Adóblog
Olvassa a legfrissebb híreket !

Keresés

Cikkek

Aktuális adózási információk

1.      Adomány fogalma

Ha közhasznú szervezet közhasznú tevékenységének, egyházi jogi személy törvényben meghatározott tevékenységének vagy közérdekű kötelezettségvállalás támogatására nyújtják, adománynak minősül. Az adomány formája lehet visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, térítés nélkül nyújtott szolgáltatás. Szintén adomány a szervezet létesítő okiratában rögzített céljaira ellenszolgáltatás nélkül (ingyenesen) juttatott eszköz, illetve nyújtott szolgáltatás. Az adomány elfogadása nem minősül gazdasági vállalkozási tevékenységnek. Elsődlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenység azon szervezet, amelynek éves összes bevétele hatvan százalékát eléri vagy meghaladja a gazdasági-vállalkozási tevékenységéből származó éves összes bevételét.

1.1  Adomány, mint elismert költség  

A vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségek, ráfordítások tekintetében az adóévben kapott adományt ex lege elismert költségként minősül, ha az adományt nyújtó adózó rendelkezik a közhasznú szervezet, az egyház jogi személy, a közérdekű kötelezettségvállalás szervezője által az adóalap megállapítása céljából kiállított igazolással. Az elismert költségkénti kezelés az adott adóévi társasági adóbevallásban történik, így a bevallás benyújtásakor kell rendelkezni ezen dokumentummal és az elévülési időn belül célszerű megőrizni. A nem adomány céljából történő ingyenes juttatásokra eltérő rendelkezések vonatkoznak. Ha egy ingyenes juttatás nem minősül adománynak, vizsgálni és igazolni kell, hogy a juttatásban részesülő oldalán megtörténik az az adott juttatás adóztatása.

1.3  Adóalap-kedvezmény

Térítés nélküli nyújtott szolgáltatás bekerülési értékének 20 százaléka csökkenti az adózás előtti eredményt. Ha a támogatás, juttatás nyújtására tartós adományozás keretében kerül sor, akkor az adózó a ráfordítás további 20 százalékával, azaz összesen 40 százalékával csökkentheti az adózás előtti eredményét a társasági adóalap megállapítása során. A kedvezmény során érdemes átnézni a közhasznú szervezettel kötött adományozási szerződéssel és a Civiltörvény szerint közhasznú tevékenységgel kapcsolatos tudnivalókat. Az írásbeli szerződésben az adományozónak arra kell kötelezettséget vállalnia, hogy az adományt ellenszolgáltatás nélkül adja a szerződéskötés naptári évében és az azt követő legalább egy alkalommal. Az adózónak rendelkeznie kell közhasznú szervezet által az adóalap megállapítása céljából kiállított igazolással, amely tartalmazza a következőket. A közhasznú szervezet megnevezését, székhelyét, adószámát. Az adózó megnevezését, székhelyét, adószámát. A támogatás juttatás összegét. Tartós adományozás esetén, ha az adományozás nem teljesült a szerződés érvényességének időtartama alatt, bármely adóévben, akkor adóalap-növelési kötelezettség keletkezik. Ilyen esetben az adózás előtti eredményt az adóévet megelőző bármely adóévben a tartós adomány után elszámolt többletkedvezmény teljes összegének kétszeresével kell növelni, ha az adózó a tartós adományozásról szóló szerződésben vállaltakat nem teljesítette a szerződésnek megfelelően illetve nem a közhasznú szervezet közhasznúsági nyilvántartásból való törlése vagy jogutód nélküli megszűnése végett történt a nem teljesítés.

2        Utalványok számviteli elszámolása

Az utalvány fogalmát a jogszabályok másként definiálják, de egységességet mutat, hogy korlátozott fizetési eszközként funkcionálnak.

 Áttekintése a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény által. Utalványok a következők. Kereskedelmi utalvány, minden más hasonló jegy, bón, kupon, egyéb tanúsítvány. Ezek egy vagy több személy árujára vagy szolgáltatására cserélhetőek illetve alkalmazható kötelezettség csökkentése. A törvény értelmében a dolgozóknak adott utalvány egy nem pénzben megszerzett bevétel, ami béren kívüli juttatásnak minősül. Adómentesek meghatározott körülmények között. Feltétele, hogy megállapítható legyen, hogy mely termékre szolgáltatásra használható fel. 100 ezer forint pénzbeli juttatáson és a szövetkezeti közösség alapból történő nem pénzbeli juttatáson túlmenően, csak szép kártya vehető figyelembe béren kívüli juttatásként meghatározott feltételekkel.

Utalványok tanulmányozása a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény alapján. A forgatható utalványokkal foglalkozik. Fogalma: Minden olyan, az utalványkibocsájtóval szembeni pénzkövetelést megtestesítő bankjegy, készpénz-helyettesítő fizetési eszköznek és értékpapírnak nem minősülő, átruházható, többször felhasználható, papír alapú fizetési eszköz, mely áruk vagy szolgáltatások ellenértékének kiegyenlítésére szolgál. Nem adómentesek, nem minősülnek béren kívüli juttatásnak. Kibocsájtására irányuló tevékenység kiegészítő pénzügyi szolgáltatásnak minősül. Rendszeresen és üzletszerűen, csak meghatározott feltétellel lehet végezni. Be kell jelenteni az MNB-nek. Az utalvány kibocsájtó közvetlenül vagy utalványforgalmazó útján az utalvány birtokos rendelkezésére bocsájtja, pénzeszköz ellenében.

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény alapján az utalványokat csak pénzhelyettesítőként emlegetik. 2019-től hatályos módosított előírásai szerint utalvány fogalma a következő. Olyan eszköz, melyet termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás ellenértékeként, rész-ellenértékeként kell elfogadni. A lehetséges értékesítő, szolgáltató megnevezése fel van tüntetve rajta. Van egycélú, többcélú utalvány. Nem minősül utalványnak az az eszköz, amely csupán árengedményre jogosít.

2.1 Egycélú utalvány   

Ha az utalvány kibocsájtója, aki első alkalommal saját nevében értékesíti, azonos az utalvány beváltójával és a termék/szolgáltatás ellenértékeként elfogadja, akkor kibocsájtásnál, további értékesítésnél áfa fizetési kötelezettség keletkezik. Ekkor kell áfát felszámítani, befizetni a kibocsájtó oldalán, levonásba helyezni az utalványt vásároló félnél. A vásárolt utalvány beváltása, felhasználása termék vagy szolgáltatás ellenértékének rendezésére szolgál, akkor az ellenérték kifizetésénél nincs áfa fizetési kötelezettség.

Ha az utalvány kibocsájtója és beváltója nem azonos, akkor áfa fizetési kötelezettség beváltáskor keletkezik a beváltó oldalán, amit a kibocsájtó felé továbbhárít. Ezt a kibocsájtó nem vonhatja le.

2.2 Többcélú utalvány

Mindig a beváltáskor keletkezik áfa fizetési kötelezettség, a beváltó oldalán, a felhasználó fél az áfával együttes ellenértéket rendezi, áfát nem igényelhet vissza, ha végső felhasználónak minősülő magánszemély vagy alanyi/tárgyi mentességben részesülő gazdálkodó szervezet. Több utalvány esetén, utalvány ellenében értékesített termék/szolgálgatás adóalapja az az összeg, amit utalványért fizettek. Ha az utalvány összegét nem lehet megállapítani, akkor az utalványon vagy ahhoz kapcsoló dokumentációban feltüntetett pénzbeli érték adóval csökkentett összege minősül adóalapnak. Ha az utalvány értéke részben fedezi áru/szolgáltatás ellenértékét, akkor a nem fedezett részre az általános adóalap szabályok vonatkoznak. A vételár vagy azon szereplő képviseleti érték megegyezik az áru/szolgáltatás közzétett árának áfával együttes összegével, ami bármely piaci szereplő számára beszerezhető.

2.3  Ügynökök és bizományosok

Utalvány kibocsájtásban és forgalmazásban közvetítőként ügynökök és bizományosok is eljárhatnak. Ügynök más nevében, más javára jár el, bevételként a felszámított díjakat számolja el, fizeti meg az áfát. A bizományos más javára jár el. A többiben azonos az ügynökkel. Egycélú utalványt bizományos átvesz, továbbad, akkor az utalványt áfásan veszi meg a kibocsájtótól és áfásan értékesíti a felhasználó felé.

2.4  A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény

Az utalványokat a vásárolt követelésekkel azonosan kezeli. Nem tekinthetőek készpénz-helyettesítő fizetési eszköznek, pénzeszköznek, jogszabályok alapján értékpapírnak, készletnek. Korlátozott körülmények között fizetési eszközként elfogadják.

2.5  Az utalványok számviteli elszámolása 

A számviteli elszámolást az érintett piaci szereplőknél külön-külön nézzük meg. Ilyenek a következő szereplők.

Utalványt kibocsátónál elszámolás:

Az utalványt a pénzeszközök között kell elszámolni, függetlenül attól, hogy közvetítőn keresztül vagy utalványt megvásárló féltől folyt be az ellenérték. Ha az utalvány összege (hozzá kapcsolódó dokumentumban szereplő névérték) eltér az ellenértéktől, akkor ezt a különbözetet pénzügyi műveletek bevételeként vagy ráfordításaként indokolt elszámolni a kibocsájtó. Ha az utalvány kibocsátónál való végső beváltásának határideje meghaladja az egy évet, akkor ezt a különbözetet halasztott bevételként kell kezelni és megszüntetni. Ha a különbözet nem kerül elszámolásra, akkor a kibocsátónál történő végső beváltáskor fog az elszámolásokban és az eredményben megjelenni a névérték és a könyv szerinti érték különbözeteként. Közvetítő megbízása esetén a közvetítői díj az igénybe vett szolgáltatás költsége, a felszámított áfát a levonható áfaként számolja el. Egycélú utalványnál, ahol a kibocsátó egyben beváltó is, akkor utalványkibocsájtáskor áfát számít fel és fizet be, átterheli azt az utalványt megvásároló félre, bizományos esetén a bizományosra terheli. Ezt egyéb követelésként és áfa fizetési kötelezettségként számolja el a kibocsátó. Amit kivezet a könyvekből az utalvány ellenértékeként befolyt összeg áfa részével szemben. Az utalvány ellenértékének fennmaradó része egyéb kötelezettség marad, amíg a kibocsátó be nem váltja az utalványt, a vevőkövetelésbe beszámítva. A vevőkövetelés nem tartalmazhat áfát. Beszámításkor az utalvány névértéke (képviseleti értéke) és az ellenérték közötti különbözetet, ami a beszámítás után fennmarad, a pénzügyi műveletek bevételeivel vagy ráfordításaival szemben kell kivezetni. Ugyanígy kell a kivezetni a különbözetet, ha kibocsájtáskor névértékre való módosítás történt, de a különbözetet időben később elhatárolták. Ilyen esetben a beváltó felszámítja az utalványt felhasználó felé teljesített áfát. Ha a kibocsátó nem azonos a beváltóval, akkor szüntetik meg az utalvány kibocsátás miatti kötelezettséget, ha az elfogadó cég a kibocsátóhoz fordul, az utalvány végső beváltásával. Ha a kötelezettséget a kibocsátáskor nem módosították a névértékre (képviseleti értékre), akkor a kapott ellenértéket a pénzügyi műveletek bevételeiből vagy ráfordításaiból vezeti ki a könyveiből. Ha a módosítás megtörtént, akkor ilyen különbözet nem keletkezik a végső beváltáskor.

Az utalványt megvásárló, felhasználó gazdálkodónál az elszámolás:

Az utalványokat a könyvekben a forgóeszközök között a vételár összegéhez igazítva kell nyilvántartásba venni és kimutatni, mint beszerzéskor vásárolt követelés. A 0.Nyilvántartási számlák számlaosztályban célszerű kimutatni. Ha a kibocsátó és beváltó azonos, akkor a kibocsátó az ellenérték mellett áfát is számol fel, amit a megvásárló fél levonható áfaként számol el. Ha van közvetítői vagy egyéb díj és ezt számlázzák a megvásárló felé, akkor a számviteli politika alapján saját döntés által vagy növeli az utalvány bekerülési értékét, azok összegét elszámolja levonható áfaként. Ha a felhasználó és a megvásárló egy, akkor be kell számítani az ellenértékre szóló kötelezettséget, az utalvány miatti követelés összevezetésével. Itt a könyv szerinti érték és a kiegyenlített tartozás értéke közötti különbözetet a pénzügyi műveletek bevételei vagy ráfordításai között kell elszámolni. A vevő részére áfa nem kerül felszámolásra. Az utalványt megvásárló vállalkozás az utalványt juttatásként adja át a dolgozónak, akkor az utalvány értékét személyi jellegű egyéb kifizetésként kell elszámolni a költségek között. Ezt kell beszámítani az utalvány beszerzés miatti vásárolt követelésbe. Az utalvány formájában adott juttatás miatt felmerülő le nem vonható áfát és a vállalkozás által fizetendő személyi jövedelemadót személyi jellegű kifizetések között kell elszámolni. Az egészségügyi hozzájárulás összegét a bérjárulékok között kell elszámolni.

Elszámolás a beváltónál

Az utalványoknál a kibocsátó és a beváltó személye más. A vállalkozások az általuk leadott szolgáltatás, termék ellenértéként más vállalkozás által kibocsátott utalványokat elfogad. Többcélú utalványnál felszámolják az áfát is, amit rátesznek az árra, lekönyvelik fizetendő áfaként és vevőkövetelésként. Az utalvány elfogadásakor a vevőkövetelést ki kell vezetni a könyvekből, helyébe vásárolt követelés lép, azonos értékben, feltéve, hogy az utalvány a teljes ellenértéket fedezi.  Ha az utalvány az ellenérték csak egy részét fedezi, a fedezett ellenértéket vevőkövetelésként kell kivezetni a könyvből, a nem fedezett részt a vevő fizetéssel rendezi. Ha az utalvány egycélú, akkor a beváltó a kibocsátó felé fogja felszámolni az áfát.

Elszámolás a közvetítőknél

Bizományos megveszi az árut az eladótól áfásan, az áfát visszaigényelné, majd az árut továbbértékesítik áfa felszámításával, amit a vevő visszaigényelhet. Ez függ attól, hogy történt e beszerzés. Ha a bizományos az ellenértéket is közvetíti az értékesítés során, akkor ezt a pénzmozgást is le kell könyvelni.

Az ügynök esetében a megbízó nevében jár el, nem lehet úgy tekinteni, mintha az eladótól megvenné és a vevőnek eladná az árut. az eladó és vevő közötti szerződés létrejöttében közvetít a felek között. Ha részt vesz az áruátvételben és értékesítésben, akkor a pénzmozgást le kell könyvelni és ki kell vezetni beszámítással a könyvekből.

Sajátos szabályok az ügynökre és a bizományosra a következők. Az u7talvány kibocsátásánál, forgalmazásánál, értékesítésénél, akkor áfázik, ha az utalvány egycélú és azonos a kibocsátó és beváltó.   

3        Adóparadicsomokban a jövedelmek adózása

3.1 Alacsony adókulcsú államok

Az az állam, amelyben törvény nem ír elő a társasági adónak megfelelő adókötelezettséget vagy az előírt adómérték kevesebb, mint 9 százalék. Kivéve, ha Magyarország egyezményt kötött az állammal a kettős adóztatás elkerülése végett, jövedelem és vagyonadók területén. Az ilyen államokból származó jövedelem után adót és egészségügyi hozzájárulást az adóbevallás benyújtásáig nyitva álló határidőig kell megfizetni. 2018. évi jövedelmeknél 2019.május 20-ig kell fizetni. Ez alapján magyar illetőségű magánszemély jogosult a külföldi adót levonni a magyar adójából. Ilyen államok a következők: Anguilla, Antigua és Barbuda, Bahama-szigetek, Bahrein, Belize, Bermuda, Csatorna-szigetek (Guersney, Jersey), Kajmán-szigetek, Marshall-szigetek, Maldív-szigetek, Man-szigetek, Montserrat, Niue, Turks és Caicos, Vanuatu, Virgin-szigetek, Vatikán.

Például Monacóban az ottani társasági adó mértéke 33,33 %, amelyet nem kell megfizetni, ha a társaság bevételének kevesebb, mint 25 %-a külföldi forrásból származik. 

4        A megújult ellenőrzési szabályok

Kétfajta ellenőrzés van 2018 után:

Olyan ellenőrzés, ahol, egy lezárt időszakot ellenőriznek. A másik adókötelezettség teljesítésére irányul vagy adatgyűjtésre, egyéb okból indított ellenőrzés, mely nem zár le időszakot, hanem jogkövetési vizsgálat a célja.

Ha ellenőrzésre úgy kerül sor, hogy ellenőrzéssel lezárt időszakot vizsgálnak, akkor ismételt ellenőrzésről van szó. Ilyenek a következők: utólagos adóellenőrzés (lezárt bevallási időszakra vonatkozik), kiutalás előtti ellenőrzés (az adó, költségvetési támogatás alapját és összegét meghatározza), egyszerűsített ellenőrzés (adókötelezettséget állapít meg kontrolladatok és a beadott adóbevallás alapján, nem eredményez lezárt időszakot).

4.1 Becslés

Alkalmazható vagyonszerzési illeték alapjának megállapításánál, adózó nem vagy alkalmatlan állapotban bocsájt szükséges iratanyagot az adóhatóság részére, természetes személy bevallási nyilatkozata hiányos vagy nem valós. Ez egy bizonyítási módszer, amely a valós adó illetve költségvetési támogatás alapját valószínűsíti. A valószínűsítés azt jelenti, hogy a becslés alapján kidolgozott adóalapját, úgy kell tekinteni, mintha az ténylegesen a becsült összegben merült volna fel, ellenkező bizonyításáig. Az adóhatóságnak azt kell bizonyítani, hogy fennállnak a becslés feltételei. Ez az első tisztázandó pont a becslés alapján hozott adóhatósági határozat bírósági megtámadása esetén. Azért rendelik el, mert nem lehet pontosan meghatározni az adóalapot.

4.2 Vagyonosodási vizsgálat

Ha az adózó vagyongyarapodása vagy életvitelére fordított kiadás nincs arányban az adómentes, bevallott és a bevallási kötelezettség alá nem eső, de megszerzett jövedelmének együttes összegével. A becsléssel megállapított adóalaptól való eltérést az adózó hitelt érdemlő adatokkal igazolhatja. A vagyongyarapodás forrása az adózó nyilatkozata szerint az adó megállapításához való jog elévülési idejét megelőzően szerezte meg, akkor közhiteles nyilvántartás vagy jogerős bírósági vagy végleges határozat kell, hogy a vagyongyarapodás forrását, szerzésének tényét, szerzésének időpontját igazolja. Csak meghatározott bűncselekmények elkövetéséhez kapcsolódóan folytatja le az adóhatóság.

4.3  Általános forgalmi adó becslés

Az adózónál a bizonylatok hiányát természeti katasztrófa vagy az adózó érdekkörén kívül álló katasztrófa okozta, akkor a levonható adót becsléssel állapítják meg. Minden esetben ki kell vizsgálnia az adóhatóságnak a levonható adó becslési feltételeinek fennállását.

4.4  Központosított ellenőrzés

465/2017. (XII.28) Kormányrendelet tartalmazza. Akkor kerül sor az elrendelésére, ha a rendelkezésre álló adatok, tények, körülmények, valószínűsítik, hogy az adókötelezettségeket:

·         olyan jogsértő kereskedelmi kapcsolatokkal, jogszerű kereskedelmi kapcsolatok színlelésével teljesítik, amelyek határon átnyúlnak vagy harmadik országba irányulnak

·         olyan kereskedelmi kapcsolatot sértenek meg, ahol Európai Unió más tagállamában illetőségű bíró adóalanyról van szó

·         kapcsolt vállalkozásokra előírt szabályok megsértése történik, színlelt szerződéssel vagy joggyakorlás alapelvébe ütköző módon való teljesítésével, ahol belföldi illetőségű illetve egy vagy több területi szerv illetékességébe tartozik a vállalkozás

·         olyan szerződések esetén, ahol közbeszerzéssel, védelmi vagy biztonsági beszerzéssel foglalkoznak, ahol a teljesítés jogszerűtlen, színlelt, adóelkerülő illetve a joggyakorlás alapelvébe ütközik

·         olyan adóügyeket sértenek meg, melyek kiemelkedő jelentőségűek, a vámhatóság hatáskörébe tartoznak

4.5  Az egyszerűsített adóellenőrzés

Az adóbevallás során közölt adatok, illetve az adatszolgáltatás alapján rendelkezésre álló adatok mutatnak eltérést, az adóhatóság felhívja az adózó figyelmét az eltérés okának tisztázásra.

4.6  Ismételt ellenőrzés

Az adóellenőrzés speciális alfaja. Lezárt bevallási időszak tekintetében ismételt vizsgálatra kerülhet sor az adó, költségvetési támogatás tekintetében:

·         korábbi ellenőrzés megállapításának a végrehajtását vizsgálja az elsőfokú adóhatóság

·         adózó kérelmezi, hogy vele szemben ellenőrzést indítsanak, mivel jóhiszeműen tudomására jutott olyan információ, tény, amivel korábban nem rendelkezett és a korábbi ellenőrzés megállapítását megváltozatja

·         ismételt ellenőrzés eredménye ellátási jogosultságot teremt az adóhatóság szerint

·         felülellenőrzés keretében: Adó megállapítási jog elévülési határidején belül lehet, vizsgálattal lezárt időszak tekintetében. Alapvetően elrendelni a miniszter, az Állami Számvevőszék elnöke, önkormányzat képviselő testülete szokta.

4.7  Jogkövetési vizsgálat

Az adóhatóság a bevallási időszak lezárását megelőzően is ellenőrzi, hogy az adózó kötelezettségének eleget tett-e, nyilvántartásban szereplő adatok hitelességét megállapíthatja, adatokat gyűjthet be.

5        Könyvelők részére pénzmosás-ügyi határozatok

2017. december 23. és 2018. augusztus 29-e között jogerőssé vált határozatait a Pénzmosás és Terrorizmusfinanszírozás Elleni Iroda szeptember 5-én a www.nav.gov.hu oldalon közétette egy táblázatban. Ebben 45 vállalkozás neve, adószáma, székhelye és a velük szemben alkalmazott intézkedések, okai szerepelnek.

A www.nav.gov.hu oldalról letölthető a pénzmosás elleni típus-szabályzatok.

A www.onadozo.hu oldalról komplett szabályzat-minta tölthető le.     

(forrás: Önadózó 2018/2.)

2018. július 1-jével átalakul a számlákra vonatkozó tételes adatszolgáltatási kötelezettség (összesítő jelentés). Ezen időponttól a kibocsátott számlák, számlával egy tekintet alá eső okiratok adataira vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettség azok kibocsátása után az eddigi bevallásban történő adatszolgáltatás helyett elektronikus úton, és igen rövid időn belül lesz teljesítendő. Az adatszolgáltatásra kötelezett számlák köre, és a közlendő adatok köre is kibővül. 

Kibocsátott számlák

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (továbbiakban: Áfa-tv) 257/G. §-ának és a törvény 10. számú mellékletének előírása alapján, a belföldön nyilvántartásba vett adóalany elektronikus módon, számlánkénti adatszolgáltatásra kötelezett. A számla kibocsátója az állami adó-és vámhatóság részére köteles a számla 169.§ szerinti adattartalomról adatot szolgáltatni azon számlák vonatkozásában, amelyekben egy másik, belföldön nyilvántartásba vett adóalanyra áthárított adó összege a 100.000 forintot eléri, vagy meghaladja. 

Az adóalany ezen számlák módosításáról vagy érvénytelenítéséről is külön jogszabályban meghatározott módon elektronikus adatszolgáltatást köteles teljesíteni. Szintén elektronikus adatszolgáltatást kell teljesíteni azon módosításokról, amikor a módosítást követően éri el vagy haladja meg a 100.000 forintot a számlában áthárított adó. 

Befogadott számlák

Az adóalany termék beszerzése, szolgáltatás igénybevétele esetén azon befogadott számlákról, amelyekben az áthárított adó összege a 100.000 forintot eléri vagy meghaladja, arról az adó-megállapítási időszakról teljesítendő bevallásban, amelyben az ügylet teljesítését vagy előleg megfizetését tanúsító számla alapján adólevonási jogot gyakorol, számlánként nyilatkozni köteles. 

Számla módosítása

Számla módosítása esetén a számlával egy tekintet alá eső okiratot befogadó adóalany abban a bevallásban, amelyben a módosítás hatását figyelembe veszi, akkor köteles a módosított számlát érintően is nyilatkozni, ha a számlában áthárított adó akár a módosítást megelőzően, akár azt követően vagy a módosítást megelőzően és azt követően is eléri vagy meghaladja a 100.000 forintot. 

Számla érvénytelenítése

Számla érvénytelenítése esetén a számlával egy tekintet alá eső okiratot befogadó adóalany, amennyiben az érvénytelenített számlában-ideértve a módosított számlát is- áthárított adó összege elérte a 100.000 forintot, abban a bevallásban, amelyben az érvénytelenítés hatását figyelembe veszi, köteles a számlát érintően az Áfa-tv. 169 §-a szerinti adatokról, valamint a számlát érvénytelenítő okiratsorszámáról nyilatkozni. 

Adatszolgáltatás/bevallás

A számlakibocsátóként teljesítendő adatszolgáltatás adóértékhatára 1 millió forintról 100.000 forintra csökken. A kötelezően szolgáltatandó adatok köre kibővül, az adatszolgáltatás 2018. július 1-jétől a számlának, számlával egy tekintet alá eső okiratnak az eddigi néhány adat helyett az Áfa-tv.  szerinti valamennyi kötelező adatára kiterjed. 

Ezen időponttól az adatszolgáltatás elválik a bevallástól: 

  1. Számlázó programmal történő számlázás esetén a számlaadatok a számlázó programból azonnal, automatikusan, XML formátumban, interneten keresztül továbbításra kerülnek a NAV részére.
  2. Számlanyomtatvány felhasználásával történő számlázás esetén az adatszolgáltatást 5 naptári napon belül kell teljesíteni, úgy, hogy a számla és a számlával egy tekintet alá eső okirat adatait webes felületen kell rögzíteni. Kézi számla esetében az adatszolgáltatási határidő rövidül abban az esetben, ha a számla 500.000 forint vagy azt meghaladó összegű áthárított adót tartalmaz. Utóbbi esetben az adatszolgáltatás a számlakibocsátást követő napon teljesítendő. 
  3. online pénztárgépek által készített egyszerűsített számlák automatikusan, a NAV adattárházán keresztül kerülnek továbbításra az online számla adatszolgáltatás rendszerébe. 

Regisztráció

A számlázó programmal történő adatszolgáltatás megkezdésének feltétele a gépi interfész használatához szükséges adatoknak az adatszolgáltatásra kötelezett adóalany állami adó-és vámigazgatósághoz tett bejelentésen alapuló nyilvántartásba vétele. Szükséges az adózó regisztrálása a webes felületen. 

 

Adatszolgáltatás módja

Az adatok továbbítása számlázó programmal történő számlakészítés esetében gépi interfészen keresztül XML üzenetben, web szolgáltatás hívásával, a számlázó program által vezérelve, automatikusan történik. 

Az online adatszolgáltatáshoz szükséges program

A számla és a nyugta adóigazgatási azonosításáról, valamint az elektronikus formában megőrzött számlák adóhatósági ellenőrzéséről szóló 23/2014. (VI.30.) NGM rendelet (a továbbiakban: Rendelet) módosításának tervezetében (a rendelet még nem került kihirdetésre, ez várhatóan tavasszal történik meg) a számlázó programmal szembeni követelmények egyik eleme, hogy biztosítani kell a kiállított számla, számlával egy tekintet alá eső okirat legalább Áfa – tv. szerinti kötelező adattartalmának az adóhatóság felé, a rendelet mellékleteiben meghatározott adatszerkezetben történő elektronikus továbbítását. Ez alapján a számla kibocsátására alkalmas számítástechnikai programnak, programfunkciónak kell teljesítenie az adatszolgáltatást. A számlázó programot használó adóalany nem mentesül az adatszolgáltatási kötelezettség alól akkor sem, ha az általa használt program külföldi fejlesztésű. 

Az adatszolgáltatásnak emberi beavatkozás nélkül, a számlázó programból automatikusan kell történnie. A tervek szerint a számlázó programnak a kiállított számla adatait kell továbbítania a NAV felé. Főszabály szerint az adatszolgáltatást a kiállításkor azonnal teljesíteni kell.  A számlázó programmal történő adatszolgáltatás akkor minősül teljesítettnek, ha az adatok továbbításra kerültek és a sikeres feldolgozást az állami adó-és vámhatóság rendszere visszaigazolta. 

Számlázó programmal szembeni alapkövetelmény az elektronikus adatszolgáltatásra való alkalmasság

Az adóalany mindaddig használhatja az adatszolgáltatásra nem alkalmas számlázó programját, amig nem kell adatszolgáltatást teljesítenie, vagyis nem állít ki a számlázó programmal egy másik belföldi adóalany részére olyan számlát, amiben az adó összege 100.000 forint vagy azt meghaladó összeg.  Fontos, hogy azok az adóalanyok, akik ezután döntenek arról, hogy számlázó programot vásárolnak, a program beszerzésekor vegyék figyelembe, hogy az alkalmas-e a számla adatairól teljesítendő online adatszolgáltatásra. Az adatszolgáltatási kötelezettség független a számla fizikai létrehozásának helyétől.  Az adatszolgáltatási kötelezettség valamennyi belföldön nyilvántartásba vett adóalanyra kiterjed, ide értve az Eva. alanyát is, akire vonatkozóan az Eva tv. rendelkezik úgy, az Eva. alanya a számla adatszolgáltatási kötelezettség szempontjából az áfa alannyal azonos megítélés alá esik. Amennyiben belföldi adóalany egy másik tagállambeli cég magyar adószámára állít ki számlát és a számlában áthárított általános forgalmi adó eléri vagy meghaladja a 100.000 Ft , akkor  számla adatait jelenteni kell, mivel belföldi adóalanyok közötti ügylet valósul meg. 

 

 

forrás: Önadózó (2018.)

Az uniós rendeleti –és nem nemzeti- szabályozás indoka az volt , hogy a természetes személyek az egész Unióban egységes , uniós-szintű védelmet kapjanak személyes adatainak kezelése vonatkozásában. Magyarországon az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény rendelkezik.

Lényege: Minden vállalkozás áttekintse adatkezelési tevékenységét , és hozzáigazítsa az aktuálisan új jogi követelményekhez . A rendelet  hatálya csak a természetes személyek személyes adatainak kezelésére vonatkozik.

Lényeges fogalmak a személyes adat, az adatkezelés , és az adatfeldolgozó fogalmak.

Személyes adat:

azonosítható az a személy , aki közvetlen vagy közvetett módon , különösen valamely azonosító pl.: név, szám, helymeghatározó adat, online azonosító vagy a természetes személy testi, fiziológiai, genetikai, szellemi , gazdasági , kulturális vagy szociális azonosságára vonatkozó egy vagy több tényező alapján azonosítható.

Adatkezelés:

A személyes adatokon vagy adatállományokon automatizált vagy nem automatizált módon végzett bármely művelet vagy műveletek összessége.

Adatfeldolgozó:

Az a természetes vagy jogi személy, közhatalmi szerv, ügynökség vagy bármely egyéb szerv, amely az adatkezelő nevében személyes adatokat kezel.

 

A leggyakoribb céges adatkezelési tevékenységek :

  • munkavállalók személyes adatainak kezelése
  • munkáltató kamerás és egyéb elektronikus megfigyelése
  • szerződéses partnerek adatainak kezelése
  • jogi személy ügyfelek, vevők , szállítók természetes személy képviselőinek elérhetőségi adatai
  • törzsvásárlói listák
  • látogatás. regisztráció a cég honlapján
  • hírlevél szolgáltatás
  • webáruház értékesítés
  • reklám kampányok
  • nyereményjátékok.

 

A könyvelőirodák kettős minőségben érintettek az adatvédelemben. A saját tevékenységük , saját munkavállalóik , partnereik adatai tekintetében  vagy például internetes tevékenységüket érintően. Értelmezésem szerint jelenleg a könyvelőiroda 2018. május 25-én – akként tudja garantálni és igazolni a megbízó felé szerződésben kötelezettséget vállal. Ezért a könyvelési szerződésekbe ezen feltételeket be kell építeni.

 

(forrás: Önadózó 2018/02)

Rengeteg tévhit van a köztudatban a számlázás kapcsán. Nagyon sok szabályt kell betartani, de ezen túl mi magunk tovább bonyolítjuk a számlázásunkat. 

1.sz. tévhit:

A számítástechnikai eszköz útján, papírra nyomtatott számlákat példánysorszámmal kell ellátni. 2010. szeptember 27- óta ez nem kötelező. A számlákkal szemben támasztott követelményeket rendeletben szabályozták. Jelenleg a 23/2014. (VI. 30.) NGM rendelet van érvényben.

2.sz tévhit:

A számítógéppel előállított számlára rá kell írni, hogy megfelel az „ilyen” és „ilyen” rendeletnek. Nem kell. Ráírni nem kell, de a valóságban meg kell felelni a jelenleg hatályos rendeletnek. 

3.sz. tévhit:

A pénznem kötelező adat. Nem. Az Áfa tv. nem írja elő, ha nincs rajta, akkor forintban értendő.

4.sz. tévhit:

A számla végösszegét betűzve is ki kell írni. Nem kötelező, nincs rá előírás

5.sz. tévhit:

A észpénzes számlán a teljesítés dátumának és a számla keltének meg kell egyezni. Ez csak az egyszerűsített számlára igaz, amit köznapi néven készpénzes számlának hívunk. A köznapi nevén „áfás számlának” nevezett számlára vonatkozóan az áfa törvényben nincs ilyen megkülönböztetés. A fizetési mód nem is kötelező adat a számlán. 

6.sz. tévhit:

Az adómentes értékesítést betűszavakkal (TM, AM, AKK) kell jelölni. Nincs ilyen előírás. A pénztárgépekkel kapcsolatos szabályoknál szerepelnek ezek a rövidítések. Viszont a mentességre hivatkozni kellaz áfa tv. 169.§ m szerint: „egyértelmű utalás arra, hogy a termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása mentes az adó alól. 

7.sz tévhit:

A 0% áfa kulcs. A 0 % áfa kulcs nem létezik.

8.sz. tévhit: 

Fordított adózás esetén feltüntetendő: „Az Áfa-tv. 142 § (1) alapján az ÁFA fizetésére a vevő kötelezett” Régen így volt. A jelenlegi áfa tv. a „fordított adózás” feliratot követeli meg. Ha ez hiányzik, a számla szabálytalan. 

9.sz. tévhit:

A vevő neve helyett írhatjuk: „készpénzes vevő” vagy „bankkártyás vevő”. Az ilyen számla szabálytalan. Az áfa tv. megköveteli a vevő nevének és címének feltüntetését. 

10.sz. tévhit:

A számlán fel kell tüntetni a vevő adószámát. Az esetek nagy részében nem kell feltüntetni. Gyakorlatilag csak akkor kell, ha az áfát a vevő fieti, illetve közösségi értékesítés esetén. 

11.sz tévhit:

Az „adóhatósági ellenőrzési adatszolgáltatással” nem kell foglalkozni, azt kezeli a program. Csak a felhasználó által megadott helyes beállítások esetén készül hibátlean adattartalmú adatszolgáltatás. 

12.sz tévhit:

Megszűnt a sztornó számla. A régivel ellentétben az új áfa törvényben nem szerepel a sztornó szó. Helyette az érvénytelenítés szót használja. A „stornó” szó használata nem tilos. A régi „helyesbítő” számla helyett „módosító” számláról beszélhetünk. 

 

Egyre népszerűbb az interneten keresztül bonyolított használtcikk-kereskedelem [Jófogás, Vatera, Facebook stb.] Az adózási jogszabályokat áttekintve a leggyakoribb három esetcsoport szabályozása röviden a következő:

1.      Magánszemély ingóságait nem gazdasági tevékenység keretében értékesíti;

2.      Magánszemély az ingóságait nem egyéni vállalkozóként ugyan, de gazdasági   tevékenység keretében értékesíti;

3.      Egyéni vállalkozó végez ingó értékesítési tevékenységet;

 

Szabályozások röviden:

1.      Ha a magánszemély nem gazdasági tevékenységként értékesíti ingóságait, az ebből származó jövedelmét az ingó átruházásból származó szabályok szerint kell megállapítania és megfizetnie a 16 százalékos mértékű személyi jövedelemadót. 200 ezer forintot meg nem haladó ingó vagyontárgy értékesítéséből származó jövedelem után nem kell megfizetni az adót.

Ha az ebből származó bevétele az adóév elejétől összesítve nem haladja meg a 600 ezer forintot, akkor nem keletkezik adóköteles jövedelme és szja fizetési kötelezettsége. Számla-, nyugtaadási és áfa-fizetési kötelezettség nem terheli.

2.      Ha a magánszemély az ingóságait nem egyéni vállalkozóként, de gazdasági tevékenység keretében értékesíti, jövedelme önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül, 16 százalékos mértékű szja-t és 27 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást is kell fizetnie.

Nem alkalmazhatja a 200 ezer forintos szabályt, ugyanakkor, ha összesítve az adóévben az értékesítésből származó bevétele nem haladja meg a 600 ezer forintot, akkor nem keletkezik adóköteles jövedelme. A gazdasági tevékenység áfa-alanyiságot eredményez, így adószámmal kell rendelkeznie, számla-, nyugtaadási kötelezettség terheli, és amennyiben nem választott alanyi adómentességet, akkor áfa-fizetési, bevallási kötelezettsége van.

3.      Ha egyéni vállalkozó végez ingó értékesítési tevékenységet, akkor az ebből származó jövedelmét az általa választott adózási módra irányadó rendelkezések szerint kell megállapítania, és ennek megfelelően kell teljesítenie az adókötelezettségeket.

Az egyéni vállalkozó áfa-adóalanynak minősül és a tevékenysége keretében végzett ingó értékesítéshez kapcsolódóan számla-, nyugatkibocsátási kötelezettség terheli, és amennyiben nem választott alanyi adómentességet, akkor áfa-fizetési, bevallási kötelezettsége van.

 

Részletesen:

 

Az ingóságok értékesítése során a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja. tv.) 58. §-a alapján kell a magánszemélynek megállapítania jövedelmét, kivéve, ha azt egyéni vállalkozóként vagy mezőgazdasági őstermelőként szerzi meg.

Az ingó vagyontárgy értékesítéséből származó jövedelmet úgy kell meghatározni, hogy a kapott bevételt csökkenteni kell az igazolt, elszámolható költségekkel, és az így kiszámított jövedelem után 16 százalékos mértékű adót kell fizetni. Az adót a magánszemélynek az adóbevallásában kell megállapítania, és az adóbevallás benyújtására előírt határidőig megfizetnie.

2012. január 1-jétől ha az ingó vagyontárgy átruházása gazdasági tevékenység keretében történik, akkor az ingó átruházásából származó jövedelemre vonatkozó rendelkezések szerint megállapított jövedelem önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül.

Az Szja-tv. 3. § 46. pontja alapján gazdasági tevékenységnek minősül valamely tevékenység üzletszerű, illetőleg tartós vagy rendszeres jelleggel történő folytatása, amennyiben az ellenérték elérésére irányul, vagy azt eredményezi.

Hogy az ingó értékesítése gazdasági tevékenységnek minősül-e, az eset összes körülményét figyelembe kell venni.

 

Példák:

Ha egy magánszemély szükségleteinek kielégítése céljából vásárol ruhákat, maid a megunt, kinőtt ruhákat az interneten keresztül értékesíti, ez nem tekinthető gazdasági tevékenységnek, mert az ingóságok beszerzése nem továbbértékesítési, haszonszerzési céllal történt; vagy

Ha egy magánszemély feleslegessé vált könyveit értékesíti, vagy gyermekének kinőtt ruháit adja el.

Ha egy magánszemély kifejezetten abból a célból vásárol gyermekruhákat, hogy azokat utóbb rendszeresen – pl. internetes hirdetések révén – értékesítse, akkor az így megszerzett jövedelme önálló tevékenységből származó jövedelemnek tekintendő.

A magánszemélynek 200 ezer forintot meg nem haladó ingó vagyontárgy értékesítéséből származó jövedelme után nem kell adót fizetnie. Ha az értékesítés gazdasági tevékenységnek minősül, akkor önálló tevékenységből származó jövedelme keletkezik, ezért ezt a kedvező szabályt nem alkalmazhatja. Ha ingó értékesítéséből származó bevétele éves szinten összesítve nem haladja meg a 600 ezer forintot, akkor nem keletkezik adóköteles jövedelme akkor sem, ha az értékesítést gazdasági tevékenység keretében végzi.

A magánszemély kötelezettsége annak megállapítása, hogy tevékenysége gazdasági tevékenységnek minősül-e, az ingó vagyontárgyak vevőjének nem keletkezik adóelőleg-megállapítási,- levonási,- megfizetési és –bevallási kötelezettsége. Ezen adókötelezettségek a magánszemélyt terhelik, a 16 százalékos szja és a 27 százalékos egészségügyi hozzájárulást is a magánszemélynek kell megfizetnie.

 

A szabályozások kifejtése részleteseben

 

Az ingóságok értékesítése során az Szja-tv 58. §-a alapján kell a magánszemélynek megállapítania jövedelmét, kivéve, ha egyéni vállalkozóként vagy mezőgazdasági őstermelőként szerez bevételt.

Az ingatlan vagyontárgy értékesítéséből származó jövedelem meghatározásakor a kapott bevételt csökkenteni kell az igazolt, elszámolható költségekkel és az így kiszámolt jövedelme után 16 százalékos adót kel fizetni. Az adót a magánszemélynek az adóbevallásban kell megállapítania és a bevallásra előírt határidőig kell megfizetnie.

2012. január 1-jétől az ingó vagyontárgy átruházásából származó jövedelemre vonatkozó előírások kiegészítésre kerültek a gazdasági tevékenységre vonatkozó rendelkezésekkel. Ha az ingó vagyontárgy átruházása gazdasági tevékenység keretében történik, akkor az ingó átruházásából származó jövedelemre vonatkozó rendelkezések szerint megállapított jövedelem önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül.[(Szja-tv. 58. § (8) bekezdés]

Gazdasági tevékenységnek minősül valamely tevékenység üzletszerű, illetőleg tartós vagy rendszeres jelleggel történő folytatása [Szja-tv. 3. § 46. pontja]

 

 

A gazdasági tevékenység kritériumai:

·         üzletszerűség, tartósság vagy rendszeresség;

·         ellenérték elérésére irányultság;

·         a tevékenység független formában történő végzése.

Fontos kiemelni, hogy a felsorolt feltételeknek nem együttesen kell fennállnia. Mindig vizsgálni kell az eset összes körülményét.

Általánosságban az egyszeri értékesítés nem eredményez adóalanyiságot, legyen az értékesítés tárgya padláson talált régiség, ajándékba kapott arany ékszer, vagy személygépkocsi, ingatlan. Ha valaki azonban rendszeresen – például – régiségek után kutat (több padláson is), azokat felvásárolja, rendszeresen értékesíti, úgy ez a tevékenység gazdasági tevékenységnek minősül.

Nem tekinthető gazdasági tevékenységnek, ha valaki például 100 millió forint értékű ingatlant örököl, és ezt értékesíti, ezen értékesítés nem keletkeztet az áfa rendszerében adóalanyiságot.

Az áfa szempontjából gazdasági tevékenységnek minősül, ha az ellenérték fejében végzett tevékenység nem üzletszerű ugyan, de tartós, rendszeres tevékenység, és így forgalmi adóztatás alá esik

Az áfatv. sem az üzletszerűség, sem a tartósság/rendszeresség fogalmát nem határozza meg. Üzletszerű a tevékenység, amennyiben az a magánszemély megélhetésében, vagyoni, jövedelmi viszonyaihoz mérten nem elhanyagolható mértéket képvisel, a magánszemély bevételei között jelentős mértékű. Üzletszerűnek minősül a tevékenység akkor is, ha azt egy kifejezetten gazdálkodásra létrehozott szervezet, személy végzi ellenérték fejében. Az üzletszerűség vizsgálata során az értékesített tétel mennyiségét, az értékesítés körülményeit, valamint az életszerűségét kell figyelembe venni.

A tartósság/rendszeresség szinonim fogalmak. Rendszeresség esetén nem feltétel, hogy a magánszemély árrés elérése céljából értékesítsen, az értékesítések ismétlődése már adóalannyá teheti. A tevékenység áfaszempontból történő minősítését nem befolyásoló tényező, hogy a magánszemély fő-, melléktevékenységként, vagy hobbiként folytatja-e

Fő szabály szerint, ha valaki feleslegessé vált tárgyait alkalomszerűen értékesíti (akár többször is), úgy ez az eladás nem eredményez adóalanyiságot. A gazdasági tevékenység feltételei akkor állnak fenn, ha egy értékesítő másoktól vásárol fel különböző (használt) termékeket és ezeket rendszeresen értékesíti online felületeken.

A tevékenység áfakötelezettségének megítélésekor érdektelen, hogy a ráfordítások milyen mértékűek, illetve, hogy meghaladják-e a bevételeket. Az elért ellenértékekre tekintettel még veszteség esetén is áfakötelezettség terheli a tevékenységet, azaz az adóalanyiságot megalapozhatja.

Ahhoz, hogy egy tevékenység gazdasági tevékenységnek minősüljön, azt a jogalanynak saját nevében kell végeznie. Nem minősül független formában végzett gazdasági tevékenységnek az a tevékenység amelyet munkaviszony, munkaviszony jellegű jogviszony, vagy olyan munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében végeznek, amelyben a a kötelezett alárendelt helyzetben van a tevékenység végzése eredményének, díjazásának, egyéb feltételeinek és körülményeinek meghatározásában. [Áfatv. 6. § (5) bekezdés]

Az áfa-rendszerében fontos hangsúlyozni, hogy ahhoz, hogy egy tevékenység gazdasági tevékenységnek minősüljön, csak a fentebb említett kritériumokat kell vizsgálni, a gazdasági tevékenység nem összeghatárhoz kötött. Amennyiben a végzett tevékenység adóköteles tevékenységnek minősül, , úgy az adóalanyt az adófizetési és bizonylatadási kötelezettség is terheli.

Évi 6 millió forint értékhatárig az adóalany választhat alanyi adómentességet, ebben az esetben a gazdasági tevékenysége nem eredményez adófizetési és bevallási kötelezettséget. [Áfatv. 257. § (2) bekezdés b) pont] (Az alanyi adómentességre vonatkozó szabályokat az Áfatv. XIII. fejezete tárgyalja).

Az általános forgalmi adó alanya az adóköteles tevékenysége megkezdésének bejelentésével egyidejűleg nyilatkoznia kell arról, hogy alanyi mentességet választ. Az alanyi adómentesség visszamenőlegesen nem választható. Az értékesítések után amennyiben gazdasági tevékenységről, adóalanyiságról beszélünk, általános forgalmi adót kell fizetni, a teljesítés időpontjában érvényes adómértéknek megfelelően.

Az értékesítőnek figyelnie kell arra is, hogy ügylete nem tartozik-e az áfatv. XVI. fejezetében foglalt különbözet szerinti adózás azbályai (viszonteladóra vonatkozó szabályok) alá. Tekintve, hogy az adóalany alanyi adómentes minősége az áfatv. eltérő rendelkezése hiányában viszonteladói tevékenységre is kiterjed, az alanyi adómentesként bejelentkezett adóalanynak az áfatv. XVI. fejezetének megfelelő használtcikk értékesítése tekintetében sem kell adófizetési kötelezettséggel számolnia.

Amennyiben az adott tevékenység az áfatv. szerinti gazdasági tevékenységnek minősül, de ennek ellenére a magánszemély nem tesz eleget a bejelentkezési kötelezettségének, az áfa-fizetési kötelezettség az adóalanyként történő bejelentkezés (adószám kiváltása) elmulasztásától függetlenül terheli.

 

 

 

A behajtási költségátalány elszámolása annak hatályba lépése óta számos problémát vetett fel, a társaságoknál az adminisztrációt jelentősen megnövelte, sok esetben a vállalkozás könyvekben kimutatott eredményét torzította. A helyzet megoldódni látszik a törvényjavaslat elfogadásával. A változásokat már a tavalyi üzleti évi beszámolók elkészítésekor alkalmazni lehet.

Szabályozási és gyakorlati problémák a változás előtt

A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi törvény (a továbbiakban: Ptk.) 6:155. § (2) bekezdésében foglalt előírások alapján a késedelmes fizetés napjával a 40 eurós behajtási költségátalányból adódó követelések-kötelezettségek, a Ptk erejénél fogva beálltak külön terhelés nélkül, így azokat a könyvelési nyilvántartásokban felmerülésükkor is el kellett számolni.

A Ptké. módosítása nem oldotta meg azt a problémát, hogy a Ptk. előírása alapján változatlanul kötelező volt a 40 eurós behajtási költségátalány alkalmazása, az ezt kizáró szerződés semmis volt. Így a számviteli elszámolás sem változott, a késedelembe esés napjával ezeket a követeléseket-kötelezettségeket a könyvekben automatikusan el kellett számolni.

Nyilvántartásuk bonyolult volt, a felmerült költségátalány fizetési kötelezettséget egyéb ráfordítások és kötelezettségek között kellett kimutatni, függetlenül attól, hogy azt a jogosult érvényesítette-e vagy sem. Ez jelentősen megnövelte a vállalkozások adminisztrációs terheit.

A változás

A törvényjavaslatban javasolt szabályozás a kereskedelmi ügyletekhez kapcsolódó késedelmes fizetések elleni fellépésről szóló 2011/7/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 6. cikkének való megfelelést szolgálja, így új alapokra helyezi a jogi szabályozást. A jogi szabályozás változása miatt a számviteli elszámolások is változni fognak. A törvényjavaslat elfogadása esetén a kihirdetését követő napon hatályba fog lépni, azzal, hogy rendelkezéseit a hatálybalépését megelőzően kötött kereskedelmi ügyletekből eredő fizetési kötelezettség teljesítésének késedelme esetén is alkalmazni kell (azaz visszamenőleges hatályú lesz a törvény).

A törvényjavaslat megtartja a korábbi Ptk.-beli szabályozás alanyi és tárgyi hatályát, a jogosult a kötelezett fizetési késedelme esetén továbbra is 40 eurónak megfelelő behajtási költségátalányra tarthat igényt. Jelentős változást tartalmaz ugyanakkor a törvényjavaslat a behajtási költségátalány esedékességét illetően, mert a törvényjavaslat szerint a behajtási költségátalány összege – a korábbitól eltérően – nem válik automatikusan esedékessé a késedelembeesés időpontjával. A törvényjavaslat szerint önkéntes teljesítés hiányában a jogosult igényt tarthat a behajtási költségátalányra, de azt érvényesítenie kell. A követelés esedékességének időpontja ebben az esetben a teljesítésre való első felszólítás időpontja.

Számviteli következménye, hogy csak a teljesítésre való első felszólítás időpontjával kell a kötelezettnek a könyvviteli nyilvántartásában azt kötelezettségként elszámolnia, mint esedékes kötelezettséget. A jogosultnál nem változnak a számviteli elszámolások.

Változik az elévülési idő is, mert a törvényjavaslat szerint a behajtási költségátalányt a kötelezett késedelembe esése napjától számított egy éves jogvesztő határidőn belül lehet érvényesíteni.

Átmeneti rendelkezések

A számviteli elszámolást illetően átmeneti rendelkezést is tartalmaz a törvényjavaslat azokra vonatkozóan, akik kimutattak behajtási költségátalányból származó kötelezettséget. Az új szabályok hatálybalépésekor kimutatott – behajtási költségátalány miatti – kötelezettségeiket az egyéb bevételekkel szemben kell megszüntetniük. Ezzel a vállalkozások mind számviteli, mind adózási szempontból mentesülni fognak a lezárt 2013-2015-ös üzleti évek önellenőrzési kötelezettségük alól.

Mi a teendő?

Az alábbiakra indokolt tekintettel lenni:

a)      a vállalkozások többsége nem szerepeltette ,  könyveiben a behajtási költségátalányból származó kötelezettségeit. Mivel a törvényjavaslat visszamenőleges hatályú ezért ezen vállalkozásoknak a törvényjavaslat hatálybalépésével kapcsolatban semmi számviteli elszámolási teendőjük nincs.

b)      a vállalkozások kisebb része azonban 2013-2015-re elszámolta a könyvekben a behajtási költségátalányból származó kötelezettségeit.

      ba)  ha a vállalkozás rendelkezik 2015-re vonatkozóan a tulajdonosok által elfogadott   beszámolóval, akkor a törvényjavaslatban szereplő átmeneti szabályokat kell alkalmaznia.

      bb)   ha a vállalkozás még nem rendelkezik a tulajdonosok által elfogadott beszámolóval a behajtási költségátalány miatt kimutatott – de a jogosult által nem érvényesített – 2013-2014. évi kötelezettségeket a 2015-ös évre indokolt egyéb bevételkénti elszámolással megszüntetni, illetve a 2015-ös késedelmekből adódóan elszámolt kötelezettségeket stornózni.

 

 

 

Önadózó 2016/04.     szerző: Botka Erika    NGM főosztályvezető-helyettes