Adóblog
Olvassa a legfrissebb híreket !

Keresés

Cikkek

Dr. Mohai Károly

Könyvelői Módszertani Szemle (2015. május)

A tényállás szerint a felperesi betéti társaság beltagja tagi kölcsönt nyújtott a felperes betéti társaságnak. A kölcsön felvételét követően a felperes taggyűlésen megállapította, hogy a kölcsönt nyújtó beltag részére visszafizetni nem áll módjában. A taggyűlésen megállapította, hogy valamennyi fizetési kötelezettségének eleget tett és a határozattal döntött a végelszámolással történő megszűnésére irányuló eljárás befejezéséről.

A végelszámolás kapcsán az adóhatóság a beltag által elengedett összeget elengedett kötelezettségként a felperes bevételének minősítette és megkereste illetékügyben az illetékes hatóságot. A hatóság megállapította, hogy a felperes a beltag által elengedett követelésen tulajdonjogot szerzett, és ezért ajándékozási illetéket szabott ki rá.

A felperes fellebbezést terjesztett elő, álláspontja szerint iratellenes, mivel a fellebbezéshez csatolt taggyűlési  jegyzőkönyv pontosan azt bizonyítja, hogy a perbeli esetben nem vagyoni értékű jog ellenszolgáltatás nélkül történő lemondásáról van szó.

A betéti társaság beltagja mögöttes felelőséggel tartozik a társasági vagyon által nem fedezett kötelezettségekért. A tagi kölcsön nyújtására kötött szerződés megszűnése történt, amely nem tárgy az illetéknek.  A betéti társaságnak vagyona nincs.

A másodfokú adóhatóság a fizetési meghagyást helybenhagyta. Az elsőfokú adóhatóság a megfelelő illetékkulcs alkalmazásával helyes mértékben számította ki az ajándékozási illeték összegét. Egyik fél saját vagyona rovására a másiknak ingyenes vagyoni előny juttatására köteles. Az ajándékozási illetéket abban az esetben kell fizetni, ha az ajándékozó vagyoni értékű jogról ellenszolgáltatás nélkül mind le és erről okiratot állítanak ki. Ebben az esetben elengedték a meglévő kölcsönt és így a kölcsönnel a társaság vagyona gyarapodik.

A végelszámolásnak akkor van helye, ha a cég nem fizetésképtelen. Ez a perbeli esetben csak annak eredményeként valósulhatott meg, hogy a beltag a saját vagyona rovására a társaság részére ingyenes vagyoni előnyt juttatott. A végelszámolás befejezésekor a társaság illetékkötelezettsége bekövetkezett.

Helytállni köteles a beltag anyagi felelőssége a betéti társaság tartozásaiért  fel sem merülhet, hiszen a társaság fizetésképtelensége éppen azért nem következett be, mert a beltag a követeléséről lemondott. A végelszámolás befejezésével tehát nem áll fenn olyan szerződés, melynek a kötelezettje és a jogosultja is ugyanazon személy lenne, erre figyelemmel megalapozatlan a felperesnek hivatkozására, mely szerint megszűnik a szerződés, ha ugyan az a személy lesz a jogosult és a kötelezett.

A felperes kerestet terjesztett elő, melyben a határozat megváltoztatását és a terhére kiszabott illeték törlését kérte.

Az alperesi adóhatóság ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Kifejtette, hogy a végelszámolás befejezésének időpontjában nem állt fenn olyan szerződés, amelynek a kötelezettje és a jogosultja is ugyanazon személy lenne, ennél fogva nem alapos a felperesnek a hivatkozása.

Az elsőfokon eljáró bíróság a felperes keresetét elutasította.

A betéti társaság beltagjának mögöttes felelősségét nem állapította meg. A cég jogutód nélküli megszűnése esetén végelszámolásnak van helye.  A felperes végelszámolás elhatározásakor működő társaság volt, ebből következően a felperes, mint működő társaság és az alperesi adóhatóság között adójogi jogviszony állt fenn. A beltag mögöttes felelőssége viszont csak abban az esetben állhatna fenn, ha a felperes és az adóhatóság között fennálló adójogi jogviszony befejeződött volna.

Az elsőfokú ítélet szerint tévesen hivatkozott felperes, hiszen a végelszámolás befejezésekor nem állt fenn olyan szerződés, amelynek a kötelezettje és jogosultja is ugyanazon személy lett volna. Mindig egy adott ügy vonatkozásában kell vizsgálni, amit nem befolyásol az a tény, hogy a társaság az ajándékozás útján megszerzett vagyonát a későbbiekben további gazdasági tevékenységére használja vagy kintlévőségei megszüntetésével a tevékenységét befejezi. Nem létezik olyan törvényi rendelkezés, amely a végelszámolás befejezése érdekében elengedett követelés eltérő kezeléséről, illetékmentességéről rendelkezne. Felperesnek illetékfizetési kötelezettsége csak akkor nem keletkezett volna, ha felszámolási eljárás során, tehát a felperes fizetésképtelensége esetén kerül sor a tagi kölcsön elengedésére.

Az elsőfokú bíróság arra a megállapításra jutott, hogy a tagi kölcsön, mint követelés elengedése az ajándékozási illeték tárgyát képezi, mert a követelés elengedésével a társaság vagyona gyarapodott.

A felperes felülvizsgálati kérelmét terjesztett elő, amiben a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a keresetnek helyt adó ítélet meghozatalát kérte. A felperes tartozásáért ugyanannak a személynek kell helytállnia, mint aki azt követeli, ezért a tagi kölcsönszerződés a társaság és a beltag között megszűnt. A szerződés megszűnése miatt nincs olyan jogügylet, amely ajándékozási illeték tárgya lehetne,

Ítéletének indokolásában mindenekelőtt rögzítette, hogy a felülvizsgálati eljárás során nincs helye bizonyítás felvételének, a bizonyítékok ismételt egybevetésének, felülmérlegelésnek, a Kúria felülvizsgálati kérelem által vitatott körben a rendelkezésére álló iratokalapján dönthet.

A Kúria szerint a felperes alaptalanul kifogásolta az elsőfokú bíróság ítéletében feltárt és ismertetett tényállást. Kúria hangsúlyozta a taggyűlési határozatra figyelemmel a végelszámolás befejezésének a tagok által elhatározott időpontjában a felperes és az illetékes adóhatóság között adójogi jogviszony állt fenn, ebből eredő jogok és kötelezettségek megállapítására nem a Ptk. szerződéses jogviszonyra vonatkozó szabályai, hanem az adójogi jogszabályi rendelkezések az irányadóak.

A felülvizsgálati kérelem alapján hozott ítélet kimondta, hogy az elsőfokú bíróság helytállóan hivatkozott az ítéletben foglaltakra.

Az elsőfokú bíróság helyesen járt el, amikor azt állapította meg, hogy az alperesi adóhatóság határozata a kereset által vitatott körben nem jogszabálysértő, és mindezekre tekintettel a Kúria jogerős ítéletét hatályában fenntartotta.