Adóblog
Olvassa a legfrissebb híreket !

Keresés

Cikkek

Egyes munkahelyek működéséhez elengedhetetlen, hogy elektronikus megfigyelőrendszereket alkalmazzon.

A munkahelyen történő elektronikus megfigyelőrendszerekről több jogszabály is ír. A legrészletesebb a Hatóság a személy és vagyonvédelmi, valamint magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény (Sztv.) szól erről, de nem teljesen fedi le az elektronikus megfigyelőrendszerek alkalmazásának valamennyi körülményét és feltételét. A magyar jogrendszerben nincs még kiforrott, összefoglalt jogszabály erre vonatkozóan, ezért a magyar jog leginkább a nemzetközi gyakorlatot veszi alapul.

A munkavállalónak kötelessége a munkaideje alatt a munkáltató rendelkezésére állni és munkáját az ő utasításai szerint ellátni. Emellett még kötelezettsége, hogy a munkáját megfelelő szakértelemmel és gondossággal végezze. Ebből adódóan tehát a munkáltató fel van arra jogosítva, hogy a munkavállalót ellenőrizze. 

A törvény ezzel kapcsolatban nem fogalmaz egyértelműen, hanem csak keretszabályokat ad. A NAIH ajánlása, hogy ezeket a keretszabályokat az elszámoltathatóság és az arányosság elvével összhangban kell kitölteni. Ezért a munkáltatónak olyan hatékony intézkedéseket kell kitalálni, amivel az adatvédelmi kötelezettségének is eleget tesz. 

Az arányosság elvével kapcsolatosan a 6. Adatvédelmi Irányelv az iránymutató. Ez alapján a személyes adatok csak abban az esetben kezelhetőek, ha adatkezelés az adatkezelő, vagy az adatokat megkapó harmadik fél, vagy felek jogszerű érdekének érvényesítéséhez szükséges, kivéve, ha ezeknél az érdekeknél magasabb rendűek az érintettnek az alapvető jogok és szabadságok tekintetében védelmet élvező jogai, különös tekintettel a magánélet tiszteletben tartásához való jogukra. 

Nem elegendő a jogalap, szükség van a garanciális követelményeknek való megfelelésre is. 

A kamera elhelyezése nem sértheti az emberi méltóságot. Ez alatt az értendő, hogy nem lehet megfigyelni az öltözőket, a zuhanyzókat, az illemhelyeket, de ugyanígy tiltja az ajánlás az orvosi szoba és az ahhoz tartozó váró kamerával történő ellenőrzését, a munkavállalók munkaközi szünetének eltöltése céljából kijelölt helyiség megfigyelését is. Ez alól kivétel a munkaszüneti és ünnepnapok, amikor senki sem tartózkodik ezekben a helyiségekben. 

A kamera látószöge is nagyon fontos, a célhozkötöttség elvének kell megfelelnie. Más tulajdonában álló területre nem fókuszálhat. 

A felvételek megőrzésének ideje alap esetben 3 nap. Ha ettől több ideig tart a tarolás, azt már indokolni. Rendezvények esetén 30 nap, bankfiókok esetén 60 nap a kamerafelvételének a megőrzése. A felvételek tárolásánál figyelni kell arra, hogy más ne férhessen hozzá, tehát meg kell teremteni azt a működést, ami alapján csak a döntési jogkörrel rendelkező személyek férhetnek hozzá. 

A munkavállalók ellenőrzésére, a munkáltatónak nem kötelezettsége hozzájárulást kérni a dolgozóktól, azonban ez nem azt jelenti, hogy a tájékoztatás követelményének sem kell megfelelnie. A tájékoztatásnak minden téren pontosnak és részletesnek kell lennie. Ha ezt nem teszi meg súlyos bírság róható a terhére. A tájékoztatást írásban kell megtenni, amelyet a munkavállalónak alá kell írni.

Ha van ilyen megfigyelőrendszer a munkáltató köteles figyelemfelhívó jelzést elhelyezni. Ha nem csak a munkavállalók, hanem más személyek is beléphetnek, külön kiírást kell elhelyezni. 

Az elektronikus megfigyelőrendszerekkel kapcsolatos adatkezelést be kell, jelenti a NAIH adatvédelmi nyilvántartásába. Ha ezt a munkáltató elmulasztja, bírság szabható ki ellene. 

Összefoglalva tehát elmondható, hogy csak megfelelő körültekintéssel helyezhető el megfigyelőrendszer. A megfigyelőrendszer működtetésének célja nem lehet az, hogy a munkavállalókat figyelje meg. Hiszen ez egyértelműen jogellenes a NAIH álláspontja szerint.

Forrás: Ügyvédvilág