Adóblog
Olvassa a legfrissebb híreket !

Keresés

Cikkek

Az Országgyűlés 2012. június 04-én elfogadta a 2003. évi XCII törvényre vonatkozó módosításokat.

1. Készpénzfizetési korlátozás adózók közötti ügyletekben

Az Art. 14§ módosításával kiegészül az adózók köre, bekerül a készpénzfizetés korlátozása. Ennek hatására jobban átláthatóbbá válik a vállalatok világa.

Az Art. 38§-ban kimondják, hogy ugyanazon szerződés, egy hónapban teljesített összeg, legfeljebb 5 millió Ft készpénz lehet. Az elaprózódott összeg, több szerződésben való megállapításának gátja a rendeltetés szerinti joggyakorlás elve. Ha egyértelműen látszik, hogy a több szerződés e kötelezettség alól ki akarnak „bújni”, akkor azt a „több” szerződést, egy szerződésnek kell tekinteni. Emellett, ha ezt a kötelezettséget valamiféleképen még sértik, akkor mulasztási bírságot kell fizetni, ennek mértéke a jogszerűtlenül készpénzben teljesített kifizetés 20%-a.

Az új szabályok 2013. jan. 01-jén lépnek hatályba.

2. Adóregisztrációs eljárás

Az Art. 24/c. §-a kerül módosításra az adóregisztrációs eljárásban. Az adóregisztrációs eljárás során kizárólag olyan adótartozás fennállása tekintettel kerül elutasításra az adószám megállapítására irányuló kérelem, amely adótartozást megállapító határozat bírósági felülvizsgálatának megindítására irányuló határidő lejárt, vagy a bírósági felülvizsgálata lezárult.

A csődeljárásról, felszámolási eljárásról és ezekkel összefüggő egyes törvény módosításának a 2011. évi CXCVIII. törvény 2012. március 01-jétől bevezette a kényszertörlési eljárást: az adóregisztrációs eljárás során az adószám megállapítását kizáró tényezőként figyelembe veszi az adóhatóság a felszámolás esete mellett a kényszertörlési eljárással történő, a kérelem benyújtásának napját megelőző 5 éven belüli megszűnés esetét is.

3. Adóhatósági adatszolgáltatás

Ezen a területen is lesznek változások. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség tudomására kell juttatni, hogy a Kis- és Középvállalati (KKV) besorolás alapján, mely kedvezményt kapnak. Ehhez szükség a van a tulajdonosi struktúra figyelembevételre, de ez rendkívül körülményes.

Az állami adóhatósághoz benyújtandó társasági adóbevallás a KKV besorolást jelölő kódot tartalmazza, illetve a egyszerűsített vállalkozói adóbevallást benyújtottak között a statisztikai létszámadat alapján állapítható meg a besorolás.

4. Adóhatósági igazolás

Ezen igazolás pontosításra került. Főszabály szerint: a jövedelemigazoláson szerepelni kell az összevontan és elkülönülten adózó jövedelemnek. Az adónyilatkozaton a jövedelemigazolás nem, hanem az összesített jövedelem van feltüntetve.

5. Ellenőrzés

Próbavásárlás, adatgyűjtésre irányuló ellenőrzés esetén a jegyzőkönyvet át kell adni a helyszínen. Emellett, ha az adóhatóság nem talál hibát, akkor az ott lévő alkalmazottnak, vagy értékesítésben közreműködő személy számára is átadható. Fel nem fedett próbavásárlás alkalmával nem ismertetik a helyzetet.

Az ellenőrzés során lehetővé válik , hogy az értékesítést, végzést, felhívást személyesen adhatja át és nem kell postai úton:

-Art 2012. jan. 01-jétől hatályos 92§(4) új eljárás esetén az ellenőrzési határidő kezdő napja az értesítés postára adásának napja. A kiegészítés lehetővé teszi a személyes átadást.

- Az Art a jövőben kapcsolódó vizsgálat és a külföldi adóhatóság alá eső ellenőrzés is személyes értesítést tesz lehetővé

- Iratpótlásra és egyéb iratok átadására vonatkozó felhívás is történhet személyesen.

6. Kézbesítési szabályok

2013. jan. 01-jétől nagyot változnak ezen szabályok. Postai úton való sikertelen kézbesítés esetén: a törvény csak a „nem kereste”, „átvételt megtagadta”, „levélszekrény hiánya miatt kézbesíthetetlen”, „címzett ismeretlen helyre költözött” eseteket ismeri.

A 79/2004. (I.19.) Kormányrendelet 5, 7-8 bekezdése mellett ismer még néhány szabályt. Ez az eredménytelenségre hivatkozva alkalmazza a visszaküldésre vonatkozó szabályokat. A kézbesítés eredménytelenségébe beletartozik a posta által használt „címzett ismeretlen helyre költözött”, „címzett ismeretlen”, „címzett elköltözött” és „cím elégtelen” kifejezések is. 

A jogilag rendes kézbesítés kísérlet, ha mégsem sikerül, akkor is sikeresnek kell tekinteni. A kézbesítés vélelmét az adóhatóság többszöri megkísérlés estén teszi lehetővé. Ez az általános. De van speciális esete, ami az, hogy a második kísérlet esetén az 5. munkanapon kell kézbesítettnek tekinteni, ha „nem kereste” kerül vissza.

A kézbesítés vélelme alapján nem kell az adózót értesíteni, bár kivételes esete: ha erről az állami adóhatóságnak elektronikus úton értesítést kell adni. Ezt megteszi az adóhatóság internetes honlapján történő közzététele és az ügyfélkapun keresztül. Hiszen eddig, ha nem közölték, akkor az adózó jogait, kötelezettségeit nem tudja vagy ezek csorbulhatnak. 

A vélelem beállta után 15 munkanapot követően honlapon közzéteszi: a címzett, adózó adóazonosító jelét, adózó adószámát; állami adóhatósági irat ügyiratszámát; honlapon történő közzététel időpontját; telefonszámát, amelyen az adózó tájékozódhat.

Kivételt képez: a „címzett megtagadta” jelzésű. Indoka, hogy az adózó értesült róla és saját felelőssége alapján döntött úgy, hogy nem veszi át. A honlapon való közzétételt követő 15 munkanapon belül az adózó a vélelem megszüntetése iránti kérelmet indíthat, de akkor is megteheti, ha a határidő nyitva áll vagy 15 napnál kevesebb van hátra. 

Az állami adóhatóság emellett még egyidejűleg elektronikusan is értesíti az előzőekben felsoroltat: az ügyfélkapuval rendelkező adózót; jogi személy vagy jogi személlyel nem rendelkező adózót, ügyfélkapuval rendelkező személyt; ügyben eljáró, ügyfélkapuval rendelkező meghatalmazottját. A határidő a honlap közzétételének időpontjáról számítandó.

7. Feltételes adó megállapítás

Opcionálissá teszi az adóhatóság megkeresését, ennek határideje 15 napra módosult.

8. Végrehajtási szabályok 

Módosulnak az ingatlan-végrehajtásra vonatkozó rendelkezések. A kezességvállalás esetén az ingatlan-végrehajtás nem lehet vagy ha elkezdődött akkor nem folytatható. Abban az esetben folytatható, ha az állam által történő megvásárlásnak kezdeményezéséhez való hozzájárulást elutasította vagy a Nemzeti Eszközkezelő Zrt. a lakóingatlanra vonatkozó vételi ajánlatot visszautasította.

9. Áfa- összesítő jelentés

2013-ban bevezetik az általános forgalmi adó tekintetében tételes adóbevallásnak nevezik. A beszerzés, szolgáltatás igénybevétele esetén, ahol az általános forgalmi adó összege meghaladja a 2.000.000 Ft-ot , ott számlánként nyilatkozni kell : az értékesítő, szolgáltatást nyújtó adószámáról, csoportos adóalanyiság esetén pedig a csoportos azonosító első nyolc számjegyéről, számla sorszámáról, az általános forgalmi adó alapjáról és áthárított általános forgalmi adó összegéről, a számlában feltüntettet időpontról, vagy ha nem, akkor a számla kibocsátásnak keltéről. Ugyanez az a helyzet, ha értékesítés, szolgáltatás nyújtása esetén egy másik, belföldön áthárított általános forgalmi adó alanyra áthárított általános forgalmi adó összege a 2.000.000 Ft-ot eléri vagy meghaladja. Ugyanazon szolgáltatás, értékesítés több számlán való megjelenése, ha összesen eléri a 2.000.000 Ft-ot vagy meghaladja ezt az összeget, akkor köteles nyilatkozni az adószámról, csoportosság esetén pedig az adószám első 8 szánjegyéről, illetve a számlában feltüntetett áfa összegéről.

Módosítás esetén az összeg eléri vagy meghaladja a 2.000.000 Ft-ot akkor nyilatkozni kell az adóalanynak a számla adatairól, a módosítás számszaki hatásáról az általános forgalmi adóalap és áthárított általános forgalmi adó tekintetében, valamint a számlát módosító okirat sorszámáról. Érvénytelenítés esetén ha az áfa összege elérte vagy meghaladta a 2.000.000 Ft-ot abban a bevallásban , amelyben az érvénytelenítés hatását figyelembe veszi, köteles a számlát érintően az adatoktól, valamint a számlát érvénytelenítő okirat sorszámáról nyilatkozni.

Az egyszerűsített vállalkozói adó alanya az adóévről benyújtott egyszerűsített vállalkozói adóbevallásban nyilatkozik, amelyben a számlát kiállította.

A nyilatkozatra a bevallásra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. Az általános forgalmi adó összesítő jelentés benyújtására kötelezett adózó a bevallási és adatszolgáltatási kötelezettségét, fizetési könnyítési és adómérséklési tárgyú kérelmének előterjesztését elektronikus úton teljesíti.

Kiegészítő szabály: a belföldi áfa-összesítő jelentés adó alanyai az általuk befogadott számlák tekintetében más adóalany által teljesített összesítő nyilatkozat adataihoz az elektronikusan ügyfélkapu rendszerben hozzáférhetnek, ezáltal ellenőrizhetik, hogy partnereik összesítő jelentés tételi kötelezettségüknek vonatkozásukban eleget tettek-e.

10. Egyéb módosítások

A Btk. 2012. január 1-jei módosítás bevezette s költségvetési csalás bűncselekményét, melynek eredménye a vagyoni hátrány. A hatékonyabb megtérülése érdekében kiterjesztésre kerültek a költségvetési csalás bűncselekmény elkövetőire és az azzal okozott vagyoni hátrányra.

Az Art. módosítása egyértelművé teszi, hogy az illetéket kiszabó határozat jogerőre emelkedését csak a jogerőre emelkedést megelőzően első alkalommal benyújtott illetékkedvezmény, illetve illetékmentességre vonatkozó kérelem akadályozza meg, ezáltal a módosítás kizárja a jogintézménnyel való visszaélés lehetőségét, az illetéket kiszabó határozat jogerőre emelkedésének szándékos elhúzását.

A szakképzési hozzájárulásra vonatkozó szabályok is módosulnak 2013-tól. Az új szabály szerint február 12-ig kell benyújtani, és ugyanezen időpontig kell a befizetett előleg és az éves nettó kötelezettség különbözetét rendezni. Az előzőkben említett változások a módosító törvény kihirdetését követő napon lépnek hatályba.