Adóblog
Olvassa a legfrissebb híreket !

Keresés

Cikkek

Tényállás:

A felperesi gazdasági társaság fakereskedelemmel foglalkozik, tulajdonosa és ügyvezetője A.B. Az X. Kft tulajdonosa és ügyvezetője C.D. A.B. K.Z.-nek fát ajánlott fel eladásra. Megállapodtak, hogy K.Z. telefonon szól, hogy mikor, mekkora, mennyiségű fát tud szállítani és hol lesz az átadás- átvétel helye. A felperes 2010-ben folyamatosan vásárolt fát K.Z.-től az X.Kft nevében járt el. A felperes ellenőrizte , hogy az X.Kft egy létező cég, de annak nem nézett utána, hogy ki a tulajdonosa, illetve az ügyvezetője. Az egyes adásvételek úgy bonyolódtak, hogy előzetesen telefonon egyeztettek. A kifizetés készpénzben történt és előfordult, hogy több fuvart egyben fizettek ki. K.Z. összesen 12 db számlát adott át A.B. részére. A.B. készített egy adásvételi szerződést az X. Kft és felperes között. A szerződést A.B. átadta K.Z.-nek, aki azt átvette, majd későbbi alkalommal visszaadta kitöltve. Az X.Kft. pecsétje az aláírásnál nem szerepel, az aláírás ténylegesen egy szignó. A.B. egy meghatalmazást kért K.Z.-től abban a körben, hogy jogszerűen képviseli az X. Kft-t. Ilyen meghatalmazást a felperes felé K.Z. nem adott át, nem sokkal később a gazdasági kapcsolat megszakadt. Az X.Kft. 2010. június 28-án vásárolt egy számlatömböt. Több számla került kiállításra 2010. áprilisi és májusi keltezéssel a felperes felé.

Az X. Kft-nek bejelentett alkalmazottja nem volt, tevékenységet nem végzett, faáruval nem rendelkezett, jogviszonyban a felperessel nem állt. A felperes felé fát eladó személy nem beazonosítható.

Adóhatósági döntés:

Bevallások utólagos vizsgálatára vonatkozó őrzést végzett az adóhatóság 2009. augusztus 14.- 2010. június 30. időszakra vonatkozóan. Erről jegyzőkönyv készült, erre a felperes észrevételt nem tett. A jegyzőkönyv szerint az X.Kft. név alatt kibocsátott számlák nem minősülnek hiteles bizonylatnak, a számlán szereplő gazdasági események a számlán szereplő felek között nem jöttek létre. Az elsőfokú bírság szerint a felperesnek adóbírságot valamint késedelmi pótlék is fizetnie kell. Ezen határozat ellen a felperes fellebbezést nyújtott be. C.D. elmondta, hogy 2010-ben az X. Kft. Nem végzett tevékenységet, nem volt alkalmazottja, áruval nem rendelkezett, a felperes felé a számlákat nem állította ki. K.Z.-nek megbízást nem adott a cég képviselete nevében. K.Z. előadta, hogy semmilyen kapcsolata nem volt az X. Kft-vel, csakúgy mint a felperessel sem. A bíróság megállapította, hogy az adólevonás jogszerű gyakorlásának személyi és tárgyi feltételei megvannak. Vizsgálni kell, hogy számla tartalmi hitelességét tekintve a szereplő felek között a gazdasági esemény végbement-e, az ellenérték megfizetésre, az adó áthárításra került-e.

 

Kereset és ellenkérelem

A felperes a törvényes határidőn belül kérte a bírósági felülvizsgálatot. A felperes a keresetlevélben előadta, hogy a számlák a szállításokat követően kerültek kiállításra. Amennyiben az X.Kft. nem végzett tevékenységet, akkor C.D. azt miért hozta létre? Ha az ügyvezető a számlatömbjét odaadta valakinek, akkor tudnia kell, hogy ha elvesztik vagy ellopják, ebben az esetben jelenteni köteles. Előfordult, hogy több adásvétel egy számlában került kiállításra, ilyenkor a vételár egy összegben került kifizetésre. A felperesi cég jóhiszemű volt. Csak több szállítás után tudták meg, hogy nem K.Z. a cég ügyvezetője, de ő azt állította, hogy megvan bízva. Az X. Kft. Ügyvezetője egy hajléktalan személy, egy másik embernél van a cég számlatömbje, ő szervezi az ügyletet és elteszi a pénzt. A gazdasági események megvalósultak, valós teljesítések történtek, a megvásárolt fát a cég tovább adta a H. Zrt.-nek. Az X. Kft. Tevékenységével kapcsolatban büntetőeljárás indult.

A bíróság döntése és annak indokai

Az adólevonás abban az időpontban keletkezik, amikor levonható adó megfizetési  kötelezettsége keletkezik. Az adózó jogosult az általa fizetendő adó összegéből levonni a következő összegeket:

  • más adóalany által teljesített vagy teljesítendő termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás után az ebben a tagállamban fizetendő, vagy megfizetett HÉA-t.
  • a termék beszerzéséhez, a szolgáltatás igénybevételéhez kapcsolódóan egy másik adóalany rá áthárított.

Értékelésük meg kell, hogy feleljen a törvényben előírt értékelési elveknek és az azokhoz kapcsolódó értékelési eljárásoknak (valódiság elve). Csak szabályszerűen kiállított bizonylat alapján szabad adatokat bejegyezni. A könyvvitelben rögzítendő és más jogszabályban előírt adatokat a valóságnak megfelelően, hiánytalanul tartalmazza, megfelel a bizonylat általános alaki és tartalmi követelményeinek, és amelyet előírásszerűen javítottak. Az adóhatóság objektív körülmények alapján bizonyítaná azt, hogy az érintett adóalany tudta, vagy tudnia kellett volna, hogy a levonási jogának megalapozására felhozott ügylettel az említett számlakibocsátó vagy a szolgáltatói láncban korábban közreműködő gazdasági szereplő által elkövetett adócsalásban vesz részt.

Az Európai Bíróság azt fejtette ki, hogy nem ellentétes a fent említett állapot az uniós joggal, ha azt követelik a gazdasági szereplőktől, hogy tegyen meg minden tőle ésszerűen elvárható intézkedést annak érdekében, hogy az általa teljesítendő ügylet ne vezessen adókijátszáshoz. A levonási jog alapjául szolgáló gazdasági ügyletek ugyan megvalósultak, de nem a számlákban szereplő felek között. A felperes vásárolt fát, de nem a számlákban eladóként szereplő X.Kft-től. Ezt a tényt alátámasztja A.B, C.D és K.Z. nyilatkozata. C.D. korábban előadta, hogy a számlákat nem állította ki, a felperesi céget nem ismeri, a számlákon szereplő faáruval az X.Kft. nem rendelkezett. K.Z.-t ismeri, de nem adott semmilyen megbízást arra, hogy az X. Kft. Nevében eljárjon. C.D elmondását támasztja alá az a tény is, hogy az X.Kft. 2010. évre vonatkozóan érvényes áfabevallást nem nyújtott be. K.Z. elmondta, hogy C.D.-t régóta ismeri, de az X.Kft-vel nem volt kapcsolata, a felperesi céggel nem állt kapcsolatban, A.B.-t nem ismeri. A perbeli számlákat nem ő állította ki. A bíróság álláspontja szerint a felperes nem tett meg minden tőle ésszerűen elvárható intézkedést annak érdekében, hogy az általa teljesítendő jogügylet ne vezessen adókijátszáshoz.

Az ítélet után kialakult a következő magyar bírói gyakorlat: az olyan gazdasági szereplő, aki anélkül végzi gazdasági tevékenységét, hogy a tőle elvárható minimális körültekintést sem gyakorolja jogszerűen, nem bízhat adólevonási jogának törvényességében. Az adólevonási jogát a felperes jogszerűtlenül gyakorolta. Az adóbírság összege jogszerűen lett megállapítva az adóhiány 75 %-ában. A bíróság a keresetet elutasította.

 

Forrás: Önadózó