályozás inkább a határon átnyúló ügyleteknél jelenik meg.

A következőkben egy magyar elektronikus értékesítő szemszögéből vizsgáljuk azokat az adózási szabályokat, melyek vagy vonatkoznak rá, vagy az üzleti döntéseire hatást gyakorolhatnak.

TÁVÉRTÉKESÍTÉS

A távértékesítés szabályait az áfatörvény 29-31. §-ai szabályozzák. A távértélesítés tárgya kizárólag termék lehet, mely termék nem új közlekedési eszköz, nem szolgál fel- vagy összeszerelés tárgyául, illetve nem jövedéki termék, használt ingóság, műalkotás, gyűjteménydarab vagy régiség. További feltétel, hogy az értékesítő áfaadóalany legyen, vagy olyan adóalany, akinek a beszerzése után nem kell adót fizetnie (pl. kizárólag tárgyi mentes tevékenységet végez).

A távértékesítés szabályai alapján amennyiben az értékesítőnek egy naptári évben egy adott tagországba történő értékesítése nem haladja meg összesen a HÉA irányelvben meghatározott az adott tagország döntésétől függő 35 000 – 100 000 euró összeghatárt, akkor a letelepedés országában szükséges az adót megfizetni, az adott ország adókulcs szerint. Amennyiben átlépi az értékhatárt, akkor az értékesítőnk a másik tagállamba kell bejelentkeznie adóalanyként és az értékhatár feletti értékesítések után a másik tagállamban szükséges az adót megfizetni.

A 100 000 euró értékhatárt nem mindegyik tagállam használja. Találhatunk olyan országokat is, melyek a nemzeti valuta átváltása miatt alkalmaznak eltérő összeghatárt. Tehát egy magyar internetes értékesítőnek fontos figyelembe vennie az értékhatárok tagállamonkénti eltérését.

 

 Az értékesítőnek ugyanakkor nem szükséges megvárnia, hogy egy tagországba történő értékesítése meghaladja a tagországi értékhatárt. Dönthet úgy is, hogy már az első más tagországba történő értékesítéskor adószámot vált ki az adott ország adóhivatalánál, és ott fizeti meg az adót. Aki élt a választás jogával, attól a választása évét követő második naptári év végéig nem térhet el.